Hogyan sikerült megakadályoznunk, hogy jogtalanul küldjék szabadságra egy pedagógiai szakszolgálat valamennyi dolgozóját akaratuk ellenére? Egy történet, ahol a vezetői felelősség el-elillan, csak az erőből meghozott döntés marad(na).
A múlt héten érkezett a jelzés: egy pedagógiai szakszolgálat több száz munkatársát próbálták rákényszeríteni, hogy vegyék ki szabadságukat. Ők azonban ezt nem akarták, mert maguk akartak rendelkezni a jog szerint is a saját rendelkezésükre bocsátott szabadságokkal.
Az említett pedagógiai szakszolgálat főigazgatója – a tankerületre hivatkozva – egyoldalúan szabadságot rendelt el április 9-ére, valamint április 14-ére.
Ahogy korábban is megírtuk, a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell. Sok munkáltató ezért szembe megy a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeivel: finoman „megkérik” a munkavállalót, hogy maga kérje a szabadságolását ezekre a napokra. Ennél a szakszolgálatnál azonban még ezzel a trükkel sem kívántak élni: nyíltan beleálltak a jogsértésbe. Részlet a főigazgatói utasításból:
„Április 09.-e és április 14.-e tavaszi szünet. Ezeken a napokon a rendkívüli helyzet miatt is a Tankerület szabadságot rendelt el mindenki számára. A tagintézmények zárva lesznek. A távolléti jelentést ennek megfelelően kérem leadni.”
A SZAKSZERVEZETI CSOPORT KÖZBELÉP
A helyi PDSZ-csoport képviselője felhívta a figyelmet az intézkedés jogtalan voltára. A csoport közreműködésével fogalmazódott meg az a levél, melyet a PDSZ Országos Választmánya eljuttatott a tankerületi igazgatónak. Ekkor azonban meglepő fejleményekről értesültünk: mint kiderült, szó sincs arról, hogy a tankerület ilyesmit rendelt volna el. Válaszában jelezte, hogy
„nem adott olyan utasítást, hogy április 9-én és április 14-én a vészhelyzetre tekintettel mindenkinek szabadságon kellene lennie.
Ilyen rendelkezés kiadására nem is rendelkezünk hatáskörrel, hiszen […] az intézményvezető gyakorolja az utasítási és ellenőrzési, valamint a jogszabályban és az SZMSZ-ben ráruházott munkáltatói jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett”
A helyi vezetőt egy tagintézményi értekezleten vonták kérdőre a kérdésben. „én egy végrehajtó vagyok itt”, válaszolta, majd hozzátette, „akinek azt kell tennie, amit a fölötte levő vezető elrendel”. Azt azonban vállalta, hogy a tankerületi igazgató válaszának tükrében utasítást kér a főigazgatótól. Alig pár óra múlva meg is érkezett a válasz, amely szerint a „tavaszi szünetre vonatkozó szabadságkivételben nincs változás”.
A „FÁRAÓ” NEM ENGED, A SZAKSZERVEZET SEM A JOGBÓL
A tankerületi igazgató válaszát csatolva, a PDSZ Országos Választmánya eljuttatta levelét a pedagógiai szakszolgálat főigazgatójának, melyben immáron tőle kérték: vessen véget a jogellenes gyakorlatnak.
A tagintézményvezetők végül kedd este levelet kaptak, melyben a főigazgató leírta:
„a 2020. április 09. és 14. napjára vonatkozó utasítást visszavonjuk, mindkét nap munkanap azon dolgozók számára, akik nem szeretnének szabadságot igénybe venni”
Természetesen arra a részletre nem tért ki, hogy korábban miért tájékoztatta úgy a dolgozókat, hogy mindezt eredetileg a tankerület rendelte el.
Csak, hogy tisztán lássunk: koronavírus ide vagy oda, ezekre a munkanapokra intézményben ellátandó feladat IS elrendelHETő volna. Arról azonban szó sincs, hogy kötelező lenne ilyesmit elrendelni.
Sőt, a jogszabály által elrendelt folyamatos nyitva tartás sem írja elő, hogy a helyszíni munkavégzés elrendelése kötelező volna. Magyarul: nincs előírva senki más intézményi munkavégzése egy vezetőn vagy a helyettesen vagy az őket helyettesítő személyen kívül! Így ennél több személynek NEM KELL bent tartózkodnia!
FELELŐSSÉG ÉS MINIMUMOK
Sajnos, a tagintézmény-vezető ezen a ponton úgy döntött, nem hagyja annyiban: az előzmények után közölte, hogy azoknak a kollégáknak, akik nem hajlandóak „önkéntesen” kivenni a szabadságaikat, helyszínen történő munkavégzést rendel el. Tette ezt annak ellenére, hogy lehetősége lett volna, ne így döntsön. Ráadásul a munkáltató olyan feladatokat adott ki („telefonhívások kezelése, klienskommunikáció lefolytatása”; „a vezető helyettesítésével megbízott szakalkalmazott által felkért ügyintézésben való közreműködés”), amelyek teljes mértékben otthonról is végezhetőek lettek volna.
Természetesen az sincs rendben, hogy az intézményvezetőkre van terhelve a nyitva tartás. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete korábban is nyomatékosan kérte, hogy a vírus terjedésének lassítása érdekében mielőbb zárják be az ország köznevelési intézményeit, és álljunk át a digitális munkavégzésre. Ha teljes vállalatok vezetőségei tudnak otthonról dolgozni, akkor az intézményigazgatók vagy a tagintézmény-igazgatók és helyetteseik is tudnak. Ők is veszélyeztetve vannak, akárcsak a titkárok.
Érzelmi zsarolás helyett, a középvezetőknek át kellene gondolniuk, hogy miért védik azokat a döntéseket, amelyek az ő egészségüket is veszélyeztetik? Ha arra jutnak, hogy a vezetői bérezés miatt, akkor ne hárítsák a dolgozókra a felelősséget, amiért azok élni akarnak még megmaradt jogaikkal. Ahogy azzal kapcsolatban se a dolgozókra hárítsák az érzelmi felelősséget, ha a vezetőkre nézve ennek bent tartózkodási következményei vannak. A rendeletet a magyar kormány hozta, rajta kellene ezt számon kérni.
A legalapvetőbb szakmai és emberi minimum viszont még ebben a helyzetben is az lenne, hogy ne hozzanak olyan döntéseket, melyek feleslegesen és önkényesen veszélyeztetik a dolgozók egészségét.A fentiek is mutatják, hogy nem elég azt mondani, hogy „én sem értek egyet sok mindennel” vagy, hogy „nekem is a hátamon feláll sokszor a szőr, amikor látom, mi megy, de hát mit lehet tenni”! A fenti példa pont azt mutatja meg, hogy nem elég magunkban morgolódni: meg kell szerveznünk magunkat! A szabadságainkat érő jogsértésekért és minden másért! Mert együtt erősebbek vagyunk!
[frame]
JOGI HÁTTÉR
- 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 30. § (3) pontja: „az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető”
- 1102/2020. (III. 14.) Korm. határozat a koronavírus miatt a köznevelési és szakképzési intézményekben új munkarend bevezetéséről 1. ea) – eb) pontjai: „az intézmény vezetője, illetve a tagintézmény-vezető és helyettesei közül legalább egyiküknek, vagy […] a […] helyettesítési rendben kijelölt személynek munkanapokon munkaidőben az intézményben, tagintézményben kell tartózkodnia”
[/frame]
Ezekben a napokban mindennél fontosabb, hogy összefogjunk!
Ezekben az órákban mindannyian megfeszítetten dolgozunk azon, hogy tovább oktassuk diákjainkat. Tudnunk kell, hogy sokunknak veszélybe kerülhet a megélhetése, sokunknak az egészsége. Kiemelten fontos, hogy az érdekképviselet ezekben az időkben is képes legyen ellátni a feladatát. Ehhez bizony te kellesz. Csatlakozz hozzánk még ma!
