Így próbálja megint megúszni a béremelést a kormány!

Ahogy közeledik a választás, egyre világosabb: a kormányzat meg akarja úszni a béremelést.

„Valóban, itt van egy feladat, meglátjuk, hogy mekkorát tudunk január elsejével lépni”

A fenti mondat Gulyás Gergely szájából hangzott el a szeptember 29-i kormányinfón. Elmondta, hogy a Fidesz frakciójában megfogalmazódott, hogy „valamilyen szintű” béremelés legyen.

Mielőtt pukkannának a pezsgők, és a kollégák megrendelnék az új Teslát, íme, itt egy másik félmondat is – ugyanonnan:

„a következő ciklus fontos feladata, hogy legyen rendes pedagógusi bérrendezés.”

Azaz a kormány egy laza mozdulattal mutatott fügét valamennyi nevelésben-oktatásban dolgozónak.

A kormány tervei egetverően cinikusak. Ha a fenti kijelentés szerint nem történik azonnali cselekvés, nincs mit tennünk, lépnünk kell.

A fentiek miatt a PDSZ kezdeményezte a társszakszervezetnél, hogy

közös sztrájkbizottságban követeljünk azonnali és észrevehető béremelést. Ha a tárgyalások eredménytelenek maradnak, nincs más eszköz, mint sztrájk szervezése a tavaszi időszakban!

[frame]

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmánya ma, e cikk élesítésének napján, október elsején tárgyal a Pedagógusok Szakszervezetével. Megbeszélésünk célja, hogy véglegesítsük álláspontunkat a közös sztrájkbizottságról.

A tárgyalások eredményéről rövidesen bejelentést teszünk.

[/frame]

Nevetséges az az igyekezet, ahogy megpróbálják elkenni a siralmas bérekkel kapcsolatos képet: a kormány részéről nyilatkozók jellemzően azt sem tudják, mit mondjanak a kérdésről – még abban sem tudtak megegyezni, hogy a kiadott diadaljelentéseikben mennyit „emelkedtek” állítólagosan a béreink. És ha már erről van szó, fontos megjegyezni, hogy a kormány részéről nyilatkozók szinte mindig csak a pedagógusok béreivel foglalkoznak – holott mi valamennyi nevelésben-oktatásban dolgozóról beszélünk.

Jellemző a közelmúlt kormányzati ködösítéseire, hogy az ATV kérdésére a Fidesz is és Kásler miniszter is különböző összegeket jelölt meg: „A pedagógusok bére 2013-tól átlagosan 50 százalékkal emelkedett – mondta tavaly Kásler Miklós.” „A Fidesz szerint 11 év alatt 28%-kal nőttek a pedagógusbérek” – ATV, 2021.09.21.

[frame]

Mennyit „emelkedtek” a bérek igazából?

Röviden: reálértéken hatalmasat csökkentek (lásd lejjebb: az OECD szerint már nincs olyan uniós ország, aki nálunk rosszabbul fizetné az oktatásban dolgozó munkavállalóit).

Hosszabban: az új illetmény-előmeneteli rendszert a korábbinál lényegesen magasabb munkaterheléssel 2013. szeptember 1-jétől vezették be. Az illetményeket akkor még a minimálbérhez igazították, de az illetményalap számítása már a bevezetéskor(!) alacsonyabb százalékokkal történt, mint ahogy azt a törvényben 2011-ben elfogadták. Az illetményalap ugyanis eredetileg a minimálbér meghatározott százaléka volt: középfokú végzettségűek esetében a minimálbér 120 százaléka, főiskolai végzettséggel a 180 százaléka, egyetemi végzettséggel a 200 százaléka. Az illetményrendszert azonban úgy vezették be, hogy a fenti százalékokat jelentősen csökkentették, és csak négy év alatt hozták erre a szintre. Ráadásul 2017-ben az utolsó „emelést” már nem kaphatta meg mindenki, mert ezt az igazgatók differenciálásra használhatták fel. A kormány azonban ezt a folyamatot is szemérmetlenül béremelésként kommunikálta, holott bérvisszatartásról volt szó.

A dolog pikantériája, hogy az „új munkaidőbeosztás” bevezetése óta egyszerűen nem fizetnek a helyettesítésekért, ugyanakkor megemelték az ellátandó órák számát is. A munkáltatók nem hajlandóak a túlmunkának még csak az adminisztrálására sem, nemhogy azt rendkívüli munkaidőként elszámolni és kifizetni

Aztán 2015-től megváltoztatták a törvényt is úgy, hogy „vetítési alapot” vezettek be – és ezt meghagyták, azóta is, a 2014-es minimálbér szintjén. Azaz a mai napig a minimálbér 2014-es szintje a az illetményalap számításának alapja.

Tovább súlyosbítja az igazságtalanságot, hogy a kormány, élén Rétfalvi államtitkárral ezt a súlyos mulasztást, a nem létező „emeléseket”, minden egyes évben pedagógusbér-emelésnek állította be. Ezt a hazugságot adták elő a társadalomnak éveken keresztül „béremelésként”.

Mit igyekszik még béremelésként beállítani a kormány az oktatásban? Íme, még egy példa. A hatályos jogszabályok szerint bizonyos összeg alatt nem szabad alkalmazni senkit. Márpedig – a fent leírt, ordító igazságtalanságok miatt – csak a mai bértáblából kiindulva ezen törvényes összeg alatti fizetést kap(na) például a pályakezdő kolléga. Csakhogy mivel ilyen alacsony fizetés jogszabály szerint nem fizethető, az ő fizetésüket „kiegészíti” a kormányzat a garantált bérminimumra. Arcpirító, de még ezt is „béremelésként” adja el a kormányzat a társadalom felé. Hasonlóan jár el akkor, amikor háromévenkénti, bértáblában történő előrelépést, vagy a magasabb fokozatba lépést béremelésként adták el, annak ellenére is, hogy természetesen ez nem béremelés, illetve hogy valamennyi OECD-ország közül Magyarországon tart a legtovább, amíg valaki elérkezik a bértábla legmagasabb fokára: míg sok helyen ez 5-10 év, Magyarországon „mindösszesen” 42 év kell hozzá…

[/frame]

A jelek szerint a kormányzatnak a leghalványabb fogalma sincs arról, milyen a bérhelyzet a nemzet nevelési-oktatási intézményeiben – és láthatóan a választásokra ráfordulva már nem is érzi úgy, hogy mindez központi kérdés lenne. Nem érzékelik, hogy a nevelés-oktatás az utolsókat rúgja.

Nem a következő ciklusban, MOST!

A kormányzat felejtse el, hogy ezt a problémát a szőnyeg alá söpörheti! Az intézményekben uralkodó állapotok, az oktatásirányítás képtelen helyzete a kormányzatban maguk alá temetik az egész rendszert!

Itt az ideje, hogy megértse a kormány:

1 Nem dolgozunk tovább éhbérért, nem akarunk a szegénységi küszöb alatt élni!

2 A magyar diákok, tanulók minőségi oktatást érdemelnek: a kormányzat kötelessége, hogy elegendő forrást biztosítson az oktatás számára – mert nem mindenki teheti meg, hogy magániskolába járassa a gyerekeit!

3 A kormánynak nem lehet érdeke az állami oktatás tragikus lezüllesztése! Ami itt történik az a jövőnk felélése, a gyermekeink lehetőségeinek elherdálása!

A PDSZ ragaszkodik hozzá, hogy a nevelés-oktatás teljes bérrendezése még ebben a ciklusban történjék meg! A PDSZ elkötelezi magát amellett, hogy minden eszközt bevet annak érdekében, hogy ezt a célt elérje.

A kormány hagyja abba a felelőtlen ígérgetést! Tegyen végre konkrét lépéseket a nevelés-oktatás érdekében!

Míg a kormányzat már egyre kevésbé tud meggyőzően nyilatkozni arról, hogy a nevelés-oktatásban nincs baj, minden rendben folyik, addig az OECD friss jelentése pontosan leírja, mi a helyzet Magyarországon.

Ténylg nincs jobb szó: tragikus képet fest a magyar oktatás helyzetéről az OECD-jelentés

Az üres kormányzati propagandával szemben az OECD megállapításai igen világosak: míg a legtöbb országban növekedtek, nálunk drasztikusan csökkentek a fizetések. Az mfor cikke így fogalmaz:

„2005 és 2020 között a 15 éves tapasztalattal és a legtöbb képesítéssel rendelkező tanárok fizetése átlagosan 2 százalékról 3 százalékra nőtt az általános és középiskolákban az OECD-országokban, annak ellenére, hogy a fizetések a 2008-as pénzügyi válságot követően csökkentek. Magyarországon a tanárok fizetése ezen a szinten 1-12 százalékkal csökkent.

Valamennyi OECD-országot együttvéve

csak Costa Ricában és Brazíliában keresnek nálunk kevesebbet a pedagógusok!

Azaz nincs olyan uniós ország, ahol nálunk rosszabbul keresnének a pedagógusok. Ez a tavalyi jelentéshez képest is tragikus visszalépés. Jól szemlélteti a problémát az az adat, hogy míg az OECD országok átlagában a pedagógusok a felsőfokú végzettségű munkavállalók keresetének 96-81 százalékát kapják kézhez, addig nálunk ez az arány csupán 58-66 százalék – és arról már részletesen írtunk, hogy itthon 42 év szolgálati viszony után jutnak el a munkavállalók a legmagasabb fizetési osztályba. Ilyen körülmények között egyáltalán nem csoda, hogy a munkavállalók elvándorolnak az oktatásból, a fiatalok pedig nem választják ezt a hivatást.  

A kormány állításaival szemben tehát ez az igazság.

A pedagógusok „fizetése” nem növekedett, hanem csökkent. Olyannyira, hogy már nincs uniós ország, aki kevesebbet fizetne a nevelésben-oktatásban dolgozóknak, mint Magyarország.

A PDSZ a fentiek miatt minden eszközt megengedhetőnek tart az alábbi követelések elérése érdekében.

A PDSZ követelései

1 Haladéktalanul kompenzálja a kormány a dolgozókat a bértábla minimálbérhez kötésének eltörlése miatti veszteségekért!

2 Ismét legyen a pedagógus-illetményrendszer számítási alapja az aktuális minimálbér!

3  Fizessék ki a rendkívüli munkaidő szabályai szerint a kötelező óraszám felett ellátott tanórákat, foglalkozási órákat!

4 Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő helyett állítsák vissza a pedagógusok kötelező óraszámát, legfeljebb a korábbi, közoktatási törvény szerinti mértékre!

5 Állítsák vissza a szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát!

6 A közalkalmazotti illetményrendszer 2008 óta változatlan. Rendezzék a közalkalmazotti bértábla illetményeit!

7 Módosítsák a sztrájktörvényt, töröljék el a sztrájk még elégséges szolgáltatásról szóló megállapodáshoz kötését annak érdekében, hogy a közoktatásban is alkalmazható legyen a munkabeszüntetés a nyomásgyakorlás végső eszközeként!

8 Állítsák helyre a szakszervezetekkel történő érdekegyeztetés rendszerét!

[frame]

MOST lépj be a PDSZ-be, ha nem akarod, hogy átlépjenek rajtad!

A munkavállalói jogainkat kemény harcokban tudjuk csak kiküzdeni, és kizárólag akkor, ha sokan álltok mögöttünk. Ha nem vagyunk elegen, nem lesz elegendő a fizetésünk, nem lesznek emberi munkakörülményeink – viszont lehet rettegni a munkahelyeken csöndben, behúzott farokkal.

Változást! Most!

Lépj be ma, itt:

[/frame]

Ezek a cikkek is érdekelni fognak

Hasonló cikkek

Aki nem lép egyszerre…

nemcsak, hogy nem kap rétest estére, de könnyen találja magát partvonalon kívül. Mialatt nem hajlandóak a tankerületi központok felvenni szakképzett pedagógusokat, mert annak idején úgy

Tovább olvasom »

Sehogy sem jön ki a matek

A sztrájktörvény alapján kezdeményezett egyeztetés után pár héttel, 2024. május 23-án az EFOP PLUSZ Oktatási Albizottság ülésén, amelynek a PDSZ képviselője is tagja, ismét meghallgattuk

Tovább olvasom »