Oktatás: röhejes „béremelkedések” 2020-ra

Oktatásban dolgozol? Itt van, mennyit „nőtt” a fizetésed 2020-ban! Spoiler alert: még ne rendeld meg a Teslát…

Összeszedtük neked egy táblázatban, mennyit növekednek az oktatásban dolgozók bérei 2020-ra. Az arcpirító összegek, amelyekkel a bérek emelkedtek, egyértelműen azt mutatják, hogy az új évben tovább fogy az ágazatban dolgozók bérének reálértéke, még jobban leszakadnak az oktatási dolgozók.

A táblázatban félövér betűvel szedtük azokat a helyeket, ahol történt változás. Feltűnik, hogy alig néhány ilyen sor van? Ennek az az oka, hogy csak azok az illetmények emelkedtek, ahol a 2020-ra megnövekedett garantált bérminimum már meghaladta a kijelölt bért, és csak abban a mértékben, amennyire feltétlen szükséges volt. A többi bér megint csak nem változott.

Innen töltheted le a táblázatot:

Jól látható, hogy mennyi pénzt vesznek ki havonta az oktatásban dolgozók zsebéből azzal, hogy a pedagógus bértábla 2015 óta nem a minimálbérhez van kötve – hanem még 2020-ban(!) is a 2014. évi minimálbérhez.

A nem pedagógus munkakörökben még rosszabb a helyzet, mert a közalkalmazotti bértábla 2008 óta változatlan, ezért aztán szinte mindenki vagy minimálbéren vagy garantált bérminimumon van. A pedagógusmunkát közvetlenül segítőknek az illetményre 7-10%-ot kell rátennie idénre a kormánynak, ami szintén gyalázatosan kevés. Ennek köszönhetően viszont előáll az a helyzet, hogy egy kezdő, diplomás óvodapedagógus, tanító vagy tanár kevesebbet keres, mint egy érettségizett óvodatitkár, iskolatitkár, vagy akár egy szakmunkásképzőt végzett dajka.

Mit követel a PDSZ?

A kormány és az EMMI bizonyára azzal érvel most, hogy a törvényi háttér felülvizsgálata időt venne igénybe, így nem lehetséges most, azonnal bármit is tenni.

Szerintünk pedig most, azonnal kell valamit tenni, mert amit itt látunk, egészen egyszerűen elfogadhatatlan.

És van is megoldási javaslatunk.

A megoldás első körben az lenne, hogy a költségvetési törvényben a 2014-es 101.500 Ft helyére a 2020-as 161.000 Ft kerüljön, és az nemzeti köznevelés törvény akként módosuljon, hogy a költségvetési törvényben meghatározott vetítési alap helyett újra a minimálbérhez legyen kötve az illetményalap.

Mit kéne tennünk?

Miért nem sztrájkolunk még mindig?

Természetesen sztrájkolnunk kellene. Nagyon sokan mondjátok, hogy ez az egyetlen lehetőség, és ezzel egyetértünk. Fontos tudnotok, hogy a PDSZ ezért mindent meg is tesz – könnyelműen azonban nem vehetünk rá benneteket a munkabeszüntetésre, hiszen a ti érdekeiteket képviselő szervezetként nem tudjuk garantálni a munkahelyetek, állásotok biztonságát.

Sztrájkot bárki szervezhet, te is.

Amikor viszont nekilátsz sztrájkot szervezni, pont olyan problémába ütközöl majd, amibe szakszervezetként mi is: nevezetesen a sztrájkjogba. A sztrájkot szabályozó jogszabályokat szándékosan úgy alakították ki, hogy az a még elégséges szolgáltatást ne definiálja. Azaz a jogszabály nem határozza meg, hogy kire vonatkozik az, hogy „még elégséges szolgáltatást” kell nyújtania, másrészt az erről szóló megállapodáshoz köti a sztrájk jogszerűségét. Az a kérdés sem világos, hogy kivel kell megállapodni – és ezt a bizonytalanságot is maximálisan kihasználja a kormány és a munkáltatók.

Ezért van az, hogy tavasz óta nem vagyunk képesek egy jogszerű sztrájkot szervezni. Még mindig a Kúria előtt van a felülvizsgálati kérelmünk, és nem bírálták el. (Ezért is fogunk az Alkotmánybíróságon kívül nemzetközi bírósághoz is fordulni.) A tavasz óta megtarthatatlan sztrájk miatt azonban a szakszervezetet hibáztatni fura lenne.

A PDSZ már szervezett sztrájkot a sztrájktörvény 2011-es módosítása óta is, de azok egynapos, szimbolikus akciók voltak. Most azonban ez kevés lenne. Érdekes módon 2016-ban, és 2019-ben a PDSZ által szervezett szolidaritási sztrájk előtt sem volt a munkáltatóknak – tankerületi központok, szakképzési centrumok vezetőinek – gondjuk azzal, hogy velük állapodtunk meg a még elégséges szolgáltatásról. A tavasszal szervezett „rendes” sztrájk esetében ez hirtelen megváltozott és végeláthatatlan jogi procedúra vette kezdetét.

A mostani helyzetben egynapos sztrájkokkal nem sokra jutunk, és az sem megoldás, ha olyan “még elégséges” szolgáltatást kell nyújtanunk, ami észrevehetetlenné teszi a sztrájkot. A kormány viszont olyan sztrájkban érdekelt, amelyben gyakorlatilag minden úgy működik, mintha nem lenne sztrájk, mi viszont egy valódi, zárt ajtós sztrájkban gondolkodunk, ahol nincsenek jelen a gyerekek, tanulók, a lehető legkevesebb helyen van felügyelet, ha van egyáltalán. Mert hangsúlyozzuk, a mi véleményünk az, hogy a mi ágazatunk nem tartozik azok közé, amelyeket a még elégséges szolgáltatással kapcsolatban a sztrájktörvény példaként felhoz: “így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél”.

Azon dolgozunk tehát, hogy lehetséges legyen egy jogszerű és érzékelhető, markáns sztrájkot szervezni a közoktatásban. Azt viszont nem lehet elvárni egy szakszervezettől, hogy adott esetben jogellenesnek nyilvánított sztrájkot szervezzen, amely után nem tudja megvédeni az abban résztvevőket.

A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény itt olvasható: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=98900007.tv

Akkor most mit lehet tenni?

A legfontosabb teendőnk e pillanatban az, hogy összefogjunk – és megragadjunk minden olyan jogi lehetőséget, ami a rendelkezésünkre áll. Ezért készült ez az oldal is, ez a kampány is. Mialatt a sztrájk előkészítése folyik, nagyon fontos, hogy ami viszont egyértelmű és jogszerű, abban MOST járjunk el. Ezért is indítottuk a kampányunkat a ki nem fizetett túlmunkákért járó ellenérték behajtása érdekében. Ezek már fejenként jellemzően legalább hatszámjegyű összeget tesznek ki. Az elmaradt kifizetések iránti igény viszont három év után elévül.

Ezért fontos, hogy belépjetek a szakszervezetbe is – nem csak azért, mert az jogi védelmet is ad a tagságnak, de azért is, mert ha tudjuk demonstrálni, hogy a bő kétszázezer oktatási dolgozó többsége egy oldalon áll, akkor erőt tudunk sugározni, nehezebb lesöpörni a követeléseinket az asztalról.

Ezek a cikkek is érdekelni fognak