Novák Katalin visszakézből aláírta a bosszútörvényt

Alig két napja fogadták el a bátorak a Parlamentben a pedagógusok új életpályájaként elnevezett törvényt, amely a közvéleményben méltán bosszútörvényként terjedt el, Novák Katalin köztársasági elnök, korábban a családok védelmezője, utcai megnyilvánulásai alapján a társadalmi párbeszéd „harcos” képviselője, seperc alatt aláírta a törvényt, amelyet azonmód ki is hirdettek a Magyar Közlönyben. Közzétesszük Novák Katalinnak írt nyílt levelünket, de e cikkben megtalálod a kihirdetett törvényt a beterjesztett változattal összehasonított formájában is. Láthatjuk, milyen átalakuláson esett át a törvény az utolsó kanyarban.

Tisztelt Köztársasági Elnök Asszony!


Ugyan nem lepődtünk meg gyors lépésén, de sajnálattal olvastuk a sajtóban, hogy aláírta a pedagógusok új életpályájáról szóló T/4255. számú, 2023. 07. 04-én elfogadott törvényt, amely méltán viseli a közvéleményben a bosszútörvény elnevezést.

A továbbiakban szeretnénk Önnel ismertetni, hogy miért kellett volna élnie az Alaptörvény 6. cikk (5) bekezdésében foglalt jogával, amely szerint az elfogadott törvényt visszaküldheti megfontolásra az Országgyűlésnek. Önnek, aki a gyermek- és családvédelem területén töltött be felelős tisztséget, aki civileknek nyilatkozott arról, hogy fontosnak tartja a társadalmi párbeszédet, észre kellett volna venni, hogy ez a törvény milyen szinten elutasított, és már hatálybalépése előtt mennyit ártott a közoktatás ügyének.

E törvény ugyanis számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely mind a pedagógusok, mind a tanulók, mind pedig a szülők számára hátrányos, nem beszélve arról, hogy a törvény címével ellentétben semmiféle életpályát, előmenetelt nem foglal magában, az eddigi munkaterheket a munkaidőkerettel, a helyettesítések napi és heti felső határának eltörlésével extrém módon megnöveli.

A közalkalmazotti kinevezés kötelező része a munkavégzés helye, de a munka törvénykönyve szerinti alkalmazásnál is alapvető, hogy a munkavállalónak legyen meghatározott munkavégzési helye, azt ne tudja a munkáltató egyoldalúan módosítani.  A 2019/1152 irányelv előírja, hogy a munkáltatók már az első munkanapon, de legkésőbb a hetedik naptári napon írásban tájékoztassák a munkavállalókat a munkaviszony legfontosabb, alapvető jellemzőiről. A munkaszerződés teljesítése szempontjából alapvető információnak számít az irányelv vonatkozásában a munkahely, a munkaviszony tartama, a határozott idejű munkaviszony vége. A státusztörvény szerinti átirányítás nem azonos azzal az általános munkajogi szabállyal, hogy a munkavállaló 44 munkanapra más munkahelyen és munkakörben foglalkoztatható. Ez a járáson belüli átirányíthatóság még ezen felül van, és akár kilenc hónapra is lehetséges.
Az új jogállási törvénnyel bevezetendő új foglalkoztatási forma, az ún. vendégtanár munkajogilag meglehetősen aggályos. E foglalkoztatási formában a pedagógus munkaidejének egy részét megbízási szerződéssel látja el, erre nem jár a munkába járás útiköltségtérítése, de szabadság és táppénz sem. A munka világában másutt ezt színlelt szerződésnek minősítik, és büntetik.
A tanulók, a családok és a pedagógusok számára egyaránt hátrányos a tanítási év meghosszabbításának jogszabályi lehetősége a nyár közepéig, ami azért nem lehet megoldás az elmaradt tanítási napok pótlására, mert Magyarország klimatikus viszonyaira és az intézmények felszereltségére nincs tekintettel, továbbá bizonytalanná, tervezhetetlenné teszi a családok nyaralását, pihenésének megszervezését is.

Ugyancsak elfogadhatatlan az a rendelkezés, amely az Nkt. 84/A-B. § beiktatásával lehetővé teszi, hogy a nevelő-oktatómunkát akár méltatlan körülmények között, a törvényben meghatározott csoportlétszámhatárok figyelembevétele nélkül is megszervezhető legyen, a fenntartó pedig tanévközben módosíthatja a tantárgyfelosztást és az órarendet. Ezzel súlyosan sérül az intézményvezető jogköre is, de ez a döntés a tanulók és a pedagógusok számára is bizonytalanságot kelt.

Az Nkt. 84/C. §-ában foglalt munkaidő-beosztásra vonatkozó rendelkezések a munka világának általános szabályaitól lényegesen eltérnek. A munkaidő-beosztás közlésének határideje azt célozza, hogy a munkavállaló képes legyen munkaidőn kívüli életét, programjait tervezni. A munkaidő-beosztás közlésének rövid határideje ezt nem teszi lehetővé, növeli a kiszolgáltatottságot, emellett nyilvánvalóan arra szolgál, hogy a továbbiakban a munkaidő-beosztás négy napon belüli módosítása ne minősüljön rendkívüli munkaidőnek, ezáltal ezt ne kelljen a foglalkoztatott részére kifizetni.

Az elfogadott törvény hatálybalépésével teljességgel megszűnik a nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatottak előmeneteli- és illetményrendszere, amely jelenleg azért nem érvényesül, mert a költségvetési törvényben foglalt közalkalmazotti illetménytáblázat 2008 óta változatlan. Az új jogállási törvénnyel azok, akik e törvény hatálya alá kerülnek, életkoruktól és végzettségüktől függetlenül csak  a középfokú végzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatottakra előírt garantált bérminimum+7% garantált illetményt kapnak. Azok, akik a munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek, minimálbérre vagy garantált bérminimumra lesznek jogosultak.  Mindazok elvesztik a garantált bérminimumra jogosultságukat, akik eddig szakképesítésük és a 326/2013 (VIII. 30.) Korm. rendelet 32. § (3) bekezdése alapján a garantált bérminimumra voltak jogosultak abban az esetben is, ha munkakörük betöltéséhez nem előírt a középfokú végzettség.

A munka világában, így a versenyszférában, az egészségügyben, a szakképzésben, a kultúra területén nem létezik reprezentativitás-mérés. Kizárólag a kollektív szerződéskötésnél feltétel a 10%-os helyi szervezettség. A taglétszám nem azonos a támogatottsággal, ez nyilvánvaló tény a pártok esetében is, amelyek támogatottságát szintén nem a párttagok létszámával állapítják meg. A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény azonban ennél is diszkriminatívabb szabályt tartalmaz, amely azt írja elő, hogy amennyiben egyik szakszervezet sem éri el a reprezentativitási küszöböt, úgy a kormány a legnagyobb szakszervezettel egyeztet csak. Ezzel kizárja az ország második legnagyobb szakszervezetét az érdekegyeztetésből.

A törvény 2. §-a szerint a törvényalkotó valamennyi szakszervezetet kizárná a szakmai egyeztetésből. Ezt kizárólag a nemzeti köznevelésről szóló törvény által mesterségesen létrehozott Nemzeti Pedagógus Karral folytatná a kormány. A törvény 2. §-a szerint a kormány a köznevelés-szakmai javaslatokat a Nemzeti Pedagógus Karral, a foglalkoztatottakra vonatkozó munkaügyi és szociális érdekeit érintő javaslatokat a szakszervezettel egyezteti. Véleményünk szerint elfogadhatatlan, hogy érdemi szakmai egyeztetést Magyarországon alulról építkező, létező szakmai szervezetekkel a kormány a törvény szerint nem folytatna, és gyakorlatilag felülírja a szakszervezetek alapdokumentumait is. Azt ugyanis, hogy egy szakszervezet tagsága milyen kérdésekben foglal állást, mi az adott szakszervezet tevékenysége, a szakszervezet alapító okirata, programja és alapszabálya határozza meg. A PDSZ magát szakmai szakszervezetként definiálja, és nemcsak munkajogi ügyekben, de szakmai kérdésekben is állást foglal, mivel ezek – különösen egy értelmiségi pályán, így a pedagógus-munkakörökben – nem választhatók el a munkavállalói kérdésektől.

Magyarországnak, az országban dolgozó munkavállalóknak, munkáltatóknak nem lehet érdeke a szakszervezeti mozgalom szétverése, a szakszervezetek egymás ellen hangolása, és hogy alulról építkező szakszervezetekkel és szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetések helyett a hatalomgyakorlók által létrehozott korporatív testületekkel történő álegyeztetések folyjanak.

Az elfogadott törvény a kormány EFOP PLUSZ-programban tett vállalásaival és az Európai Bizottság ajánlásaival is ellentétes. A kormány vállalása szerint: „A Kormány és a Parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus-szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében konszenzusra törekedve kerülhet sor.”

A fentiek csak példálózó felsorolásai az elfogadott törvényben fellelhető anomáliáknak.

E törvény önmagában már azért is aggályos, mivel egy jogállási törvény alá vonná az állami kötelező feladatellátást és az abban résztvevőket a nem kötelező feladatot ellátó, világnézetileg elkötelezett és tandíj ellenében szolgáltatást nyújtó magánintézményeket és az azokban foglalkoztatottakat. A közoktatásra vonatkozó közös szabályok megalkotásához nem szükséges új jogállási törvény, ezeket ágazati törvényben is lehet szabályozni, ahogy az a jelenleg hatályos köznevelési törvényben is megvalósul.

A TASZ – Társaság a Szabadságjogokért részletes elemzésében kimutatta, hogy a T/4255. számon elfogadott törvény számos ponton ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapjogokkal, „rendelkezései sértik, illetve veszélyeztetik a gyermekek mindenek felett álló érdekét és gondoskodáshoz való jogát, továbbá az oktatáshoz való részét alkotó tanszabadságot és a tanulók és szüleik magánélethez való jogát is. A pedagógusok mint munkavállalók jogai tekintetében a törvénytervezet ellentétes a foglalkozás szabadságának, a tisztességes és igazságos munkafeltételeknek, a tulajdonhoz való jog és a diszkrimináció tilalom Chartában foglalt követelményeivel.”

Budapest, 2023. 07. 06.

A Pedagógusos Demokratikus Szakszervezete

Országos Választmánya

Íme a beterjesztett törvénytervezet és az elfogadott törvény összehasonlítása (sárgával kijelölve a lényegesebb változásokat):

Ne hagyjuk, hogy lenyomjanak bennünket!

Tehetsz ellene, hogy mindazt, amit a kormány a bosszútörvényben a szakszervezetek lenyomásáról, a PDSZ kirekesztéséről leírt, ne valósuljon meg. Éppen ezért nagyon fontosak a következők:

  1. Belépni a PDSZ-be, mert a taglétszám eddig is fontos volt, de most kiemelten azzá vált a további joggyakorlás szempontjából.
  2. Minden jogi eszközt bevetünk annak érdekében, hogy a státusztörvényt semmisítsék meg (ezen dolgozunk jogászainkkal és jogvédő szervezetekkel).
  3. Az EFOF PLUSZ Monitoring Bizottságban és közvetlenül az Európai Bizottság felé is folyamatosan jelezzük a jogsértéseket és a kormány Európai Unió felé tett vállalásaival ellentétes lépéseket.
  4. Jogi segítséget nyújtunk azoknak, akik nem hajlandók a státusztörvény hatálya alatt dolgozni (lásd a Státusztörvény – menüt az oldalunkon), ezekről rendszeresen hírlevelet küldünk a tagságnak.
  5. Szervezzük tovább az ellenállást, tiltakozást, mert ezt nem hagyhatjuk így, nem lehetünk néma cinkosai a közoktatás szétverésének.

A belépésről mindent megtalálsz itt

Lépj be a PDSZ-be!

Ne feledd: a szakszervezeti tagság azért fontos, hogy EGYÜTT a mindenkori kormánnyal, a fenntartóval és adott esetben az intézményvezetővel szemben is hatékonyan képviselhessük érdekeinket! De azért is, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsérelem ér. EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK. CSAK EGYÜTT VAGYUNK ERŐSEK.

Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!

Építjük a hálózatot! Csatlakozz!

Igen, egy ideje építjük a hálózatot annak érdekében, hogy lehetőleg minél hamarabb és minél többen képbe kerüljenek, hogy mi várható, ha hagyjuk, hogy bevezessék a státusztörvényt, és megbeszéljük, hogy mit tegyünk közösen ellene. Kérjük, jelentkezz ITT!

Csatlakozz, és ne feledd: nem maradhatsz semleges! Aki egyedül marad, nemcsak magára marad a bajban, de a kormányt is segíti abban, hogy ne kelljen döntései előtt a szakszervezettel egyeztetnie.

Nagy Erzsébet

Nagy Erzsébet

Hasonló cikkek

Béremelés és ki nem fizetett túlmunka – csak tagoknak

Ebben az írásunkban hozzájutsz azokhoz a tartalmakhoz, amelyeket csak tagoknak tettünk elérhetővé. Miről van benne szó? Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is a béremelés? Hogyan tudod behajtani az elmaradt díjazást a 2023. december 31-éig végzett eseti helyettesítésért és egyéb többletmunkáért, ha közoktatásban vagy szakképzésben dolgozol? – Ezekhez adunk szerkeszthető, frissített mintadokumentumokat is. Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is […]

Ez a cikk csak PDSZ-tagok számára érhető el. Még nem vagy tag? Lépj be!

Tovább olvasom »