Rekordmennyiségű hazugsággal jelentette be ötrészes MTI-közleményben Pintér Sándor miniszter a státusztörvénynek nevezett új jogállási törvény Országgyűlés elé terjesztését. Hogy mit is terjesztett be a miniszter, azt az MTI-közlemény megjelenésekor nem ismerhettük, mert arról a PDSZ-szel előzetesen nem egyeztetett. Az államtitkár ígérete ellenére a végrehajtási rendeletről se volt semmiféle egyeztetés, holott a részletszabályok abba kerülnek. A méltán bosszútörvénynek aposztrofált tervezet benyújtásáról a miniszter a Krétán keresztül a pedagógusoknak is üzent, de biztos, ami biztos alapon 2023. június 6-án késő este az Oktatási Hivatal is megküldte e-mailben minden pedagógusnak Pintér hazugságokkal teletűzdelt levelét. Ezekre reagálunk, de a cikk végén röviden írunk arról is, mi a teendő.
Már a törvény címe is hazugság!
Nem igaz, hogy a beterjesztett törvény pedagógus-életpályára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazna. Ebben semmiféle előmenetel, bármiféle kiszámítható pályaív nincs, csak a munka törvénykönyvéből, a közalkalmazotti törvényből és a köznevelési törvényből kimazsolázott rendelkezések találhatók, azok is megspékelve olyan új szabályokkal, amelyek egyikben sincsenek, viszont ezekkel együtt a törvény még hátrányosabbá válik. Csak egy példa: a munka törvénykönyvének azok a rendelkezései nem kerültek át a törvénytervezetbe, amelyek alapján jogerősen pert nyert egy pedagógus a ki nem fizetett eseti helyettesítések ügyében.
De nem járnak jól azok a közalkalmazottak sem, akiket nem vonnak a bosszútörvény hatálya alá, mert ők a közalkalmazotti törvénynél jóval kedvezőtlenebb – méltán rabszolgatörvénynek nevezett – munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek és megszűnik számukra a jelenleg elméletben még létező előmeneteli rendszer. (Ami pusztán azért elméleti, mert 2008 óta nem változtatták az illetmények számítási alapjait képező 1. fokozatú illetményeket.)
Egyetlen alkalommal sem történt érdemi egyeztetés a szakszervezetekkel, viszont kormánytól független civil- és diákszervezetekkel sem
„Több hónapos átfogó egyeztetést követően a kormány 2023. június 6-án benyújtja az Országgyűlésnek a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény tervezetét.” Ez merő hazugság. Semmiféle átfogó társadalmi és szakmai egyeztetés nem történt. Átfogó pedig főleg nem. A törvénytervezet március 2-ától 10-éig volt véleményezhető egy erre a célra megadott e-mailcímre küldhető üzenetekkel. Ez nem egyeztetés. A véleményeket a kormány sehol nem tette közzé, viszont azt tudjuk, hogy az aHang felületén keresztül közel 28 ezren tiltakoztak a státusztörvény bevezetése és a köznevelési törvény módosítása ellen. A szakszervezetekkel, akikkel a kormánynak az Európai Unió felé tett vállalásai szerint konszenzusra törekvő, érdemi egyeztetést kellett volna folytatnia, egyetlen egy alkalommal sem tárgyalt erre felhatalmazással rendelkező személy. Akikre Pintér Sándor az ún. egyeztetést bízta, gyakorlatilag postások voltak, semmiféle felhatalmazással nem rendelkeztek. Pintér Sándorral egyetlen alkalommal sikerült találkozni, konkrétan, amikor a pártok szakértőként bevitték a szakszervezetek, civilszervezetek és mozgalmak képviselőit arra a találkozóra, amelyet Pintér a pártokkal szervezett. Ekkor azonban Pintér nekünk nem adott szót, viszont a hirtelenjében másnapra összehívott ún. szakértői egyeztetésre nem jött el. Ezen csak kormánytisztviselők vettek részt, akik még emlékeztetőt se voltak hajlandóak írni a furcsa találkozóról, mondván, hogy ez csak „informális beszélgetés” volt.
A Pintér által kiadott ötrészes közlemény bármelyik mondatával bemutatható, hogyan is működik a kormányzati hazugsággépezet. Egyet ragadunk csak ki belőle: „A baloldali pártok szakértői számára kért újabb egyeztetésen a hét meghívottból mindössze hárman jelentek meg.” – olvasható a mondat. A valóságban a következő történt: Pintér Sándor nem a baloldali pártokat, hanem valamennyi parlamenti frakciókvezetőt hívta meg egyeztetésre, amelyre egy-egy szakértőt hozhattak magukkal. Ergo, nem csak baloldali pártokról és szakértőikről van szó. Ahogy feljebb említettük, azok, akikkel Pintérnek érdemi egyeztetést kellett volna folytatni, csak úgy találkozhattak vele, hogy a pártok – nem csak ún. baloldaliak – szakértőként hívták őket be erre az alkalomra. A szakértői egyeztetést Pintértől senki nem kérte, hanem arra volt igény, hogy Pintér Sándorral, aki felhatalmazással rendelkezett a törvénytervezet módosítására, a szakszervezetek és a civilek is egyeztethessenek végre. Erre azonban Pintér nem adott lehetőséget. Ő maga jelentette be, hogy egy héten belül külön a szakértőknek is szervez egyeztetést, csak éppen nem mondta, hogy ez másnap reggel lesz, és azt se, hogy ő azon nem vesz részt. Ezért történt az, hogy ezen mindössze hárman, a PDSZ, az ADOM képviselője és egy Mi hazánk Mozgalom által delegált pedagógus. Így vált a Mi hazánk-os kolléganő baloldalivá a volt MSZMP-s Pintér Sándor közleményében. Mellesleg, a PSZ képviselője azért nem tudott jelen lenni, mert az egyik alelnökük nevére szólt a meghívó, aki azon a napon külföldön volt, a PSZ másik alelnökének pedig kérésére sem adtak meghívót.
Itt olvasható Pintér Sándor levele:
Ki is akadályozza az uniós pénzek érkezését?
„A törvényjavaslat megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését.” A törvényjavaslat semmiféle szakmai megbecsülést és béremelést nem tartalmaz.
„A tervezet körül a baloldal részéről gerjesztett öncélú politikai viták, a diákokat erőszakba forduló tüntetésekbe sodró megmozdulások miatt ismét leszögezzük: a pedagógusok béremelési programja már rég elindulhatott volna, ha a baloldal politikusai havi 5-6 millió forintért Brüsszelben nem akadályozzák, hogy Magyarország megkapja a jogosan járó uniós forrásokat, s így a magyar pedagógusok mihamarabb átlagosan havi 800 ezer forintot keressenek.” A kormányt semmi sem akadályozta meg abban, hogy béremelésre fedezetet biztosítson a központi költségvetésből. Az uniós támogatások lehívásának egyetlen akadálya van: a kormány saját vállalásaival ellentétes intézkedése, konkrétan az, hogy még mindig nem nyújotta be a költégvetési törvény módosítását és az, hogy az uniós vállalásaival ellentétes tartalmú törvénytervezetet nyújtott be – a pedagógus-életpályáról szóló törvény, ami szerzett jogokat és még nyomokban meglévő autonómiát vesz el.
Ebben a törvényben nincs mindenki számára garantált béremelés
Szemenszedett hazugság, hogy ez a törvény 800 ezer forintos fizetésemelést biztosítana, ahogy az sem igaz, hogy pusztán uniós forrásból kellene elérni, hogy a pedagógusbérek legalább a felsőfokú végzettségűek átlagkeresete 80%-ának megfelelő bért kapjanak.
A státusztörvény 157. § (10) bekezdése alapján az új törvény szerint megállapított illetmény, amibe bele kell számítani az ágazati szakmai pótlékot, tehát azt alapbéresíteni kell, nem lehet kevesebb
- Gyakornok esetén 400.000 forintnál,
- Pedagógus I. esetén 410.000 forintnál,
- Pedagógus II. esetén 430.000 forintnál,
- Mesterpedagógus esetén 520.000 forintnál,
- Kutatótanár esetén 640.000 forintnál.
Ezek a státusztörvény szerinti bérsávok alsó határainak felelnek meg.
Az így megállapított illetmény összege meghaladhatja az Nkt. 65. §-a szerinti garantált illetmény összegét. – olvashatjuk a törvénytervezetben. Mivel nem tudjuk, hogy a végrehajtási rendelet tartalmaz-e kötelező emelést, ha igen, milyen elemekkel, vagy teljességgel munkáltatói jogkörbe helyezi az egyes bérsávon belül az illetmények megállapítását (pl. Pedagógus I. fokozatban 410.000 – 1.065.000 forint között), előfordulhat, hogy akinek a jelenlegi illetménye eléri a fokozatánál meghatározott alsó határt, egy forint fizetésemelést sem kap.
De ha valaki kapna illetményemelést, azt se január 1-ig, hanem csak 2023. július 1-jéig visszamenőleg kell megállapítani. Az új bért 2023. szeptember 15-jéig kell közölni, tehát addig nem is lehet tudni, hogy mennyi lesz az annyi. majd pedig a 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetménykülönbözetet 2023. december 10-éig kell csak kifizetni, addig az érintett egy fillér emelést se kap kézhez. [Lásd a tervezet 157. § (10) bekezdésétől]
Senki nem kérte a Pintér-féle teljesítményértékelési rendszer bevezetését
„A törvényjavaslat elfogadásával létrejön a pedagógusok többsége által is támogatott teljesítményalapú bérezési rendszer”. Nem volt a Pintér Sándor által bevezetni tervezett teljesítményértékelési rendszerről előzetes felmérés, következésképpen hazugság az, hogy ez a pedagógusok többsége által támogatott lenne. A részletekről pedig írtunk itt, de van a cikkben egy részletes videó is azoknak, akik nem szeretnek szörnyű szövegeket olvasni:
https://nedolgozzingyen.hu/2023/02/07/a-kormany-nem-tesz-eleget-az-unios-vallalasoknak-efop-plusz-os-penzbol-akar-alattvalokat-faragni-a-pedagogusokbol/Magyarázza a magyarázhatatlant, és persze csúsztat is
És akkor néhány további megjegyzés az MTI-közleményre és a pedagógusoknak írt levélre: Nem kell új jogállási törvény ahhoz, hogy mindenki kaphasson jubileumi jutalmat. Elég ehhez a köznevelési törvényt módosítani, ahogy az a szabadság vonatkozásában a jelenlegi szabályozásban is felülírja a munka törvénykönyvét és részben a közalkalmazotti törvényt is. Mindenki tudja, aki légkondicionálás nélküli panellakásban él, hogy a tanítási év meghosszabbítása a nyár közeépig nem alkalmas a kieső tanítási napok pótlására Magyarország klimatikus viszonyai között. Ez egy büntetés azoknak, akik sztrájkolnak és az őket támogató szülőknek, főleg pedig a gyerekeknek, diákoknak. Mert ne felejtsük el: első a gyermek.
És nem igaz az, hogy „a pótlást eddig hétvégénként kellett megszervezni”. A pótlás történhetett a többi tanítási órán, pótlólagos órák beiktatása nélkül, és – a tanév rendjéről szóló rendelet alapján – a következő tanévben.
Nem igaz az, hogy „a pedagógus eddig is kötelezhető volt más intézményben történő tanításra„. A közalkalmazotti kinevezés kötelező része a munkavégzés helye, de a munka törvénykönyve szerinti alkalmazásnál is alapvető, hogy a munkavállalónak legyen fix munkavégzési helye, azt ne tudja a munkáltató egyoldalúan módosítgatni. A 2019/1152 irányelv előírja, hogy a munkáltatók már az első munkanapon, de legkésőbb a hetedik naptári napon írásban tájékoztassák a munkavállalókat a munkaviszony legfontosabb, alapvető jellemzőiről. A munkaszerződés teljesítése szempontjából alapvető információnak számít az irányelv vonatkozásában a munkahely, a munkaviszony tartama, a határozott idejű munkaviszony vége. A státusztörvény szerinti átirányítás nem azonos azzal az általános munkajogi szabállyal, hogy a munkavállaló 44 munknapra más munkahelyen és munkakörben foglalkoztatható. Ez a járáson belüli átirányíthatóság még ezen felül van, és akár kilenc hónapra is lehetséges. Botrány.
„Az új bérstruktúrának köszönhetően vagy az éves teljesítményértékelés során a munkáltató az ezzel járó többletterhet anyagilag is elismerheti, a munkába járás költségeit pedig megtéríti.” Elismerheti? A többletmunkát nem bérdifferenciálással, és nem feltételes módban, hanem mindenkor és a béren kívül fizetett rendkívüli munkaidőként kell elismerni! Az meg tán természetes, hogy a munkába járás útiköltségére vonatkozó szabályokat a pedagógusoknál is alkalmazni kell. Ja, kivéve a vándorvendégtanároknál. Nekik a munkaidejüknek arra a részére, amit megbízási szerződéssel látnak el, nem jár ez, de szabadság és táppénz sem. A munka világában másutt ezt színlelt szerződésnek minősítik és büntetik.
„Jelenleg a Munka törvénykönyve rendelkezik a munkavállalók, így a pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról. A tanárok magánélete sérthetetlen, a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába azonban a munkáltató betekinthet. Ez így van minden munkahelyen.” Csakhogy a pedagógusok esetében pont nem így kéne lenni, mivel szülők és tanulók érzékeny adatait kezelik. Hányszor, de hányszor elhangzott ez az ún. egyeztetéseken, de láthatóan hiába.
„A fegyelmi eljárás intézményének visszaemelésére vonatkozó javaslat a pedagógusokat védi. Jelenleg ugyanis nincs lehetőség közbenső lépésre, az elbocsátás az egyetlen jogkövetkezmény súlyos jogsértés esetén.” – Na, akkor örüljünk, mert bejön a felfüggesztés, a fizetéscsökkentés mint közbenső büntetés, és milyen jó, hogy nincs benne más egzotikus szankció. Amúgy Pintér Sándor szövegírója nem ismeri a törvényt, jelenleg nincs elbocsátás, azt 2012. július 1-jétől kivezették a közalkalmazotti törvényből, és most hoznák vissza. Ennyit a szakértelemről.
„A törvényjavaslat további vitájára az Országgyűlésben lesz lehetőség.” – ahol sarkalatos törvényként, majd nyilván megszavazza a sajátos választási törvény alapján Parlamentben ülő kétharmad. Vajon hányan ülnének ott, ha rájuk is olyan szabályok vonatkoznának, mint amit a szakszervezetek esetében terveznek elfogadni?
No, de mi a teendő?
Először is, ne lépjünk elhamarkodottan, viszont legyünk elszántak, és küzdjünk az utolsó pillanatig (és azon is túl) a bosszútörvény ellen! Szervezkedjünk és főképpen szerveződjünk! Nem volt még annyira akutális, hogy mindenki szakszervezetbe lépjen, mint most. Erről minden információt megadtunk itt:
Lépj be a PDSZ-be!
Aki tervezi, hogy jogviszonyát rendkívüli lemondással szünteti meg, amiről részletesen itt írtunk:
https://nedolgozzingyen.hu/2023/06/05/hogyan-szuntethetem-meg-a-legkedvezobben-a-kozalkalmazotti-jogviszonyomat-minta-a-rendkivuli-lemondashoz/írja meg minél előbb a fizetési felszólítást, mégpedig rövid határidővel (ne többel, mint nyolc nappal)! Utána még lehet póthatáridőket szabni, de ügyelni kell arra, hogy ha módosító indítványokkal a törvény hatálybalépése nem változik (tartunk tőle, hogy nem fog), 2023. július 15. előtt adja be a munkáltatónak a rendkívüli lemondásról szóló levelet! Várható, hogy bírósági úton meg fogja támadni ezt a munkáltató, úgyhogy mindenképpen érdemes a jogsegélyszolgálatunkat igénybe venni, ami azoknak a tagoknak ingyenes, akik legalább hathavi tagdíjat fizettek, a többieknek pedig elérhetetlen, mert rengetegen vannak a hozzánk fordulók így is, és vegyük figyelembe, hogy a jogsegélyszolgálatot a tagdíjakból tartjuk fenn.
Azok, akik a nők negyven év jogosultsági idő alapján igénybe vehető korhatár előtti nyudíjba kívánnak vonulni, szintén célszerű, ha az erről szóló kérelmet 2023. július 15. előtt adják be a munkáltatói jogkör gyakorlójának (tankerületi központban a tankerületi központ igazgatójának), mert a státusztörvény hatálya alatt nem dönthetnek a jogviszony-megszüntetés időpontjáról. A státusztörvény 47. § (2) bekezdésében ugyanis az áll, hogy a munkáltató a felmentési idő végét úgy határozza meg, hogy a felmentési idő letelte és a Tny. 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése egy időpontra essen. Ez magyar nyelvre fordítva azt jelenti, hogy a felmentési idő végén kell az érintettnek elérnie a negyven év jogosultsági időt. Jelenleg nem kell ennek a két időpontnak egybeesnie, tehát akkor is kérhető e jogcímen a felmentés, ha a felmentési idő végén a közalkalmazott már több mint negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.
Azok, akik nem akarnak a státusztörvény hatálya alatt dolgozni, és erről nyilatkozni akarnak a munkáltatónak, meg kell, hogy várják a kinevezésről szóló tájékoztatást, és ettől számított öt munkanapon belül nyilatkozhatnak arról, hogy nem „nem kérnek a jóból”. Ezzel tehát mindenképpen várjunk még, és figyeljük, hogy változik-e az előterjesztés. A beterjeszett tervezet szerint a jogállásváltásra 2024. január 1-jén kerül sor, de az erről szóló tájékoztatás 2023. szeptember 15-éig történik meg. Az érintett a munkáltató által közölt tájékoztatás alapján a jogviszonyváltás el nem fogadásáról 2023. szeptember 15. és 2023. szeptember 29. napja között nyilatkozhat. A nyilatkozatot írásba kell foglalni, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az érintett a jogviszonyváltás el nem fogadásáról szóló nyilatkozatát nem vonhatja vissza. A jogviszony, illetve munkaviszony 2023. november 30-ával szűnik meg úgy, hogy előtte egy hónap felmentési idő, egyházi és magánintézményekben felmondási idő van, amely alatt munkavégzési kötelezettség nincs.
Erre is figyeljünk oda:
157. § (12) Annak a köznevelési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottnak vagy tankerületi központ által köznevelési intézményben foglalkoztatott munkavállalónak, aki 2023. július 15. és augusztus 1. napja között a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát egyoldalú nyilatkozatával megszünteti, a lemondási (felmondási) ideje egy hónap azzal, hogy a munkavégzési kötelezettsége alól a lemondási (felmondási) idejére mentesül.
A törvénytervezet 158. §-át érdemes tanulmányozni, de ne feledjük, még bekerülhetnek módosító indítványok is!
Az egyeztetésen bejelentettekkel szemben messze nem annyi pénz jár azoknak, akik nem vállalják a további foglalkoztatást. Ebből mutatjuk a lényeget:
Az egyhavi felmentési időre, illetve felmondási időre járó távolléti díjon felül
158. § (8)
a) ha az érintett kevesebb mint 20 év figyelembe vehető jogosító idővel rendelkezik, 1 havi,
b) ha az érintett legalább 20 év, de 30 évnél kevesebb figyelembe vehető jogosító idővel rendelkezik, 2 havi,
c) ha az érintett legalább 30 év figyelembe vehető jogosító idővel rendelkezik, 3 havi végkielégítésre jogosult.
Ha az érintett a jogviszonya megszűnésének időpontjától számított
(9)
a) 30 napon belül új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyt létesít, akkor végkielégítésre nem jogosult,
b) 31. és 60. nap közötti időszakban új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyt létesít, legfeljebb egyhavi végkielégítésre jogosult,
c) 61. és 90. nap közötti időszakban új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyt létesít, legfeljebb kéthavi végkielégítésre jogosult azzal, hogy
a számára a (8) bekezdés szerint kifizetett végkielégítés összegének az a)–c) pont szerinti mértéken felüli összegét köteles visszafizetni volt munkáltatója részére.
Figyeljétek a fejleményeket a PDSZ Facebook-oldalán is, vegyetek részt a tájékoztatóinkon, és a hálózatépítésben!
Kérjük, jelentkezz ITT!
Csatlakozz, és ne feledd: nem maradhatsz semleges! Aki egyedül marad, nemcsak, magára marad a bajban, de a kormányt is segíti abban, hogy kelljen döntései előtt a szakszervezettel egyeztetnie.
