Egyhetes munkabeszüntetés január 23.-tól: így szervezzük meg!

Az elmúlt év kormányzati lépései azt mutatják, hogy a kormány csak a munkabeszüntetésekre figyel, csak ez éri el az ingerküszöbét. Emlékezzünk csak arra, hogy milyen vehemenciával próbálták ellehetetleníteni – egyébként sikertelenül – még a kétórás figyelmeztető sztrájkot is!

Egyhetes sztrájkot hirdetünk a január 23-án kezdődő munkahétre! Felhívjuk a munkavállalókat, hogy ezen a héten tegyék le a munkát, csatlakozzanak a sztrájkhoz az alábbiakban leírt módon!

FIGYELEM: NE FELEJTSÜK EL MINDEN NAP KITÖLTENI A SZTRÁJKOLÓK LÉTSZÁMÁRÓL SZÓLÓ KÉRDŐÍVET!

Enélkül nem tudjuk pontosan számon tartani, hány intézmény hány munkavállalója állt bele a munkabeszüntetésekbe! A kérdőívet ezen a címen éred el: https://forms.gle/rti4coRMDtCrmkrPA

Kérjük, ezt a kérdőívet akkor is töltsd ki, ha máshova már elküldted az adatokat, mert így tudunk róla beszámolni, és így kerülhet fel a sztrájktérképre az intézményed!

Miért január 23-tól?

Azért találtuk ki ezt az időpontot, mert ekkor véget ér a nyolcadikosok középiskolai felvételije, tehát a sztrájk nem veszélyezteti a továbbtanulásukat, ezzel is támogatva a diákokat és a szülőket.

Azért nem egy napban, hanem egy hétben gondolkodunk, hogy a sztrájkfolyamat új erőre kapjon.

Na, de hogyan szervezzük meg?

Először is mindenki úgy szervezze meg, ahogy adottságai alapján tudja, mert

a kis sztrájk is több mint ha nincs sztrájk.

Iratmintákra van szükséged a munkabeszüntetés szervezése során? További segédleteket olvasnál? Kattints az alábbi cikkre, itt megtalálod, mit, hogyan kell csinálni:

De hogyan lehet egy hétre megszervezni a sztrájkot?

  1. Legkésőbb 2023. 01. 16-án 16 óráig be kell jelenteni a sztrájkot egy egész hétre, és ami fontos, január 31-ére, a figyelmeztető sztrájk jubileumára is, mert akkor várhatóak még más események is! Ezt az intézményvezetőnek írott levélben tegyük meg, amit emailben, vagy az intézményi titkárságon érkeztetve, esetleg ajánlott levélben elküldve érdemes eljuttatni. A lényeg, hogy legyen nyoma az értesítésnek.
  2. Úgy érdemes a hetet megszervezni, hogy ha a szülők visszajelzései alapján kevés lesz a jelenlévő tanuló, a sztrájk ideje alatt (ami lehet naponta egy vagy többórás) csak felügyeletet szervezzen az intézmény, mivel távollévő tanulókat nem lehet tanítani, ezáltal a tanórák megszervezéséről sem kell gondoskodni.
  3. Ha az intézményvezető a sztrájk idejére tanítást rendel el, legyenek olyan időszakok az adott sztrájknapon, amikor nincs tanítás még 50%-ban sem. Ez úgy oldható meg, hogy ha pl. egy osztály hétfői órái közül az első hármat érinti a sztrájk, akkor ezek az órák ténylegesen elmaradnak és csak felügyelet van elrendelve. A tanórák 50%-át egy másik sztrájknapon tartjuk meg az aznapi 50%-kal, azaz ezen a másik napon az órát 100%-ban megtartva. Ez az óra is sztrájknak minősül statisztikailag, és még ki is kell fizetni. De, hasonlóképpen: ha egész nap sztrájkolni szeretnénk a héten (és az intézményvezető a sztrájk idejére tanítást rendel el, amelyre sztrájkolókat osztana be), akkor két hétre jelentsük be a sztrájkot. Így a 23-i héten sztrájkolni fogunk, csak a legalapvetőbb felügyeletet elvállalva, ha épp nem megoldható a sztrájkolók bevonása nélkül, majd a rákövetkező héten normál munkarend szerint dolgozunk – bár papíron az is sztrájknak minősül majd, és kifizetendő az ez alatt végzett munka. (Ha egész nap is sztrájkolunk, minden napra könyveljünk legalább egy óra munkavégzést, a jogfolytonos TB-jogviszony fenntartása érdekében. Erről bővebben ebben a cikkben a Sztrájkolhatok egész nap? közcím alatt.)
  4. Ha az intézményvezető úgy dönt, hogy minden nap elrendeli a tanórák 50%-ának megtartását (érettségire felkészítés esetén a 100%-ot), a tanórára berendelt kollégák ne tartsanak teljes tanórát, hanem hagyják félbe az órát, és a maradék időben felügyeljenek. Fontos, hogy nem a pedagógusok, hanem a tanulók óraszámának 50%-ára írja elő a törvény, hogy azt meg kell tartani, következésképpen, elsősorban a nem sztrájkolókat kell beosztani ezek megtartására. Ha az intézményvezető nem tud szakszerű helyettesítést biztosítani, azokat az órákat ne írjuk be, és ez vonatkozik egyébként a sztrájkon kívüli időszakra is.
  5. A sztrájkhét lényege az, hogy a naplóban, a statisztikában mindenképpen legyen nyoma, hogy a hét lehetőleg minden napján munkabeszüntetés volt. Ebben különbözik a sztrájkhét az eddigi tanítási hetektől.
  6. Az óvodák azért vannak jobb helyzetben, mert ott sztrájk alatt jórészt csak felügyelet van (leszámítva az iskolai felkészítést, amit meg kell tartani), és azzal tudják láthatóvá tenni a sztrájkot, ha a szülőket megkérik, hogy a gyermeküket ne vigyék be az intézménybe. Ha ezzel kapcsolatban vita alakulna ki, akkor meg lehet említeni, hogy az óvodai foglalkozások megtartása – az iskolakezdés előtt álló gyermekek felkészítése kivételével – a sztrájk ideje alatt nem kötelező a 2022. évi V. törvény 14. § (11) bekezdése alapján.

    Egyébként az óvodák munkabeszüntetési lehetőségeiről külön cikkben írtunk:

Az, hogy milyen markáns lesz a munkabeszüntetés, tehát attól függ, hogy milyen mértékben együttműködőek a szülők és hogy a kollégák közül hányan állnak bele a munkabeszüntetésbe, és persze nagymértékben múlik minden az intézményvezető hozzáállásán.

Mindezeket szóban is meg fogjuk beszélni, ezért fontos, hogy regisztrálj be, és vegyél részt 2023. 01. 11-én délután fél 5-től ezen a fórumon: https://www.facebook.com/events/495714272474767?ref=newsfeed

FONTOS!

Kérünk, hogy a sztrájk előtt három nappal, mikor le kell adni az előzetes létszámot és névsort, töltsd ki ezt a kérdőívet: https://forms.gle/yd8fB3ZdhLQv8WpVA és minden nap, a sztrájk után ezt a kérdőívet: https://forms.gle/HbnSSZweU3GEKsn17.

Ha kérdésed van, írj ide: pdszvalasz@gmail.com vagy hívd az irodánkat munkanapokon 9-16 óra között az alábbi telefonszámokon: 06 1 214 5842 vagy 06 1 266 3464 és folyamatosan figyeld a PDSZ Facebook oldalát is: https://www.facebook.com/pedagogusok.d.szakszervezete

Hogyan szervezzünk munkabeszüntetéseket, hogy az érezhető legyen?

Nagyon sok intézményben, kollégák közti beszélgetésben felmerül a kérdés a napokban: milyen munkabeszüntetést szervezzünk? Valóban csak a polgári engedetlenséggel lehet érezhető munkabeszüntetést tartani? Vagy a sztrájk is megszervezhető úgy, hogy az érezhető, látható legyen és – legfőképpen – valódi érdekérvényesítő eszközként működjön.

A munkabeszüntetés a munkavállalók legkeményebb – és statisztikában is megjelenő – eszköze, amelyről nem szabad lemondani. Éppen ezért fontos, hogy olyan munkabeszüntetésben gondolkodjunk, ami mindenki számára kockázat nélkül rendelkezésre áll.

Többek között az erre a linkre kattintva elérhető cikkben írtunk arról, hogy a sztrájknak melyek az „előnyei” polgári engedetlenséggel szemben, de ismételjük ezeket röviden át:

  • míg a sztrájk – legyen az bármilyen „lájtos” is, adminisztratív eszközökkel sokkal kevésbé tüntethető el, mint a polgári engedetlenség, amelyet teljes egészében el lehet tüntetni mindenféle statisztikából, ráadásul nem kötelező arról az intézményvezetőnek a szülőket előzetesen értesíteni,
  • láthatjuk – pl. a legutóbbi, szentgotthárdi esetből is, hogy nagylétszámú polgári engedetlenséget az intézményvezető úgy tud „kivédeni”, hogy arra hivatkozva, hogy az intézmény működése ellehetetlenül, rendkívüli szünetet rendel el, mert
  • míg a sztrájk idejére az intézményvezető köteles felügyeletet szervezni, a rendkívüli szünet elrendelése viszont a sztrájk idejére a köznevelési törvény 30. § (5) bekezdése alapján jogellenes (bár tudjuk, hogy ezt megtették ennek ellenére több esetben is), ezért jogi úton támadható,
  • és ha csak felügyelet van, a tanulói távollétet nem kell a szülőnek igazolni.

A polgári engedetlenség szándékos jogsértés, amelyet érthetően nem tud mindenki felvállalni.

A tavaszi időszakhoz képest a kormány a polgári engedetlenséggel kapcsolatban taktikát váltott abból a célból, hogy minél többeket megfélemlítsen, távol tartson a polgári engedetlenségtől. A sztrájkot törvényi úton igyekeztek ellehetetleníteni, láthatatlanná tenni, ezért sokak véleménye szerint ez nem alkalmas a markáns nyomásgyakorlásra. És nyilvánvalóan ez volt a kormány célja. Ne legyenek nagy létszámban sztrájkolók, a polgári engedetlenségtől pedig az abban résztvevő megtizedelésével tartani távol a dolgozók tömegeit.

A PDSZ ezért dolgozta ki azt a „trükkös” megoldást, amivel a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás előírásai oly módon is alkalmazhatóak, hogy a sztrájk ezen a nehezített terepasztalon is látható
legyen.

Néhány órás polgári engedetlenséget azonnali hatályú jogviszony-megszüntetéssel, rendkívüli felmentéssel szankcionálni, nyilvánvalóan aránytalan, ráadásul ezzel a munkáltató a tanulók tanuláshoz való jogát a polgári engedetlenségnél jóval súlyosabban sérti, mivel nem tudja az ilyen módon kieső pedagógusokat pótolni. Ettől még tény, hogy ilyen jogviszony-megszüntetések történtek, és ahogy a politikai megnyilvánulásokból hallhatjuk – felső utasításra – várhatóak is.

Éppen ezért, aki továbbra sem akarja beleásni magát a sztrájkszervezés részleteibe, érdemes átgondolnia, hogy kevesebbet kockáztat, ha sztrájkot szervez, de a még elégséges szolgáltatásról szóló 2022. évi V. törvény 14. §-ában foglalt rendelkezéseit kreatívan, akár a PDSZ által javasolt, akár más módon alkalmazza. Miért?

Azért, mert

  1. a sztrájk jogellenességét ekkor is csak bíróság mondhatja ki, nem a munkáltató, a tankerigazgató, az intézményvezető, a kormányfő, a miniszter, az államtitkár vagy a római pápa;
  2. ehhez viszont annak, akinek a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik, keresettel bírósághoz kell fordulnia, és az ügy végére pont jogerős határozattal vagy kúriai döntéssel csak hónapok múlva kerülhet.

A jogszerűen szervezhető, trükkös, ún. gördülő sztrájkról írtunk itt:

Támogasd a munkabeszüntetések szervezését!

A PDSZ a saját tagbevételeiből gazdálkodik. Nincs főállású vezető, nincs bónusz, nincs cafatéria. Viszont van munka: a munkabeszüntetések tervezése iszonyatos erőfeszítést igényel, no és rengeteg kiadás. Egyedül nehezen bírnánk. Sztrájktámogatás, polgári engedetlenkedők támogatása az alapítványon keresztül. Cikkek, jogi útmutatók, jogsegély, filmek. Élők az eseményekről. Technika, előfizetések, tárhelyek. Tájékoztató anyagok, plakátok, filmek. Erre költjük a pénzedet, ha úgy döntesz, támogatod a munkánkat!

Lépj be a PDSZ-be!

Ne feledd: a szakszervezeti tagság nem szotyiért és karácsonyi ajándékcsomagért fontos! Hanem azért, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsértés ér. És azért, hogy a mindenkori kormánnyal szemben hatékonyan képviselhessük az érdekeidet! Ha nem vagyunk elegen, akkor sehol sem vagyunk!

Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!