Figyelem! Decemberben nőtt a garantált bérminimum és a minimálbér!

Mutatjuk, kit és hogyan érint a garantált bérminimum decemberi emelése. Írásunkban azt is láthatod, hogy azzal, hogy a bértáblát leválasztották a mindenkori minimálbérről, mennyit vesznek ki havonta a zsebünkből. 2024-től ráadásul meg is szűnik a törvénybe iktatott előmeneteli- és illetményrendszer…

Kit érint a garantált bérminimum emelése?

2023. december 1-jétől nő a minimálbér és a legalább középfokú végzettséggel betöltendő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szakmai ágazati pótlék nélküli alapilletménye senkinek nem lehet kevesebb 2023. december 1-jétől havi 326.000 forintnál, és erre jön rá a 32% szakmai ágazati pótlék. Ezzel együtt – fenntartótól függetlenül – minden pedagógusnak 2023. december 1-jétől havi 430.320 forint a bruttó keresete. Ezt kell növelni még az esetleges további pótlékokkal (vezetői, osztályfőnöki, munkaközösségvezetői, stb.).

2023. december 1-jétől tehát a Gyakornok, Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatban dolgozók közül mindazok, akik bruttó 430.320 forintnál kevesebbet kerestek eddig, átsorolást kell, hogy kapjanak. Az emelt illetmény a januári bérfizetésnél jelenik meg.

2024. január 1-jétől viszont a szakmai ágazati pótlék beleolvad az alapilletménybe, és ezek együttes összege nem lehet alacsonyabb havi 440.000 forintnál. Azok tehát, akiknek a szakmai ágazati pótlékkal számított illetménye előtte 430.320 forint volt, „kemény” bruttó 9.680 forint béremelésre számíthatnak a jelenleg hatályos és a 2024. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezések szerint.

Pintér Sándor parlamenti meghallgatásán a sajtóhírek szerint „MEGERŐSÍTETTE, HOGY JANUÁRBAN 10 SZÁZALÉKOS BÉREMELÉST HAJTANAK VÉGRE, ÉS BÍZIK ABBAN, HOGY EZ A DECEMBERI 10 SZÁZALÉKOS MINIMÁLBÉRHEZ ADÓDIK MAJD HOZZÁ.” Hogy ezt a kijelentést hogyan kell értelmezni, arról egyelőre fogalmunk sincs, de jogszabálytervezet se segít bennünket kihámozni, hogy minek a tíz százalékáról van szó, és hogyan jön ide a minimálbér.

Mennyit keresnének a pedagógusok, ha maradt volna a minimálbérhez kötött bértábla?

Mutatjuk, hogy 2023. december 1-jétől mennyi a szakmai ágazati pótlékkal számolt pedagógus-bértábla szerinti illetmény, és azt is, hogy mennyit keresne ugyanaz a pedagógus, ha nem szakmai ágazati pótlékot kapna, hanem az illetményének alapja a mindenkori minimálbér maradt volna. A különbözet-oszlopban látható, hogy havonta mennyit vesznek ki a pedagógusok zsebéből azzal, hogy 2015-től leválasztották a pedagógusok illetményrendszerét a minimálbérről.

Mennyi lesz a keresete azoknak, akik minősültek, és 2024. január 1-jétől magasabb fokozatba lépnek?

Először is, a fenti táblázat alapján mindazoknak fel kell emelni az illetményét a garantál bérminimum szintére, akiknek alapilletménye 2023. december 1. előtt havi 326.000 forintnál alacsonyabb volt. Ehhez kell hozzáadni a 326.000 forint alapilletmény 32%-ának megfelelő ágazati szakmai pótlékot. Így jön ki a garantált bérminimumnak megfelelő alapilletmény és az ebből számolt ágazati szakmai pótlék összegeként a táblázatban is szereplő bruttó 430.320 forint.

Aki 2023-ban minősítő vizsgát tett, 2024. január 1-jétől Gyakornok fokozatból a Pedagógus I. fokozatba kerül, aki Pedagógus I. fokozatban van, és sikeresen „minősült”, Pedagógus I. fokozatból Pedagógus II. fokozatba lép. Ugyanez a helyzet a további fokozatokba lépésekkel is, mert az átsorolások ideje mindig a minősítés utáni év első napja.

Igen ám, de magasabb fokozatba sorolásért jár illetményemelés?

A státusztörvény végrehajtási rendelete, a 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet határozza meg, hogy 2024. január 1-jétől mennyi az az illetmény, amit mindenkinek meg kell kapnia. Eszerint:

88. § (1) A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény összege a 2024. évben 440 000 forint.
(2) A Púétv. 98. § (1) bekezdése szerinti köznevelési foglalkoztatott havi illetménye – a Púétv. 98. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével – nem lehet kevesebb, mint az (1) bekezdés szerinti összeg.

Elvileg tehát egyetlen teljes heti munkaidőben foglalkoztatott pedagógusnak sem lehetett a 2023. szeptember 15-éig kiadott tájékoztatóban 2024. január 1-jétől várható illetményként bruttó 440.000 forintnál alacsonyabb összeg feltüntetve.

Ebből következik, hogy – függetlenül a magasabb fokozatba lépéstől – csak azoknak emelkedik kötelezően az illetménye 2024. január 1-jétől, akiknek 2023. december 31-én a szakmai ágazati pótlékkal együtt számított bruttó keresete havi 440.000 forintnál alacsonyabb, vagy Pedagógus II. fokozatból Mesterpedagógus fokozatba, illetve Kutatótanár fokozatba lépnek, és az e fokozatokhoz rendelt kötelező legkisebb illetménynél kevesebbet keresnek, tehát szakmai ágazati pótlékkal együtt számított illetményük 2023. december 31-én nem éri el Mesterpedagógus fokozatba sorolás esetén a havi bruttó 520.000 forintot, Kutatótanári besorolás esetén a havi bruttó 640.000 forintot.

Ettől eltérően abban az esetben jár emelés, ha az Országgyűlés vagy a kormány erről döntést hoz. Pintér Sándor miniszter nemrégiben a parlamenti meghallgatásán tett erre utaló megjegyzést, de ennek jogszabály-módosításban egyelőre semmiféle nyoma nincs.

Mennyit keresnek 2023. december 1-jétől a NOKS-dolgozók?

Ha a nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók pedagógus-szakképzettséggel rendelkeznek, 2023. december 31-éig a pedagógus-bértábla szerint vannak besorolva, utána pedig a státusztörvény szerinti sávokban lesznek ugyanúgy kiszolgáltatva a munkáltatói döntésnek, és persze mindenekelőtt a költségvetési keretnek, mint a pedagógusok. A pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkező NOKS-dolgozók illetményét 2023. december 31-éig – fenntartótól függetlenül – a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 32-32/A. §-a határozza meg. A 32. § (3) bekezdése szerint: az e §-ban foglaltakat a 2. mellékletben felsorolt valamennyi munkakörben alkalmazni kell. Ha a közalkalmazott a „B”–„D” fizetési osztályba került besorolásra, illetménye nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél. Ez egy nagyon fontos rendelkezés, amely előírja, hogy azok is a minimálbérnél nagyobb összegű garantált bérminimumot kapják, akik munkakörének ellátása nem igényel középfokú végzettséget. Nem mindegy, hogy a minimálbérre vagy a garantált bérminimumra jön rá a rendelet 32/A. §-a szerinti legalább 7%-os illetménynövekedés, amely NOKS-munkakörben kötelezően előírt azok esetében, akik nem rendelkeznek pedagógusvégzettséggel. Erre a központi költségvetésből a fedezet 10%-os emelésre ad módot, és amennyiben a 7 és 10 százalék közötti különbözetet a munkáltató nem használja fel differenciálásra, ez a pénz másra nem használható fel, tehát akkor ki kell osztani egységesen 10%-kal az érintett dolgozók között. Tudomásunk szerint az esetek többségében ez is történik.

2023. december 31-étől azok a NOKS-dolgozók, akik nem rendelkeznek középfokú iskolai végzettséggel, a 266.800 forint minimálbér, a középfokú végzettséggel rendelkezőlk a havi 326.000 forint garantált bérminimum legalább 107%-ának megfelelő havi illetményre jogosultak.

A garantált bérminimumra való jogosultság a státusztörvény végrehajtási rendeletének hatálybalépésével is változatlan marad. A PDSZ közbenjárásával bekerült ugyanis a 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet 95. § (1) bekezdésébe ez a rendelkezés: A nevelést-oktatást közvetlenül segítő vagy gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakört betöltő köznevelésben foglalkoztatott, ha rendelkezik középfokú iskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel, garantált bérminimumra jogosult.  A státusztörvény 99. §-ában ott van a kötelező 107%-ra, a végrehajtási rendelet 88. § (7) bekezdésében pedig a 110% fedezetre vonatkozó szabály. Azért fontos ezt megemlíteni, mert gyakran kapjuk az ívet, hogy minek megyünk el tárgyalni „ezekkel”, mikor nem vonják vissza úgysem az ártalmas törvényt, ami méltán viseli a bosszútörvény-gúnynevet. Sajnos valóban nem sikerült mind a mai napig elérni, hogy a törvényt vonják vissza, részeredményeket viszont igenis elértünk, mégpedig olyan fontosakat, amelyek a pályán maradók számára egzisztenciális értelemben nagyon sokat jelentenek. Ilyen a NOKS-dolgozók garantált bérminimumra vonatkozó szabálya, ami pl. egy általános iskolát végzett dajka esetében nagyon sokat jelent. Az azonban mérhetetlenül cinikus és felháborító, hogy minden tiltakozásunk ellenére is megszüntették a bértáblát, ezzel együtt annak lehetőségét is, hogy ennél a legalacsonyabb bérszintnél magasabb legyen az ebben a foglalkozási csoportban dolgozók keresete.

Mit tehetnek azok, akik nem kapták meg a nekik jogosan járó emelést?

Minden érintettnek átsorolást kell kapnia, és 2024. január első napjaiban meg kell kapnia az emelt bért. Ennek elmaradása esetén fontos, hogy hívd fel jogsegélyszolgálatunkat, ahol egyrészt munkajogi tanácsot kapsz, másrészt, ha nem kaptad meg felszólításra sem a jogos járandóságodat, ügyvédünk képvisel a bíróságon. Az elmaradt illetmény iránti igény érvényesítésének elévülési ideje három év.

Ugyanez a helyzet a helyettesítések elmaradt kifizetésével és a ki nem fizetett végkielégítésekkel is!

(Kattints a képre!)

Nagy Erzsébet

Nagy Erzsébet

Hasonló cikkek

Béremelés és ki nem fizetett túlmunka – csak tagoknak

Ebben az írásunkban hozzájutsz azokhoz a tartalmakhoz, amelyeket csak tagoknak tettünk elérhetővé. Miről van benne szó? Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is a béremelés? Hogyan tudod behajtani az elmaradt díjazást a 2023. december 31-éig végzett eseti helyettesítésért és egyéb többletmunkáért, ha közoktatásban vagy szakképzésben dolgozol? – Ezekhez adunk szerkeszthető, frissített mintadokumentumokat is. Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is […]

Ez a cikk csak PDSZ-tagok számára érhető el. Még nem vagy tag? Lépj be!

Tovább olvasom »