A méltán bosszútörvénynek titulált státusztörvény szerint szeptember 15-éig kell tájékoztatást kapnod ahhoz, hogy eldönthesd, akarsz-e eme törvény hatálya alatt továbbdolgozni. Erről és az évkezdés legsúlyosabb problémáiról szól ez az írás, amelyben nyilatkozatmintát is találsz arra az esetre, ha nem szeretnél a bosszútörvény hatálya alatt dolgozni 2024. január 1-től.
Miről kell tájékoztatást kapnod?
Az egyik rövid válasz: gyakorlatilag mindenről. Egyrészt az egész törvényről, másrészt pedig annak következményeiről, ha nyilatkozol, hogy nem fogadod el a jogviszonyváltozást.
A másik válasz: gyakorlatilag semmiről, mert a tájékoztatás minden eleméhez az van odaírva, hogy „VÁRHATÓ”.
Várható illetmény, várható besorolás, várható munkakör, várható munkavégzési hely, még a jogviszony kezdetének napja is várható, semmi sem biztos. Ide kattintva, a 157. §-ban találod a részleteket.
Mi az, ami biztos?
Holtbiztos, hogy ha a fokozatodra előírt minimális illetményt a szakmai ágazati pótlékkal együtt elérted, semmi garancia nincs a béremelésre. Sem most, sem pedig 2024 januárjától. A státusztörvény és a végrehajtási rendelete ugyanis csak az egyes fokozatokhoz rendelt alsó határ betartását írja elő, tehát hogy az illetményed a szakmai ágazati pótlékkal együtt ne legyen kevesebb
a) Gyakornok esetén 400.000 forintnál,
b) Pedagógus I. esetén 410.000 forintnál,
c) Pedagógus II. esetén 430.000 forintnál,
d) Mesterpedagógus esetén 520.000 forintnál,
e) Kutatótanár esetén 640.000 forintnál.
Akinek a jelenlegi illetménye a szakmai ágazati pótlékkal együtt a fenti határt elérte, ne csodálkozzon, ha egyetlen forint emelést sem kap!
Nem tudjuk azt sem, hogy 2024-től hogyan alakulnak az illetmények, mert erről a törvény és a végrehajtási rendelet nem rendelkezik. Utóbbiból csak annyi derül ki, hogy 2024. január 1-től a gyakornoki illetmény havi 440.000 forint, és ennél a többi illetmény se lehet kevesebb (a jogszabály egyetlen esetet jelöl meg, amikor a gyakornoki illetménynél kevesebb lehet a bér: a teljesítményértékelés eredménye alapján megállapított illetmény, de ezt még nem vezették be). Egyetlen szó sincs arról, amiről Rétvári és Gulyás miniszterek vagy más kormányzati emberek nyilatkoznak: se 800 ezer forintos bérek, se 10%-os emelés, semmi az égvilágon nincs a törvényben és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletben. Egyedül a státusztörvény 98. § (3) bekezdésében lévő teljesítményértékelési rendszer, amelynek bevezetése 2025 szeptemberétől történik, ha történik, tartalmaz nyomokban béremelést, de az is csak feltételes módban.
A mostani kinevezés-módosításban a pótlékokra vonatkozó rendelkezések nem változnak, mivel az erről szóló rendelet 2023. december 31-éig van hatályban. 2024. január 1-től az osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők, kollégiumi csoportvezetők, tanszakvezetők pótlék helyett megbízási díjat kapnak, amelynek alapja a gyakornoki illetmény (440.000 forint). A megbízási díj osztályfőnöki, kollégiumban csoportvezetői, alapfokú művészeti iskolában tanszakvezetői megbízás ellátása esetén az alap 6–16%-a, munkaközösség-vezetői megbízás ellátása esetén az alap 3–6%-a. A megbízási díjra vonatkozó összes rendelkezést a törvény 102. §-ában találod.
Tájékoztatást kell kapnod arról is, ha megillet az esélyteremtési illetményrész, amelyről a részleteket a törvény 157. §-ában találod. Ezt is 2023. július 1-jéig visszamenőleg kell megállapítani és december 10-éig kell kifizetni.
Mit tehetsz ebben a helyzetben?
Mindenekelőtt mérlegeld, hogy vállalod-e a státusztörvény hatálya alatti továbbfoglalkoztatást! Itt nem csak azt kell mérlegelni, hogy semmiféle béremelést nem tartalmaz a törvény, de azt is, hogy a munkaterhek emelésének lehetőségét viszont nagyon is magában foglalja. Hiába lett fix neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, a ki nem fizetett eseti helyettesítések törvényi lehetősége 2024. január 1-től nő, mivel már nem lesz ott a háttérben a munka törvénykönyve, amelynek munkaidő-beosztásra és rendkívüli munkaidőre vonatkozó rendelkezései alapján ki nem fizetett túlmunka ügyében pereket nyertünk. De számos más hátrány is várható, a néhány előnyös rendelkezés mellett.
Erről részletes összehasonlító táblázatot találsz itt:
Kihirdették a bosszútörvény végrehajtásáról szóló rendeletet
Mit tehetsz, ha nem kérsz a bosszútörvényből?
2023. szeptember 15. és szeptember 29. között nyilatkozatot tehetsz arról, hogy nem kérsz a jogviszonyváltozásból. Ekkor
- megkapod te is a kinevezésed módosítását, benne a 2023. július 1-jéig visszamenőleg járó esetleges béremeléssel, ha nem érted el a fokozatodhoz tartozó minimumot, vagy ha valami csoda folytán a munkáltatód ennél magasabb illetményt állapít meg, és ha érintett vagy az esélyteremtési illetményrészben, azt is meg kell, hogy kapjad;
- október 31-éig kell dolgoznod (hacsak nem adják ki az esetlegesen még megmaradt szabadságnapjaidat);,
- november 1-től november 29-éig felmentési idődet töltöd, amelyet nem kell ledolgozni, és amely alatt távolléti díj jár (ebbe a rendszeres pótlékok beletartoznak) – vigyázat ekkor nem adható ki a maradék szabadság;
- november 30-án szűnik meg a jogviszonyod, egyházi vagy magánintézményben a munkaviszonyod, és
- egytől háromhavi végkielégítés jár aszerint, hogy mennyi jogosító idővel rendelkezel. Ügyelj azonban arra, hogy ezt teljes egészében vagy részben vissza kell fizetned, ha a jogviszonymegszűnés után 90 napon belül közoktatásban vagy szakképzésben létesítesz új jogviszonyt vagy munkaviszonyt! Ugyanez a helyzet, ha egyházi vagy magánintézményben a munkaviszonyodat szünteted meg.
Íme a részletek:
[frame]
158. § (8) A (6) és (7) bekezdésben meghatározott esetben,
a) ha az érintett kevesebb mint 20 év figyelembe vehető jogosító idővel rendelkezik, 1 havi,
b) ha az érintett legalább 20 év, de 30 évnél kevesebb figyelembe vehető jogosító idővel rendelkezik, 2 havi,
c) ha az érintett legalább 30 év figyelembe vehető jogosító idővel rendelkezik, 3 havi
végkielégítésre jogosult.
(9) Ha a (6) vagy (7) bekezdésben meghatározott esetekben az érintett a jogviszonya megszűnésének időpontjától számított
a) 30 napon belül új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyt létesít, akkor végkielégítésre nem jogosult,
b) 31. és 60. nap közötti időszakban új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyt létesít, legfeljebb egyhavi végkielégítésre jogosult,
c) 61. és 90. nap közötti időszakban új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt, vagy a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyt létesít, legfeljebb kéthavi végkielégítésre jogosult
azzal, hogy a számára a (8) bekezdés szerint kifizetett végkielégítés összegének az a)–c) pont szerinti mértéken felüli összegét köteles visszafizetni volt munkáltatója részére.
[/frame]
Nyilatkozatminták
Ha nem vállalod a jogviszonyváltást, ezt a nyilatkozatmintát tudod használni, amelyet testre szabhatsz, kiegészíthetsz, de mindenképpen töltsd ki a kipontozott rovatokat, és írj rá dátumot. Nagyon fontos, hogy két tanúval hitelesítsd, mert ez egy olyan jognyilatkozat, amelyet meghatározott határidőn belül tehetsz, és amelyet nem vonhatsz vissza. Fontos ezért, hogy lehetőleg a munkahelyen add át, és ne postán küldd, de az átvételt a nálad maradó fénymásolaton igazoltasd az átvevő aláírásával és az átvétel dátumával. Még jobb, ha az átadásról egy tanúkkal aláírt feljegyzés készül, vagy a másodpéldányon szerepel az átadást tanúsítók aláírása. A nyilatkozatot lehetőleg az igazgató kezébe nyújtsd át! Neki dolga továbbítani a tankerületi központ igazgatójának, de az is megoldás, hogy elviszed a tankerületi központba és ott veteted át a fentiek szerint.
Ha viszont ragaszkodsz az állásodhoz, és ezt nyilatkozattal meg akarod erősíteni, megteheted ezt is. Ez a nyilatkozat nem kötelező, hiszen e nélkül is átalakul a jogviszonyod 2024. január 1-től, de ha úgy érzed, hogy az a biztonságosabb, hogy a maradási szándékodat nyilatkozattal megerősítsd, akkor töltsd ki ezt:
A nyilatkozattételről és az előzetes tájékoztatásról online fórumunkon részletesen beszéltünk. Ezt megnézheted itt:
Ha megszüntetem a jogviszonyomat, a felmentési idő alatt vállalhatok munkát, és mi lesz a még meglévő szabadságnapjaimmal?
Rövid kérdések, rövid válaszok jogviszonyváltozás el nem fogadásáról nyilatkozók számára:
1. A felmentési idő alatt létesíthetek-e új munkaviszonyt?
Igen, csak bejelentési kötelezettség van. Arra vigyázz, hogy amennyiben köznevelési vagy szakképzési intézménybe mész dolgozni, a végkielégítést bukod.
2. A felmentési idő alatt lévő őszi szünetre ( nov. 2-re és 3-ra) szabadságolni fognak-e? Kell-e? Szabad-e?
A felmentési idő alatt nem adhatnak ki szabadságot, mert a munkavégzés alól fel vagy mentve. A még ki nem adott szabadságot vagy október 31. előtt kell kiadni, vagy pénzben meg kell váltani az Mt. 125. §-a szerint.
Ne engedj a sürgetésnek!
A nyilatkozattételre a törvény 157. § (6) bekezdése alapján 2023. szeptember 15. és szeptember 29. között van lehetőséged. Ne engedd, hogy korábban nyilatkoztassanak, hogy sürgessenek! Nagyon fontos döntést kell hoznod, már csak ezért se engedj ebből, nem beszélve arról, hogy a korábban tett nyilatkozat érvényességét vitathatják is.
Ne engedd, hogy összemossák a nyilatkozattételt a kinevezés-módosítással!
Kinevezés- vagy munkaszerződés-módosítást mindenkinek kell kapnia. Ez a jogviszonyváltozásig szól, és július 1-jéig visszamenőleg tartalmaz minden elemet, így az esetleges esélyteremtési illetményrészt is, ha ilyen jár neked. Ha ilyen dokumentumot átadnak neked, és erősködnek, hogy azt fogadd el és írd alá, legjobb, ha azt írod rá, hogy ÁTVETTEM és azt írod alá dátummal. Ekkor pusztán arról nyilatkoztál, hogy áttanulmányozásra átvetted az iratot, de még el nem fogadtad. Így lehetőséged lesz, hogy szakemberrel tudd átnézetni – pl. a jogsegélyszolgálatunkat megkeresve.
A kinevezés- vagy munkaszerződés-módosítás alapján tehát július 1-ig visszamenőleg jár minden abban foglalt javadalmazás. A 2023. július 1. és 2023. november 1. napja közötti illetménykülönbözetet 2023. december 10-éig kell kifizetni, kivéve, ha a nyilatkozattétel következtében a jogviszonyod 2023. november 30-án megszűnik. Ekkor nemcsak a neked járó összes bért, de minden járandóságodat ki kell fizetni, és a még ki nem adott szabadságnapokat is pénzben meg kell váltani a munka törvénykönyve 125. §-a szerint.
Ne menj bele hátrányos kinevezés-módosításba!
A kinevezés és az egyházi-, illetve magánintézményekben a munkaszerződés a munkáltató és a közalkalmazott/munkavállaló közötti megállapodás, amelyet olyan esetben lehet egyoldalúan módosítani, ha azt jogszabály írja elő, minden egyéb esetben csak a felek közös megegyezésével módosítható.
2023. szeptember 1-től a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő heti 24 óra lett. Ez azok számára, akiknek eddig sikerült heti 22 órát kiadni, mindenképpen hátrányos, de ez nem jelentheti azt, hogy egyoldalúan részmunkaidőssé módosítsák a foglalkoztatást. Ha nem tudják kiadni a tantárgyi óráidat, mert pl. az adott tárgyból eleve heti 24-nél kevesebb van, akkor is lehet adni ún. egyéb foglalkozást, ami
a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,
b) sportkör, tömegsport foglalkozás,
c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,
d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,
e) napközi,
f) tanulószoba,
g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,
h) pályaválasztást segítő foglalkozás,
i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,
j) diákönkormányzati foglalkozás,
k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás,
l) tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint
m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás
lehet.
Ezek is a heti 24 órába, azaz a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe tartoznak és a tantárgyfelosztásban feltüntetendő órák ugyanúgy, mint a tantárgyi órák.
Ha belemész a részmunkaidőbe, akkor ha megállapodtatok abban, hogy ez a heti 40 óra munkaidő helyett hány óra, akkor annak 80%-a lesz a kötött munkaidő, és 60%-a a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő.
A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt, azaz a teljes heti munkaidős foglalkoztatás esetén a heti 24 órát kell csökkenteni heti 2 órával az osztályfőnökök és a munkaközösség-vezetők esetében, heti 1 órával a diákönkormányzatot segítő pedagógusok esetében, de úgy, hogy a csökkentés maximuma heti 4 óra lehet (tehát, ha osztályfőnök, munkaközösség-vezető és egyben diákönkormányzatot segítő tanár vagy, a heti 24 órád csak heti 4 órával csökken).
Napközi
A pedagógushiányt sok helyen próbálják a napközis és tanulószobát tartó pedagógusokkal csökkenteni úgy, hogy – valószínűleg felső utasításra – a tankerek kiadták az intézményeknek, hogy a napközire és a tanulószobára napi 1 vagy 2 órát számítsanak be a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejébe, a többit pedig „tanítsák le” délelőtt. Egyes intézményekben hardcore megoldásként az egyre szorító pedagógushiányra kitalálták azt, hogy a napközi teljes időtartamára nem pedagógus munkakörben dolgozókat osztanak meg, ami ránézésre nettó jogsértés, mivel az egyéb foglalkozásra, ami a köznevelési törvény szerint „a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja”, a végrehajtási rendelet – a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 33/B. § – szerint: „az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat”. (Kivéve a honvédelmi tárgyat és egyéb foglalkozást, amihez semmiféle pedagógus-végzettség nem kell). Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése szerint „az általános iskolában a tizenhat óráig tartó délutáni foglalkozások közötti szünetek, valamint az étkezések időtartama alatt a tanulók felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.” Szó sincs tehát arról, hogy napközinek csak egy vagy két óra volna tekinthető, arról meg különösen nem, hogy azt teljes egészében pedagógiai asszisztensekre lehetne bízni. Ez jogellenes, mint ahogy az is, hogy ha a pedagógus munkaideje a rálőcsölt többi tanórával együtt meghaladja – márpedig meghaladja – a heti 32 óra kötött munkaidőt, felkészüléssel és adminisztrációval, a szülőkkel és tanulókkal való kapcsolattartással együtt a heti negyven óra munkaidőt, a többletet rendkívüli munkaidőként ne fizetnék ki. December 31-éig erre van mód, de kérdés, hogy január 1-től, amikor a munka törvénykönyvének szabályai már nem lesznek pedagógus esetében alkalmazhatók, milyen jogcímen és szabály alapján fog történni ennek a nyilvánvaló többletmunkavégzésnek a kifizetése.
Ilyen és számos más munkajogi probléma fog a jövőben felmerülni az elhibázott törvény és végrehajtási rendelet miatt, amelyek egy része alapot szolgáltat a nemsokára beadandó alkotmányjogi panaszhoz is.
Csoportbontás tiltása, évközbeni osztályösszevonások
Országszerte jelzik kollégáink, hogy a tankerületi központok igazgatói beavatkoznak a csoportbontásokba, holott abba semmi beleszólásuk nincs, amennyiben az intézmény a csoportbontással nem lépi túl a köznevelési törvény 6. mellékletében meghatározott tanulói heti foglalkoztatási időkeret felső határát. Az ún. egyeztetések során Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár és az államtitkárság főoszályvezetője egyaránt elismerték, hogy a köznevelési törvényben meghatározott minimális létszámhatárok NEM VONATKOZNAK A CSOPORTBONTÁSOKRA.
[frame]
A köznevelési törvény 25. § (7) bekezdése szerint: „Az óvodai csoportok, iskolai osztályok, kollégiumi csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg. Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év, illetve a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt. A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokolja. A művészeti felsőoktatási intézmény által fenntartott nyolc évfolyamos gimnázium osztályainak minimális, maximális és átlaglétszámát a szakgimnázium (művészeti) létszámkeretei szerint kell meghatározni. Az Arany János Tehetséggondozó Programban és az Arany János Kollégiumi Programban a minimális osztály-, illetve kollégiumi csoportlétszámtól legfeljebb húsz százalékkal el lehet térni.”
[/frame]
Ebben a rendelkezésben csoport alatt az óvodai csoport értendő, és nem az iskolai csoportbontások! Kérjük jelezzétek a [email protected], ha nálatok is megtiltotta a tankerületi központ vagy a fenntartó a csoportbontásokat arra hivatkozva, hogy az 14 fő létszám alatt nem lehetséges!
A csoportbontások tilalma ráadásul nem jelent költségvetési megtakarítást, mert más órát adni kell a pedagógusnak – pl. a feljebb említett egyéb foglalkozást -, viszont az oktatás színvonala a tilalommal csökken, sőt egyes nyelvek oktatása vagy más iskolai programok megvalósulása kerül veszélybe, lehetetlenül el. Ezek ellen jogi eszközökkel is fel kell lépnünk.
Értesültünk arról is, hogy évközben utasított tankerületi központi igazgató – persze, szóban -, hogy az iskola osztályokat vonjon össze. Erről azt kell tudni, hogy amennyiben évközben csökken az osztálylétszám, akkor sem lehetséges az összevonás, mivel az átszervezésnek minősül, és erre a tanév megkezdése után nincs lehetőség. Erről a köznevelési törvény 84. § (7) bekezdése szerint legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozható döntés. Különösen fontos ez, ha nemzetiségi osztályokat vagy olyan osztályokat érintene, amelyek esetében a pedagógiai programban foglaltak megvalósulása sérül vagy lehetetlenné válik.
Mire figyelj, ha nevelést-oktatás közvetlenül segítő munkakörben vagy egyéb, nem pedagógus-munkakörben dolgozó vagy?
2024. január 1-től a státusztörvény 158. § (1) bekezdése szerint a köznevelési intézményben
a) pedagógus, dajka, könyvtáros, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, gyermek- és ifjúságvédelmi támogató, gyógytornász, intézményi titkár óvodában, iskolában, kollégiumban vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben, ápoló, rendszergazda, laboráns munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya vagy munkaviszonya köznevelési foglalkoztatotti jogviszonnyá,
b) gondozónő és takarító, szakorvos, úszómester, műszaki vezető, továbbá gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá
alakul át.
A tájékoztatásnak erre okvetlenül ki kell térni, mert 2024. január 1-jével eszerint vagy új kinevezést vagy munkaszerződést kapsz. A fenti, 2023. szeptember 15. és 29. közötti nyilatkozattételre vonatkozó tanácsaink Rád is érvényesek.
2023. december 31-éig az önkormányzati és az állami fenntartású intézményekben nem pedagógus-munkakörben dolgozók közalkalmazottak, a egyházi és magánintézményekben dolgozók munkaviszonyban a munka törvénykönyve hatálya alatt dolgoznak. Mivel 2023. december 31-éig hatályban vannak a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet illetményre vonatkozó rendelkezései, ezért addig változás nincs sem a jogviszonyban, sem az illetmény vonatkozásában.
2024. január 1-től viszont megtörténik a jogállásváltás, és ekkor következik be az, hogy – fenntartótól függetlenül – egyes munkakörökben dolgozók a státusztörvény hatálya alá, mások a munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek. No, de mi lesz a bérrel?
Az egyeztetések alatt a PDSZ érte el, hogy az a rendelkezés, ami jelenleg a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 32. § (3) bekezdésében van, amely szerint „Az e §-ban foglaltakat a 2. mellékletben felsorolt valamennyi munkakörben alkalmazni kell. Ha a közalkalmazott a „B”–„D” fizetési osztályba került besorolásra, illetménye nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél.” kerüljön át a státuszttörvénybe. Ez azt jelenti, hogy azok, akiknem jogszabály nem ír elő általános iskolai végzettségnél magasabb végzettséget, de ilyennel rendelkeznek (pl. egy bármilyen szakmunkásképző bizonyítvánnyal), kapják meg továbbra is a garantált bérminimum legalább 107%-át, és ne a minimálbér 107%-ára legyenek jogosultak, ha NOKS-dolgozók, illetve legalább garantált bérminimumot és ne minimálbért kapjanak, ha egyéb munkakörben dolgoznak. Ezt elértük, a státusztörvény 95. § (1) bekezdése szerint a nevelést-oktatást közvetlenül segítő vagy gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakört betöltő köznevelésben foglalkoztatott, ha rendelkezik középfokú iskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel, garantált bérminimumra jogosult. Ebből következik, hogy 2024-től akár köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, akár munkaviszonyban foglalkoztatnak, illetményedet nem csökkenthetik a minimálbérre, a kinevezésben vagy munkaszerződésben nem a minimálbér, hanem a garantált bérminimum az alap, ha legalább egy szakmunkásképző bizonyítvánnyal rendelkezel.
Ami viszont mindenképpen nagyon hátrányos, és emiatt tovább kell küzdenünk, hogy megszűnt az előmeneteli rendszer, ami legalább eddig jogszabályban volt, és amivel kapcsolatban csak annyi lett volna a kormány feladata – és már 2008 óta – hogy a fokozatonként meghatározott illetményeket emelje. Mivel ez nem történt meg, ezért állt elő az a helyzet, hogy ez a bértábla, ami a költségvetési törvényben van, gyakorlatilag megszűnt funkcionálni. Az azonban nem megfelelő válaszlépés, hogy ezt teljesen megszüntetik, ezáltal az e munkakörökben dolgozókat örökre a számukra megállapítható legkisebb bérrel „fizetik ki”. Ez méltánytalan és megalázó, nem beszélve arról, hogy ezzel a kormány mélyen lenézi ezeket a munkatársakat, és végsősoron nem foglalkozik azzal a feladatellátással sem, amelyet e foglalkozási csoportokba tartozókkal kell megoldani.
Megbízási szerződésem van! Mi vonatkozik rám?
Ha megbízási szerződéssel polgári jogviszonyban dolgozol, a jogállásváltás nem vonatkozik rád. Ugyanúgy heti legfeljebb 14 órában tanórák, foglalkozások megtartására lehet megbízási szerződést kötni a státusztörvény hatályba lépése után is. Csak olyan és annyi feladatot vagy köteles ellátni, amit a megbízási szerződésben vállaltál, csak addig vagy köteles benntartózkodni az intézményben, ameddig a szerződésben vállalt feladatot látod el, és olyan díjazásért dolgozol, amiben megállapodtatok, mert ez utóbbi teljességgel alku kérdése, erre vonatkozó előírás nincs. Ha üres álláshelyen lévő feladatot több megbízási szerződéses kollégával láttat el az intézmény, az nem tartozik a rendeltetésszerű joggyakorlás körébe, de a többi pedagóguskolléga érdekeit is sérti, mivel a megbízási szerződéssel foglalkoztatott számos olyan feladatot nem lát el, amelyek az intézmény napi működéséhez tartoznak (pl. óraközi ügyelet, felügyelet, gyermek- és tanulókíséret, intézményen és tanításon kívüli programok szervezése, azokon való részvétel, stb.)
A státusztörvénnyel bevezetésre kerül egy új fogalom: az ún. vendégtanár. Vendégtanár alatt az a pedagógus értendő, aki tankerületi központtal heti legalább húsz órás időtartamú köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban áll, és mellette más, a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményben óraadó. A végrehajtási rendelet 95. § (2) bekezdése szerint a vendégtanár óraadókénti óradíja legalább 4500 Ft, tehát az óradíj ennél több lehet, de kevesebb nem. Ez az előírás azonban csak a vendégtanári óradíjra vonatkozik.
A megoldás általában az egyéni segítségnyújtás
Számos olyan téma van még, ami most aktuális, viszont vannak ezek között olyanok, amelyek esetében általános tanács nem adható, mert a megoldás nagyban függ az egyéni helyzettől, szakmai gyakorlatban töltött időtől, szakképesítéstől és mindenféle más, foglalkoztatást érintő sajátosságtól. Ezért nehéz általános javaslatot adni arra, hogy ki igényelje a nők negyven év jogosultsági idő alapján történő felmentését, vele együtt a 35 év után járó 40 éves jubileumi vagy a későbbiekben a köznevelési foglalkoztatotti jutalmat. Ez kifejezetten egy többfaktoros kérdés, amelynek eldöntéséhez nem árt jogi segítséget igénybe venni.
Éppen ezért nagyon fontos a szakszervezethez való csatlakozás, amelyet nem vált ki semmiféle más pedagóguscsoportba történő belépés. Szakszerű segítséget, jogi védelmet, és helyi csoportok alakítása által helyi érdekképviseletet csak szakszervezet tud létrehozni, minden más egyéb formáció ilyen szempontból elégtelen, legyen az a csoport bármilyen jó koncertszervező, vagy folytasson markáns marketingtevékenységet. Eddig is és ezentúl is csak a szakszervezetek tudtak és tudnak hathatós jogi és érdekvédelmi segítséget nyújtani olyan ügyekben, mint pl. a túlmunka kifizetése iránti per, sztrájkkal, polgári engedetlenséggel kapcsolatos jogi ügyek. Számos jogellenes jogviszony-megszüntetésben nyertünk pert, és pereltünk ki munkáltatóktól százezreket korábban ki nem fizetett túlmunka ellenértékeként. Most már azt is elértük néhány esetben, hogy peren kívüli megegyezés szülessen, és a munkáltató így fizette ki a többletmunka ellenértékét. A közeljövőben ezért újraindítjuk a túlmunka kifizetésére irányuló kampányunkat, amely a december 31-ig, négy napon belül elrendelt helyettesítések és a tanórán, óvodán, iskolán kívüli programokban való részvételért járó nem kis összegekre irányul. Ezek három évre visszamenőleg követelhetők, a munka törvénykönyve szerinti elévülési időn belül.
Éppen ezért javasoljuk, hogy:
LÉPJ BE A PDSZ-BE!
Jogsegélyszolgálat
A telefonos jogsegély keddenként 17-19 óráig, csütörtökönként 16-18 óráig vehető igénybe előzetes időpontegyeztetéssel. Időpontot az 1/214-5842 és az 1/266-3464 telefonszámokon lehet foglalni 9-16 óra között.
A regionális irodák és az általuk foglalkoztatott jogászok itt érhetők el:
A PDSZ-tagkártya egyben MAKASZ-kártya is
A tagkártyával igénybe veheted a MAKASZ által nyújtott KEDVEZMÉNYEKET. Aki élelmes, vissza tudja ezzel pótolni akár a teljes havi tagdíját, ami Magyarországon az egyik legalacsonyabb: az alapilletmény 0,8%-a.
Mobilflotta-kedvezmény
A PDSZ tagjai jogosultak egy rendkívül kedvező mobilflotta-előfizetéshez csatlakozni. A csatlakozás részleteiről a [email protected] email címen kérhető felvilágosítás.
Kedvezményes üdülés
A Hotel Palace Hévíz Wellness- és Gyógyszállodával kötött megállapodásnak köszönhetően PDSZ-tagok és velük érkező családtagjaik részére foglalás esetén a mindenkori listaárból 15% engedményt biztosítanak. A kedvezmény más kedvezménnyel nem vonható össze, és nem vonatkozik az akciósan meghirdetett árakra. A PDSZ tagságot igazolni kell, ennek legegyszerűbb módja a a PDSZ-tagkártya, ami egyben Makasz-kártya is. Foglaláskor előre jelezni kell a kedvezmény iránti igényt. Kérjük, aki él a lehetőséggel, ossza meg velünk tapasztalatait, hogy azt közzétehessük.
Dolgozunk azon, hogy a PDSZ tulajdonában lévő, Balatonalmádi egyik legszebb telkén épült üdülőt újra használhatóvá tegyük, ezzel is olcsó üdülési lehetőséget biztosítva tagjainknak és családjuknak.
De ne csak ezért lépj be!
Ne feledd: a szakszervezeti tagság azért fontos, hogy a mindenkori kormánnyal, a fenntartóval és adott esetben az intézményvezetővel szemben is EGYÜTT hatékonyan képviselhessük érdekeinket! De azért is, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsérelem ér. EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK! CSAK EGYÜTT VAGYUNK ERŐSEK!
Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!
A PDSZ-t itt tudod támogatni:
Támogass, hogy szervezhessük! Támogass, hogy célba érjünk!
