Legfőbb kormányzati cél: a PDSZ félreállítása, a szakszervezetek szembeállítása

A minden szempontból káros és fölösleges státusztörvény, amely méltán kapta a bosszútörvény elnevezést, még az utolsó kanyarban is módosult. Belekerült a tervezetbe egy olyan bekezdés, ami leplezetlenül mutatja a szándékot: a PDSZ kizárását az érdekegyeztetésből, ezzel együtt a szakszervezetek egymás ellen fordítását. Nem mellesleg, egy másik módosítással a PDSZ-t és a PSZ-t egyaránt kirekesztenék a szakmai egyeztetésekből. A kormány saját magával kíván erről a témáról tárgyalni.

Reprezentativitás? Mi az?

Az ún. reprezentativitás a szakszervezet esetében eredendően a valamennyi szakszervezeti joggyakorláshoz szükséges támogatottságot jelentette. Ez a fogalom ma már csak a közalkalmazotti törvényben maradt meg zárványként, a munka világából egyébként kihalt. Kezdetben a reprezentativitás mérése elsősorban nem taglétszám alapján történt, hanem gyakorlatilag szimpátiaszavazás volt, és valamennyi szakszervezetre kiterjedt (az üzemitanács- és a közalkalmazottitanács-választásokon a jelöltekre leadott szavazatok alapján állapították meg a támogatottság mértékét). A későbbiekben a reprezentativitás kizárólag a közalkalmazotti szférára korlátozódott és nem támogatottság-, hanem taglétszámalapú lett. A PDSZ már korábban is jelezte az ezzel kapcsolatos anomáliákat. A reprezentativitás mérése olyan eredményeket adott, hogy míg egy kislétszámú, adott szakmacsoportban működő, néhányszáz fős szakszervezetről kimondták az illetékesek, hogy reprezentatív, addig többezer fős szakszervezet nem tudta elérni ezt az arányt (főképpen, hogy beleszámoltak az összlétszámba mindenkit, aki él és mozog a rendszerben, fenntartói szinten még a szakszervezettel ellenoldalon ülő tankerületi tisztviselőket is). A Pedagógusok Szakszervezete sem érte el ezt az arányt, holott a kádári pártállami rendszerben szinte mindenki szakszervezeti tag volt, náluk. A PDSZ 1988 végén alakult meg javarészt fiatal pedagógusokkal és a PSZ-t elhagyó kollégákkal egy markáns, dinamikus érdekvédelem és képviselet megszervezése érdekében.

A támogatottság nem azonos a taglétszámmal. Ezt láthatjuk a pártok esetében is. Ha az Országgyűlésbe jutásnak is az lenne a kritériuma, hogy a választópolgárok 10%-a egy adott párt tagja legyen, üres lenne a Parlament.

A munka törvénykönyvében már régóta nincs reprezentativitási szabály

A munka világából a reprezentativitás az új munka törvénykönyvének hatálybalépésével eltűnt, és az új jogállási törvényekbe se került be a szakszervezeti joggyakorlásnak ez az abszurd és diszkriminatív feltétele. Így a versenyszférában, az egészségügyben, a szakképzésben, a kultúra területén sincs reprezentativitás-mérés. Kizárólag a kollektív szerződéskötésnél feltétel a 10%-os helyi szervezettség. A státusztörvény a közalkalmazotti törvényhez, sőt a munka törvénykönyvéhez képest is számos ponton kedvezőtlenebb szabályokat tartalmaz, de azt az egyetlen és kifejezetten szakszervezetellenes szabályt, a Kjt-ben felejtett reprezentativitást, okvetlenül átvették a státusztörvény megalkotói. Az ún. egyeztetések során mindegyik szakszervezet folyamatosan tiltakozott ellene, de a kormány ebben nem tágított, de még a reprezentativitás küszöbét se módosította.

Képzeljük csak el, mi lenne, ha 10%-os lenne a küszöb a pártoknál, ahol ráadásul nem is kell belépni az adott pártba, hogy a rá adott voksok beszámítsanak a választásoknál a pártokra történő szavazásnál!

LEX PDSZ

A státusztörvény minden elemében ellentétes a kormány Európai Unió felé tett vállalásaival. Az EFOP PLUSZ pályázatban tett vállalásokban ugyanis az szerepel, hogy olyan jogszabályokat alkotnak meg, amelyek a pedagóguspályát vonzóvá teszik, szerzett jogokat és autonómiát nem csorbítanak. A béremeléssel és teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogszabályt a legnagyobb szakszervezetekkel – így többes számban – érdemi párbeszédben, konszenzusra törekedve egyeztetik. Ennek a vállalásnak egyetlen eleme sem valósult meg. Erről részletesen írtunk a státusztörvényről szóló korábbi írásainkban.

E cikkünkben összefoglaló táblázatban mutattuk be azt a folyamatot, ahogy a státusztörvény tervezete folyamatosan változott, zölddel jelölve azokat a részeket, amelyek ezek közül semmiféle egyeztetésre nem kerültek.

https://nedolgozzingyen.hu/2023/05/03/meghatralt-a-kormany-de-nem-elegge/

Az Országgyűlés ellenzéki frakcóinak egy része nem adott be módosító indítványokat a státusztörvényhez, mivel az alapvetően rossz, megjavíthatatlan és fölösleges. Ez a vélemény szinkronban van a PDSZ és a PSZ álláspontjával, amely szerint

a PDSZ és a PSZ ellenzi, fölöslegesnek és a munkavállalókra nézve rendkívül hátrányosnak tartja a kormány által nyilvánosságra hozott státusztörvényt.

Az egységes jogállási törvény, mellyel egy kalap alá kerülnek az állami, önkormányzati és az egyházi fenntartású, valamint a magánintézmények, ellentétes a szekularizáció elvével, az állam és egyház, állami és egyházi feladatok különválasztásának elvével. A státusztörvény nem más mint egy bosszútörvény, amely büntet az eddigi kiállásokért, megakadályozva minden ellenállást és a többletmunka ellenértékének behajtását.

Az LMP és a Mi Hazánk frakciója módosító intványokat nyújtott be a törvénytervezethez, amelyeket a Kulturális Bizottság, ahogy az az Orbán-kormány alatt lenni szokott, egytől egyig leszavazott. A július 4-ei zárórszavazás előtti utolsó bizottsági ülésen, a Törvényalkotási Bizottság ülésén azonban újabb módosító indítványokkal bővültek a még megmaradt, Fidesz által benyújtott, elképesztően hibás módosítások. A státusztörvény silány minőségét mutatja, hogy a 75 oldalas összegző módosító javaslat javarészt nyelvtani-stilisztikai és jogi Kinderthemen-szintű módosításokat foglal magába, elenyésző számú érdemi módosító javaslattal. Ezek egyike a LEX PDSZ, amelynek egyértelmű célja az, hogy a PDSZ-t kiszorítsa az érdekegyeztetésből és ellentétet szítson a PDSZ és a PSZ között.

Íme a PDSZ-t kirekesztő rendelkezés. Természetesen ez sem járt meg semmiféle egyeztetést.

A kormány végső célja is megjelenik a törvényjavaslatban: a szakszervezetek teljes kiszorítása a közoktatásról szóló egyeztetésekből

A Törvényalkotási Bizottság által benyújtott – egyébként szórakoztató hibákat is tartalmazó – javaslat szerint kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral kell majd a kormánynak a köznevelésszakmai javaslatokat megvitatni.

Íme a szakszervezeteket kizáró rendelkezés:

A Nemzeti Pedagógus Karral, tehát saját magával egyeztetne a kormány, ahogy az egy diktatúrában lenni szokott. A Nemzeti Pedagógus Kart a kormánypártok hozták létre azzal, hogy beemelték 2012-ben a köznevelési törvénybe, olyan korporatív szervezetként, amelyben kényszertagság van. A kedvezményezett, nem állami és önkormányzati intézményeken kívül, minden köznevelési és szakképzési intézmény pedagógusa és oktatója kötelezően tagja ennek a „szervezetnek”. A Nemzeti Pedagógus Karnak ma többnyire igazgatók a tisztségviselői. A beosztott pedagógusok a kényszertagság ellenére sem kérnek a Pedkar képviseletéből, amelyik nemcsak hogy nem valódi érdekképviselet, de egyfajta erkölcsi bíróság szerepét is betölti a törvény szerint:

Ám a kormány saját kreatúráival, a Nemzeti Pedagógus Karral szemben is bizalmatlan. A „Kar” felett a köznevelésért felelős miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol. Szoros ellenőrzés alá vonja, és ha a „Kar”, azaz a kormány meghosszabbított karja odáig menne el, hogy nem ért egyet a miniszteri döntéssel, és bírósághoz fordul, „kérve annak megállapítását, hogy a döntés sérti a Kar e törvényben biztosított önállóságát”, a miniszter nem köteles a bíróság határozata alapján döntését megváltoztatni.

Látható, hogy a Törvényalkotási Bizottság a lényegen nem változtatott, csak a redundáns szövegrészt vette ki. A lényeg maradt. És persze az is, hogy érdemi szakmai egyeztetést Magyarországon alulról építkező, létező szakmai szervezetekkel a kormány nem kíván folytatni, de a szakszervezetek alapdokumentumaira is magasról tesz. Azt ugyanis, hogy egy szakszervezet tagsága milyen kérdésekben foglal állást, mi az adott szakszervezet tevékenysége, egyelőre még nem a kormány határozza meg, hanem az adott szakszervezet alapító okirata, programja és alapszabálya. A PDSZ magát szakmai szakszervezetként definiálja, és nemcsak munkajogi ügyekben, de szakmai kérdésekben is állást foglal, mivel ezek – különösen egy értelmiségi pályán – nem választhatók el a munkavállalói kérdésektől. A PDSZ megfogalmazta az oktatással kapcsolatos elvárásait is, amelyek világosan mutatják ezek szoros összefüggését.

Mi továbbra sem beszélő szerszámként tekintünk magunkra, mikor szakszervezetbe tömörülünk, és elvárjuk a mindenkori kormánytól, hogy szakmai tekintetben is fogadjon el bennünket partnernek. Főleg egy olyan kormány, amelyik szakmai kérdésekben inkompetens minisztert állított az oktatás élére. Nyilvánvalóan egyben ez is az oka a kirekesztési szándéknak.

Ne hagyjuk, hogy lenyomjanak bennünket!

Tehetsz ellene, hogy mindazt, amit a kormány a bosszútörvényben a szakszervezetek lenyomásáról, a PDSZ kirekesztéséről leírt, ne valósuljon meg. Éppen ezért nagyon fontosak a következők:

  1. Belépni a PDSZ-be, mert a taglétszám eddig is fontos volt, de most kiemelten azzá vált a további joggyakorlás szempontjából.
  2. Minden jogi eszközt bevetünk annak érdekében, hogy a státusztörvényt semmisítsék meg (ezen dolgozunk jogászainkkal és jogvédő szervezetekkel).
  3. Az EFOF PLUSZ Monitoring Bizottságban és közvetlenül az Európai Bizottság felé is folyamatosan jelezzük a jogsértéseket és a kormány Európai Unió felé tett vállalásaival ellentétes lépéseket.
  4. Jogi segítséget nyújtunk azoknak, akik nem hajlandók a státusztörvény hatálya alatt dolgozni (lásd a Státusztörvény – menüt az oldalunkon), ezekről rendszeresen hírlevelet küldünk a tagságnak.
  5. Szervezzük tovább az ellenállást, tiltakozást, mert ezt nem hagyhatjuk így, nem lehetünk néma cinkosai a közoktatás szétverésének.

A belépésről mindent megtalálsz itt

Lépj be a PDSZ-be!

Ne feledd: a szakszervezeti tagság azért fontos, hogy EGYÜTT a mindenkori kormánnyal, a fenntartóval és adott esetben az intézményvezetővel szemben is hatékonyan képviselhessük érdekeinket! De azért is, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsérelem ér. EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK. CSAK EGYÜTT VAGYUNK ERŐSEK.

Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!

Építjük a hálózatot! Csatlakozz!

Igen, egy ideje építjük a hálózatot annak érdekében, hogy lehetőleg minél hamarabb és minél többen képbe kerüljenek, hogy mi várható, ha hagyjuk, hogy bevezessék a státusztörvényt, és megbeszéljük, hogy mit tegyünk közösen ellene. Kérjük, jelentkezz ITT!

Csatlakozz, és ne feledd: nem maradhatsz semleges! Aki egyedül marad, nemcsak magára marad a bajban, de a kormányt is segíti abban, hogy ne kelljen döntései előtt a szakszervezettel egyeztetnie.

Hasonló cikkek

Sehogy sem jön ki a matek

A sztrájktörvény alapján kezdeményezett egyeztetés után pár héttel, 2024. május 23-án az EFOP PLUSZ Oktatási Albizottság ülésén, amelynek a PDSZ képviselője is tagja, ismét meghallgattuk

Tovább olvasom »