Álságos és egyben vicces módosítást javasol a Fidesz az elfuserált bosszútörvényhez

A szakszervezeti sztrájkkövetelések között régóta szerepel a munkaterhek csökkentése, konkrétan úgy, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő helyett állítsák vissza a kötelező óraszámot legalább a közoktatási törvény szerinti mértékre, és a túlmunkát – így az elrendelt többletórákat is – fizessék ki. A Fidesz három képviselője által benyújtott módosítás véletlenül sem erről szól, viszont egy pontját szakszervezetünk üdvözli, mivel végre olyan díjazást tesz lehetővé, ami már-már Mészáros Lőrinc-i magasságokba emeli a pedagógusbéreket. 😀

Heti 24 óra, de miért is pont ennyi?

A törvény általános vitájának napján, 2023. június 16-án sikerült benyújtani a Fidesz három képviselője által jegyzett módosító indítványt, amivel heti 24 órában rögzítenék a nevelésssel-oktatással lekötött munkaidőt.

Az évtizedek óta emelkedő óraszámok történetéhez tartozik, hogy a PDSZ kezdeményezésére az MSZP-s minisztérium és a PDSZ közös finanszírozásával 2008-ban kutatást végzett a Tárki-Tudok, amelynek összegző jelentéséből kiderült, hogy már az akkori, jellemzően heti 22 óra kötelező óraszámmal a pedagógusok átlagos munkaterhelése jelentősen meghaladta a heti 40 órát. Az eredmények ugyan nagy szórást mutattak, de az átlagos terhelés heti 51 órára jött ki.

2018-ban Maruzsa Zoltánnál is kezdeményeztük, hogy végezzen a minisztérium újabb felmérést, amibe az államtitkár először bele is egyezett egy kikötéssel, nevezetesen, hogy végezze ezt a vizsgálatot a Századvég Kutatóintézet. A PDSZ belement ebbe azzal, hogy kértük: a kutatás minden fázisában részt kívánunk venni. Ez így is történt, ezért aztán még annak megkezdése előtt jelezni tudtuk, hogy nem megy jó irányba a felmérés. Maruzsa Zoltán mindezek ellenére bejelentette egy országos tanévnyitó eseményen, hogy a Századvég a felmérést megkezdi úgy, hogy annak tartalmáról a vita még javában folyt. Kénytelenek voltunk ezért a tervezet legsúlyosabb elemeit közzétenni. Maruzsa Zoltán erre e-mailben azt üzente, hogy neki az egész felméréstől elment a kedve. És tényleg így történhetett, mert sebtében le is állította azt.

Most pedig a Fidesz három képviselő formájában előállt a heti 24 órával annak vizsgálata nélkül, hogy mi is fér bele a heti 40 óra munkaidőbe. A tájékozatlanabbak kedvéért: egy tanítási óra munkaidő tekintetében nem egy órának felel meg, mert arra fel is kell készülni, vannak járulékos feladatok is gyakran (pl. dolgozatjavítás), és ami mindig: adminisztráció, szülőkkel, diákokkal való kapcsolattartás, problémakezelés.

Persze, miért is vizsgálódnának, mikor láthatóan továbbra sem érdekli őket a valóság, főleg nem az oktatás minősége. Lényeg, hogy adminisztratív eszközökkel valahogy kezelni kell az irtózatos szakemberhiányt.

Jelenleg átlagosan heti 24 órát meghaladó a tanítási órák és egyéb foglalkozások száma. Így a heti 24 fix óraszám törvénybe iktatása nem jelent nagy kockázatot, mert a többlettanítások, a ki nem fizetett eseti helyettesítések elrendelésével, no meg a munkaidőkeret bevezetésének lehetőségével továbbra is extrém munkaterhelést lehet a pedagógusok nyakába varrni.

Ezért ez így nem más, mint egy cinikus döntés, amelynek köze nincs a szakszervezeti követeléshez.

Valamit már lehetett sejteni erről a módosításról, mert a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar elnöke – aki Pintér Sándorhoz külön meghívást kapott, mikor a szakszervezetek és a civil szervezetek képviselői, akiket az ellenzéki pártok csak szakértőként tudtak behívni, nem kaptak szót – már ott ült a teremben, amikor bevonultunk. Itt, az érezhetően nekünk rendezett színjátékon, javaslatot tett a fix óraszám bevezetésére, amit már a korábbi egyeztetéseken is megtett, de a mértékét most sem nevezte meg. Az ún. szakszervezeti egyeztetéseken is többször említette a fix óraszám bevezetését, amivel mi is egyetértettünk, hozzátéve mindig: „és az efölötti túlmunkát fizessék ki.”

Nem lehet a kinevezést egyoldalúan részmunkaidősre módosítani!

Ezzel a módosítással azon keveseknek, akik teljes heti munkaidős állásban dolgoznak, és heti 24 óránál kevesebb a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejük, veszélybe kerülhet a teljes munkaidős foglalkoztatásuk.

Azt azonban nem árt tudni, hogy ha ezt a módosító indítványt elfogadják, ami felől nem lehet kétségünk, akkor sem köteles a pedagógus belemenni a részmunkaidős foglalkoztatásba, és erről szóló kinevezés-módosítást aláírni!

Ne engedd, hogy megrövidítsenek!

Ha ez megtörténik, mielőtt bármit is aláírsz, mindenképpen keresd fel a jogsegélyszolgálatunkat! Ehhez persze az az előfeltétel, hogy csatlakozz hozzánk, mert a jogsegélyszolgálatot is a tagok által befizetett tagdíjakból tartjuk fenn. A havi tagdíj ára az alapilletmény 0,8%-a, tehát már-már alig látható tétel, viszont amit egy ügyvédnél akárcsak tanácsadásért fizetni kell, nem beszélve a pereskedésről, az már szemmel láthatóan is nagyon érzékelhető összeg. Ezt azért bocsátjuk előre, mert biztosak lehetünk abban, hogy a munkáltatók egy része próbálkozni fog a kinevezés-módosítással és a kirúgással való fenyegetőzéssel.

A módosítással kevesebb lesz az ügyeletért és készenlétért járó átalánydíj. Vagy?

A heti 24 óra neveléssel-oktatással lekötött munkaidő láttán azonnal beugrott nekünk, hogy ezzel azoknak a készenléteknek és ügyeleteknek a díjazása is csökken, amely esetében belement a kormányoldal abba, hogy azt szakszervezeti és pedkaros felvetésre a jelenlegi 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 33. § (8) bekezdése alapján számolja, amely kedvezőbb, mint a munka törvénykönyve szerinti bérpótlékszámítás. Eszerint ugyanis: „(8) Az e §-ban meghatározott óradíj egy órára eső összege a pedagógus havi illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus munkakörére előírt neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékének 4,33-mal történő szorzata adja.” Eszerint tehát az óradíjat úgy kapjuk meg, hogy az illetményt 22X4,33-mal, azaz 95,26-tal osztjuk el. A törvénytervezet 103. §-ában lévő szabályozás ehhez hasonló, ezért rögtön azt gondoltuk, a heti 24 óra fix neveléssel-oktatással lekötött munkaidővel az óradíj csökkenni fog, mivel az illetményt 24X4,33-mal, azaz 103, 92-vel kell osztani, ami nyilvánvalóan kisebb hányadost ad.

Igen ám, de a törvényszöveg kissé eltér a jelenlegi rendeletétől. A módosító javaslat konkrétan így néz ki:

„Törvényjavaslat érintett rendelkezése: 103. § (6) bekezdés a) pont
Módosítás jellege: módosítás
(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti egy órára járó óradíj megállapításához a köznevelési
foglalkoztatotti jogviszonyban álló havi illetményét
a) pedagógus esetén az általa betöltött munkakörre az 1. mellékletben meghatározott
[
legalacsonyabb] óraszám, többes munkakör betöltése esetén a munkakörökhöz tartozó
óraszámok átlaga,
4,33-mal történő szorzataként kell meghatározni.”

(A szögletes zárójelben lévő szó maradna ki, értelemszerűen, mivel fix neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt vezetnének be.)

Tehát az óradíj megállapítása úgy történik, hogy az illetményt megszorozzuk 4,33-mal. Ha a Pedagógus I. fokozathoz tartozó legalacsonyabb illetménnyel, a havi 410 000 forinttal számolunk, akkor ez pontosan 42 607 200 forint, azaz negyvenkétmillió-hatszázhétezer-kettőszáz forint óradíjat ad ki, amelyből az átalánydíjat kell számolni. 😀 Nem kétséges, hogy ez már szemmel jól látható béremelést eredményez, akárcsak egyetlen ügyeleti vagy készenléti átalánydíj kifizetésével is, amivel a PDSZ maximálisan egyetért. 😀 😀

Tanakodtunk, hogy szóljunk-e, de végül úgy döntöttünk, hogy nem hagyjuk hamis illúzióban ringatni magunkat, mert a korrekcióra úgyis még az első mészároslőrinci léptékű átalánydíj kifizetése előtt sor kerülne.

A módosítócsomag 2. pontja is érdekes. Olvassuk csak:

„Módosítópont sorszáma: 2.
Törvényjavaslat érintett rendelkezése: 80. § (8) bekezdés
Módosítás jellege: módosítás
(8) Részben kötetlen munkarendben történő foglalkoztatás esetén a munkáltató a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő teljesítésének időpontját az órarendben, valamint az eseti helyettesítés elrendelésével határozza meg. Ennek során a tanítási évre, félévre, vagy nevelési évre szólóan – legfeljebb a kötött munkaidő
[felső határáig]mértékéig – előre is meghatározható a pedagógus
esetleges többlettanításra beosztásának rendje.”

Rájött a három fideszes, hogy az eredeti normaszövegnek nem volt értelme, mivel a kötött munkaidő fix, annak nincs felső határa? Vagy a kötött munkaidő helyett neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt kellett volna írni, ahogy egyébként az a paragrafushoz rendelt alcímből is következik? Nagyon nem mindegy.

Aztán itt van még egy pont a kiváló minőségű módosítócsomagból:

Módosítópont sorszáma: 4.

Törvényjavaslat érintett rendelkezése: 82. § (4) bekezdés

Módosítás jellege: módosítás

(4) Ha a feladatellátás más munkaszervezési eszközökkel nem oldható meg, a pedagógus számára a munkáltató a munkakörére irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő mértékéig bármely okból, annak legfeljebb száztíz százalékáig kizárólag eseti helyettesítésre egyoldalúan rendelhet el többlettanítást.

[a) felső határáig bármely okból,

b) felső határának legfeljebb száztíz százalékáig kizárólag eseti helyettesítésre egyoldalúan rendelhet el többlettanítást.]” (Megj. : Itt is a szögletes zárójelben lévő szövegrészek maradnak ki.) Hogy lehet többlettanítás az, ami heti fix 24 óra terhére van elrendelve?

Kíváncsian várjuk az esetleges további módosításokat, és addig is:

LÉPJ BE A PDSZ-BE!

Ne feledd: a szakszervezeti tagság azért fontos, hogy EGYÜTT a mindenkori kormánnyal, a fenntartóval és adott esetben az intézményvezetővel szemben is hatékonyan képviselhessük érdekeinket! De azért is, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsérelem ér. EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK! CSAK EGYÜTT VAGYUNK ERŐSEK!

Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!

Légy tájékozott, és ezért is lépj be a PDSZ-be! Részletek itt: https://nedolgozzingyen.hu/lepj-be-a-pdsz-be/

Hasonló cikkek

Aki nem lép egyszerre…

nemcsak, hogy nem kap rétest estére, de könnyen találja magát partvonalon kívül. Mialatt nem hajlandóak a tankerületi központok felvenni szakképzett pedagógusokat, mert annak idején úgy

Tovább olvasom »

Sehogy sem jön ki a matek

A sztrájktörvény alapján kezdeményezett egyeztetés után pár héttel, 2024. május 23-án az EFOP PLUSZ Oktatási Albizottság ülésén, amelynek a PDSZ képviselője is tagja, ismét meghallgattuk

Tovább olvasom »