Nehéz idők ezek az EMMI környékén: szinte teljességgel érthetetlen, hogy mit, miért tesznek az érettségivel kapcsolatban (is). Sokáig azt reméltük, hogy mindez azért van, mert ők tudnak valamit, amit nem kötnek a mi orrunkra. Persze mi, egy érdekvédelmi szervezet, csak abból indulhatunk ki, amit ők mondanak nekünk.
„Május 3-án tetőzik a járvány” – mondja Orbán Viktor. „Május 4-én érettségi” – mondja Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Még szerencse, hogy ezek szerint a kormányban van olyan személy, aki odafigyel arra, amit a szakértők mondanak – még ha az egyelőre csak a miniszterelnök is. Lehet, nem ártana, ha az EMMI közoktatási hadtestére is rápillanatana a napokban. Bár eddig úgy tűnt, az emberminisztériumban is akad olyan ember, aki szerint az „egészség az első”, mostanában mintha nem váltott volna szót az államtitkárral. Talán itt volna az ideje.
Vészhelyzet és logika
Ha azt mondják, vészhelyzet van, akkor azt mi komolyan vesszük. És most azt mondják. Ezért kértük az oktatásirányítást, hogy ne szervezzék az érettségit az járványügyi vészhelyzet várt tetőzésének idejére. Ezért ajánlottuk nekik, 27 másik szakmai szervezettel közösen, hogy vitassuk meg a lehetőségeket. De ők – válaszra sem méltatva megkeresésünket – azt az egy verziót vették elő, amiben viszont valódi konszenzus volt a 28 szervezet köreiben: ez a lehető legrosszabb.
Nem csupán a teljesen egyértelmű járványügyi veszélyei riasztóak az EMMI Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkár által prezentált tervének. Az is egyértelmű, hogy ilyen körülmények között egyszerűen nem lehet elvárt színvonalon érettségiztetni. Ha két időpontban érettségiznének a diákok, akkor az egyenlő értékelés, azaz az esélyegyenlőség elve sérülne: két vizsgasor ugyanis egyszerűen nem tudja ugyanazt a tudást mérni. No és ne feledjük, hogy az a sok ezer, akár tízezer diák is kiesik egy évre, de sokan bizonyosan örökre, az oktatásból, akik jelenleg maguk krónikus betegek, vagy ilyen emberrel élnek egy fedél alatt – mivel ezen a vizsgán ők bizonyosan nem tudnak majd részt venni.
Egy augusztusban-szeptemberben megrendezett vizsga például nagyságrendekkel humánusabb megoldás lenne – mindenkivel szemben és minden szempontból. Nyugodtan kezdhetnének a felsőoktatásban pár hét csúszással az elsőévesek, ez egy kezelhető kellemetlenség csupán – az eredmény viszont az, hogy nyugodtan lehet készülni, és senki sem marad le. Persze, sok más megoldás is felmerült – az egyeztetés bizony jól jött volna. De elmaradt.
[promo title=”rajott”]
Így arra kértük a pedagógusokat, saját érdekükben éljenek a jogukkal, és jelezzék, nem kívánnak ebben a minden szempontból hibásan átgondolt eljárásban részt venni, avagy ha ez problémába ütközne, vegyék ki szabadságaikat az érettségi napjaira. Ezért kértük az intézményvezetőket, legyenek tudatában felelősségüknek. Az EMMI köznevelésért felelős államtitkárával, Maruzsa Zoltánnal folytatott levelezésünk – terrorszervezethez hasonlítgatás ide vagy oda – figyelemre méltóra sikerült: egy sor nagyon érdekes dolog derült ki ugyanis.
Három meglepő tény a májusi érettségivel kapcsolatban
Ebben a levélben mellesleg arra is megkértük az államtitkárt, hogy ugyan már gondolja át, és vonja vissza a PDSZ-ről minap tett kijelentéseit (amiben szakszervezetünket a hetvenes-nyolcvanas évek notórius terrorszervezetéhez, a Vörös Hadsereg Frakcióhoz hasonlította).
A PDSZ választmánya még április 18-án levélben kérte a szakállamtitkárt, hogy vizsgálja felül azt az akkor még érvényes rendeletet, hogy az érettségit elhalasztani kívánó diákok csak április 21-én hétfőig adhatják be vizsgajelentkezés módosítására vonatkozó kérelmüket – így a vizsga halasztása iránti igényüket is. A járványügyi vészhelyzetre való tekintettel arra kértük az EMMI-t, hogy legalább 27-éig hosszabbítsák meg ezt a határidőt, de ennél is jobb és méltányosabb megoldásnak tartottuk, ha akár a vizsga napján, május 4-én reggel 8 óra 30 percig is bejelenthetnék a vizsgázók, hogy nem kezdik meg a vizsgafolyamatot.
A válaszlevélből a következő, figyelemre méltó dolgok derültek ki:
1 Nehezen birkózik az EMMI a logisztikával. Nem lehet megszervezni, hogy kitolják ezt a határidőt, mivel „a javasolt április 27-i határidő is túl rövid időt eredményezne a beosztás, a csomagolás és a tételek logisztikai kiszállítása szempontjából” – írja a szakállamtitkár.
A logisztika viszont – ha tényleg keresztülviszik ezt az elképesztő vészhelyzeti írásbeli érettségit –, igen csak fontos dolog lesz: meg kell szervezni a diákok elkülönítését, a fertőtlenítést, a várakozást és még egy sor elképesztően aprólékos és húsbavágóan fontos részletet – minden egyes intézményben. Ha azzal indítunk, hogy annak az egyszerű logisztikai feladatnak sem tud megfelelni a rendszer, hogy 21-e után is le lehessen mondani az érettségi jelenlétet, hogyan lehet elvárni, hogy az ennél sokkal, sokkal, de sokkal komplikáltabb, járványügyileg kompatibilis logisztikát is képesek legyenek megvalósítani?
2 Az biztos, hogy lesz későbbi időpontban is érettségi. Maruzsa ugyanis azt írja, „szankció /…/ nem éri azt a fiatal sem, aki egyszerűen nem jelenik meg a vizsgán”. Ez azt biztosan jelenti, hogy egyszerűen törlik a diák jelentkezését – ez bekerült a 119/2020. (IV. 16.) Korm. rendeletbe is –, és érettségizhet a későbbi vizsgán. Amit viszont nem tudunk: sikerül-e ebben az évben bejutnia a választott felsőoktatási intézménybe? A legégetőbb kérdés ezzel kapcsolatban persze nem is ez, hanem ez:
Ha lesz érettségi később is, miért van szüksége erre a hajmeresztő cicaharcra az EMMI-nek? Miért nem tud korrektül kommunikálni? Miért nem eleve a későbbi időpontra hirdették meg az érettségit, miközben – őszintén reméljük legalábbis – pontosan tudtak a járvány előre jelzett tetőzéséről?! Ha nem tudnak idén később érettségizni a diákok, akkor hogyan értelmezzük azt a kijelentést, hogy nem éri őket szankció?
3 Az EMMI szerint az intézményvezetők bevallottan a kormány meghosszabbított kezei, nincs joguk érdekképviseleti védelemhez. Mindezt Maruzsa arra válaszolta, hogy levelünkben megkértük, vonja vissza kijelentését, amelyben a PDSZ-t egy terrorszervezethez hasonlította: „De igenis messze túlnyúlik egy szakszervezet feladatkörén, az oktatási rendszerben betöltött funkcióján, hogyha proaktívan, például az intézményvezetők célzott megkeresésével az érettségi bojkottjára szólít fel.”
Ha megkeresünk egy intézményvezetőt, már terrorszervezetté válunk? Egy intézményvezető nem élvezheti a szakszervezet védelmét? Készül esetleg egy olyan mesterterv, amiben megtiltják majd nekik a szakszervezeti tagságot?
Ez utóbbi kijelentés sokat elárul arról, ahogy az EMMI az közoktatás hierarchiáját elképzeli. Az intézményvezetők feladata, hogy pont azt csinálják, amit mondanak nekik. A szakszervezet pedig ne próbáljon nekik tanácsot adni, mert az intézményvezetői pozíció fentről jön, és felfelé száll. Nagy baj ez, hiszen az intézményvezetés alapvető tulajdonságai a rátermettség, képzettség, tapasztalat kellene legyenek, nem pedig a minisztérium iránti lojalitás. Mi azért maradunk intézményvezető tagjaink oldalán, sőt minden intézményvezető oldalán, ahogy minden pedagógusén is: egyelőre még ők is oktatási dolgozóknak számítanak.
[frame]
Boltba menés
Visszatérő felvetés a NE dolgozz ingyen! Facebook-oldalán, hogy az érettségi semmiben sem különbözik a boltba menéstől – itt is, ott is sokan vannak, miért ne lehetne érettségizni, eldöntheti ezt a „gyerek”. Lássuk csak, mik a különbségek:
Boltba menni eleve ritkábban szoktunk ezekben a napokban, mint egyébként. Amikor ott tartózkodunk, igyekszünk gyorsan bevásárolni és távozni. Szinte biztos, hogy egy órán belül bevásárolhatunk. Az érettségi ezzel szemben nem egynapos tevékenység: öt napot vesz igénybe alsó hangon, alkalmanként legalább négy órán keresztül.
A boltok alapterülete jellemzően igen nagy, akár sokezer négyzetméteres is lehet, de a kisebb üzletek is sok száz négyzetméter alapterületűek. Ezzel szemben az érettségi során kis légterű, 10-20-30 négyzetméteres termekben vagyunk összezárva, a tervek szerint legalább 10-12 emberrel osztoszkodva.
Itt érdemes azt is megemlíteni, hogy azoknak a diákoknak, akik karanténban vannak, továbbá azoknak, akik maguk is krónikus betegek, vagy ilyenekkel élnek egy fedél alatt, nem szabad, illetve nem tanácsos részt venni ezen az eseményen. Ők nagyon sokan, akár több tízezren is lehetnek. Az érettségi jelen tervek szerinti lebonyolítása azt is jelenti, hogy ők jó eséllyel lemaradnak a felvételi eljárásban, nem kizárt, hogy ki kell hagyjanak egy teljes évet.
Amellett, hogy ez ellenkezik az érettségi esélyegyenlőséggel kapcsolatos szempontjaival, hiszen hátrányosan különbözteti meg az eljárás ezt a csoportot, adódik egy újabb probléma: sok ilyen érintett diák jelezte, hogy szeretne túlesni ezen az egészen, nem akar évet kihagyni, ezért inkább elmegy az érettségire. A kormányzat egyetlen szóval sem üzent még ennek a csoportnak, hogyan járjanak el, mit tegyenek. Ez a mulasztás súlyos felelőtlenség: nem tisztességes, ha a diákokra hárítják egy ilyen döntés súlyát. Nem nekik kellene kitalálniuk, hogy „vállalják”-e ezt a kockázatot, hanem az államnak kellene pontosan megterveznie a folyamatot, ezekre előre gondolva.
[/frame]
Maruzsa levelének szintén érdekes része, ahogy atyailag megfeddi a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét: „A működésükre tett megjegyzést további tevékenységük függvényében fogom módosítani.” Azaz ha a PDSZ abbahagyja, hogy csupa kellemetlen kérdést tesz fel, majd jobb szöveges értékelést kap Maruzsa Zoltántól. Ha jól viselkedünk, majd megfontolja, hogy nem fogja azt gondolni rólunk, hogy Ulrike Meinhof és Andreas Baader vezetik a céget. Leülhetünk.
Sajnos, a kérésnek nem tudunk eleget tenni és kénytelenek voltunk nyílt levélben megismételni azt, amit sokadmagunkkal igen rég szajkózunk: A diákjaink és a kollégák védelmében ismételten arra kérjük – módosítsák a veszélyes májusi időszakra vonatkozó rendeletüket, és az érettségi vizsgákat a járvány lecsengése utáni időre halasszák el! Tartsák be a kormány ajánlását, mindenki maradjon otthon!
Az államtitkárnak írott nyílt levelünk alább olvasható:
[frame]
Tisztelt Államtitkár Úr!
A PDSZ legutóbbi nyílt levélbe foglalt javaslatát, miszerint minél inkább közelíteni kellene a vizsgafolyamat kezdetének és a módosításra, törlésre tett utolsó határidőnek az időpontját, fenntartjuk. Kérjük, hogy legalább a módosítás határidejét tolja ki, de még inkább: kezdeményezze a májusi érettségi későbbi, biztonságos körülmények közötti megszervezését valamennyi tanuló számára!
MTI hír: a miniszterelnök ma arról beszélt, hogy a szakemberek szerint május 3-ára fut fel a csúcsra a járvány Magyarországon.
“Szankció ugyanakkor nem éri azt a fiatal sem, aki egyszerűen nem jelenik meg a vizsgán, de aki az utolsó pillanatban gondolja meg magát, azt már nem látjuk értelmét ilyen módon adminisztrálni.” – írja levelében. E mondatával egyfelől elismerte, hogy az érettségi későbbi időpontban is megtartható. Mégis, jelenleg beláthatatlan, milyen hátrány éri azt a fiatalt, aki egyszerűen nem jelenik meg a vizsgán, vagy esetleg a megadott – igen rövid – határidőre lemond arról. Semmiképp nem indul azonos eséllyel, mert
1. a 119/2020. (IV. 16.) Korm. rendeletből nem derül ki, hogy mi lesz azokkal, akiket május 4-én törölnek az érettségire jelentkezők közül azért, mert nem jelennek meg a vizsgán,
2. a jelölt a későbbi teendőkről, határidőkről nem kapja meg a megfelelő tájékoztatást – az eddig megszokott módon, az iskolájától,
3. soha nincs két azonos színvonalú érettségi feladatsor.
De ezt Ön pontosan tudja, hiszen Önök alkották a rendeletet. Az érettségire jelentkezés módosításának szűk határidejével azonban egyrészt az érettségi előkészítői éppen azt nem fogják tudni, hogy ténylegesen hányan vesznek majd részt az érettségin, másrészt a rendelet hiányos volta miatt belekényszerítik azokat is az érettségin való részvételbe, akik későbbi időpontban, biztonságos körülmények között szeretnének vizsgázni. Az érettségi felkészülésbe fektetett munkát felelősségteljesen meg kell becsülni! De ugyanilyen tisztelettel kell kezelni a jelen járványügyi vészhelyzetet is – ez utóbbinak pedig teljesen ellentmond a járványügyi veszélyhelyzetre kiadott rendeletmódosítás.
Jelenleg éppen Önök élnek olyan hatalmi eszközökkel, amelyeknek semmiféle racionális indoka nincs, pusztán annak demonstrálására szolgál, hogy szakmai és szakszervezeti tiltakozás ellenére mindenképpen keresztül hajtják az érettségit. Erre használják fel a fiatalokat, akik joggal tartanak attól, hogy a jövőjüket kockáztatják, ha kimaradnak a május 4-ei érettségiből; a gyermekük továbbtanulási esélyei miatt aggódó szülőket; és Önök használják fel az érettségi megszervezéséért felelős igazgatókat, akik kénytelenek lesznek ennek minden felelősségét viselni. Erre figyelmeztette őket a PDSZ.
Úgy véljük, hogy éppen Ön lépi túl a hatáskörét, amikor a végrehajtó hatalom részeseként kísérletet tesz egy szakszervezet tevékenységi, illetékességi körének meghatározására.
A PDSZ nem pártpolitikai tevékenységet végzett, mikor az intézményvezetők megkülönböztetett felelősségére hívta fel a figyelmet. A PDSZ ebben az esetben is az egészségvédelem és a munkavállalók pártján áll. Képviselnünk kell az oktatás valamennyi érintettjének védelmét a jelenlegi helyzetben, hogy az érettségivel kapcsolatos döntések ne veszélyeztessék mindazokat az áldozatokat, melyeket a családok meghoztak a vírus terjedésének lelassítása érdekében. Tájékoztatjuk, hogy a PDSZ-nek is vannak intézményvezető tagjai. Ők alapvetően épp olyan munkavállalók (többségében még közalkalmazottak), mint a pedagógusok. Meggyőződésünk, hogy a PDSZ Ön által elítélt lépése az ő védelmüket is szolgálja, közvetve pedig minden érintett munkavállaló sorsára hatást kívánt gyakorolni, nem beszélve gyermekeink és hozzátartozóik egészségének védelméről.
Az oktatásügy területén tevékenykedő szakszervezetnek oktatáspolitikát folytatnia kell. Minden, ami e területen történik, messzemenően érinti a munkavállalóinkat, és – a hivatásunkból fakadóan – az általunk tanított diákokat is. Egy szakszervezet, ha véleményt nyilvánít – most éppen az érettségivel kapcsolatban, közügyekkel foglalkozik, s a közügyekkel foglalkozás: politika. Szakmapolitika.
Valamennyi szakszervezet alapszabályában, és a civil törvényben is szerepel, hogy pártpolitikát nem folytatunk, nem is folytathatunk.
Végezetül mindenképpen reflektálnunk kell a tegnapi „névadással” kapcsolatos mostani javaslatára, mely szerint: „A működésükre tett megjegyzést további tevékenységük függvényében fogom módosítani.”
A PDSZ vezetőségének megítélése szerint az Ön tegnapi hírhedtté vált kijelentése, oly mértékben lépte túl a kapcsolattartás elvárható minimumát, hogy ön egyszerűen nincs abban a morális helyzetben, hogy feltételekhez kösse annak visszavonását. Ebből következik, hogy ebben jelenleg egyetlen válaszlehetőséget látunk:
Nyilvánosan vonja vissza azt a kijelentését, amelyben párhuzamot vont a PDSZ és a Vörös Hadsereg Frakció között!
Végül: A diákjaink és a kollégák védelmében ismételten arra kérjük – módosítsák a veszélyes májusi időszakra vonatkozó rendeletüket, és az érettségi vizsgákat az idén a járvány lecsengése utáni időre halasszák el! Tartsák be a kormány ajánlását, mindenki maradjon otthon!
Budapest, 2020. április 19.
A PDSZ Országos Választmánya
[/frame]
