Nem csak a pedagógusoknak jár a 100%-os táppénz (és soha nem is mondtunk ilyesmit)

Sokan esnek nekünk kivont karddal, hogy miért csak az oktatási dolgozóknak járnak a dolgok. Természetesen a törvény által előírt összegek nem csak az oktatási dolgozóknak járnak, és mi soha nem is állítottuk, hogy így lenne. Kardokat le, most tiszta vizet öntünk a pohárba.

Mi egy oktatási dolgozóknak szóló szakszervezet vagyunk, ezért természetes, hogy elsősorban róluk és nekik írunk, és a közélet eseményeit is a társadalom eme szeletének nézőpontjából értelmezzük. Nincs ez másként a covid járvánnyal sem, amiben az oktatás kiemelten kockázatos terület, ráadásul mindeközben a hivatalos kommunikáció képtelen releváns és valódi adatokat közölni.

Amit mi csinálunk, az nem lázítás, hanem tájékoztatás. Elsősorban oktatási dolgozókról oktatási dolgozóknak.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennénk szolidárisak más szakmákkal. Ahogyan annak idején a rabszolgatörvény ellen is elmentünk tüntetni, jóllehet az minket közvetlenül nem érint (egyelőre), úgy most sem gondoljuk, hogy a többi szakmának ne kellene megkapnia azt, ami jár. Éppen ezért az alábbiakban következik egy áttekintés, melyben mindenki, szakmától függetlenül releváns információkhoz juthat.

“Én egy egyszerű melós vagyok. Nekem miért nem jár semmi?”

De. Neked is jár egy csomó dolog. Az egészségügyi törvény mindenkire vonatkozik, és pontosan rögzíti, mi számít munkahelyi megbetegedésnek, és azt is, mi mindent köteles neked visszatértíteni az állam, ha pl. hatósági karanténba kerülsz.

Az összes olyan, cikkeinkben szereplő jogszabályi hivatkozás, ami a Munka törvénykönyvéből vagy az Egészségügyi törvényből van, az rád is vonatkozik, jobb, ha tudod. Ezért ahelyett, hogy egy kommentben a torkunknak esel,

olvasd el inkább cikkeinket figyelmesen, különös tekintettel a törvényi hivatkozásokra.

Itt van például a 1997. évi CLIV. törvény, amely világosan kimondja, hogy az államnak meg kell térítenie “a járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés és a járványügyi zárlat, továbbá a járványügyi ellenőrzés idején az azok végrehajtásával összefüggésben felmerült, a fertőző betegnek, illetve a kórokozó hordozónak fel nem róható, szükséges és indokolt költségeket és a társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő kiesett munkajövedelmet”.

Az persze más kérdés, hogy a bürokrácia malmai lassan őrölnek, nyilván nem véletlenül. Erről viszont nem a PDSZ és nem is a Ne dolgozz ingyen! tehet, sőt éppen mi vagyunk azok, akik ezekre a problémákra felhívják a figyelmet.

“Akkor nekem milyen táppénz jár?”

Ha a munkahelyeden betegedtél meg, akkor 100%. A 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet ugyanis minden munkavállalóra egyaránt vonatkozik, ez pedig úgy rendelkezik, hogy

ha munkahelyeden betegszel meg, jár a 100%-os táppénz.

Mindezt bizonyítani, persze megint csak nem egyszerű, és a bürokrácia is meglehetősen szövevényes. Erről viszont ismételten nem mi tehetünk, ellenben részletesen megírtuk a buktatókat, és elmagyaráztuk az eljárásrendet:

Félreértés ne essék: a 100%-os táppénz ideája nem a jóságos miniszter bácsi vagy az ország élén álló, született győztes vezér agyából pattant ki. Az bizony jó ideje ott van a jogszabályokban, és ha van kitartásod harcolni érte, neked is jár.

“Elestem a bónuszomtól, mert beteg voltam.” “Nem kaptam meg a fizetésemelésem, mert sokáig voltam betegállományban. Akkor így jártam?”

Ha eddig figyelmesen olvastál, akkor már pontosan tudod, hogy nem. A fentebb hivatkozott jogszabály alapján az állam minden munkavállalónak köteles megtéríteni a karantén miatt kiesett jövedelmet és az ebből adódó költségeket. Mi azért beszélünk az oktatási dolgozókról, mert egy oktatási szakszervezet vagyunk, nem pedig azért, mert felsőbbrendűnek gondoljuk a saját szakmánkat, vagy közömbösek vagyunk mindenkivel szemben, aki nem az oktatásban dolgozik.

Miért folyton a pedagógusok a leghangosabbak?

Mi nem magáért a hangoskodásért hallatjuk a hangunkat, hanem azért, mert fontosnak tartjuk, hogy a kollégáink értesüljenek minden fontos információról. Az jó, ha te is itt lyukadtál ki, de tudd, hogy

nem ellened beszélünk, amikor a törvény szerint járó dolgokat követeljük a munkavállalóinknak.

Akiknek nem mellesleg még mindig nem igazították a minimálbérhez a fizetését, akik a lakájmédia állításaival szemben idén is csak egy bármikor elvehető pótlékot kaptak valódi béremelés helyett.

Mindeközben sok kolléga az egyedüli keresővé vált a családban, és az a pár fiatal pedig, aki kalandvágyból még nem hagyta el az oktatást, nagy százalékban küzd lakhatási gondokkal. És mikor azt mondjuk, hogy az oktatás járványügyi szempontból különösen veszélyes üzem, nem, nem mondjuk, hogy a buszvezetők, nővérek, eladók, benzinkutasok vagy szemétszállítók munkája nem az. De jó, ha azt is tudod, hogy

mikor a saját sérelmeid miatti (egyébként jogos) dühödben az oktatási dolgozók vagy konkrétan a PDSZ ellen acsarkodsz, pontosan úgy cselekszel, ahogyan a hatalom elvárja tőled.

Kevés dologtól fél ugyanis jobban ez a kormány, mint a jogtudatos állampolgároktól és a társadalmi szolidaritástól. Minél jobban utálsz minket, ő annál inkább azt teheti, amit akar, mindannyiunk feje felett.

Jó, akkor mit tehetek? A PDSZ nem fog engem, kereskedelmi dolgozót/szocmunkást/gyári munkást, stb képviselni.

Egyrészt, ugyan nem feladatunk, de sok-sok száz embernek segítettünk már, akik nem hogy nem PDSZ-tagok, de nem is oktatási dolgozók: intéztük például azon szülők kéréseit, akik otthon tartanák a gyerekeket, miközben cikkeinkben is folyamatosan megosztottuk a legfontosabb információkat:

Másrészt: NE hagyd annyiban!!! Keresd meg a saját iparági szakszervezetedet, és kezdeményezd, hogy járjatok el a táppénzek, munkakörülmények érdekében.

Az állam nem egy király, nem érinthetetlen, hanem elszámoltatható.

Ha annyiban hagyod (amihez jogod van), akkor tényleg így jártál, ezt viszont ne akard a pedagógusok vagy a PDSZ nyakába varrni.