Kihirdették a bosszútörvény végrehajtásáról szóló rendeletet

2023. augusztus 30-án, két nappal tanévkezdés előtt jelent meg a Magyar Közlöny 123. száma, amelyben számos közoktatást érintő jogszabályt találunk. Ezek közül most csak eggyel, a „bosszútörvény” néven elhíresült 2023. évi LII. törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelettel foglalkozunk.

A rendelet kihirdetésének előzményei

A 2023. július 4-én elfogadott bosszútörvény számos rendelkezéseinek részletszabályait a törvényhozó végrehajtási rendeletbe helyezte. Ezzel ugyanis kevesebb gond van, hiszen ezeket bármikor lehet módosítani anélkül, hogy a módosító javaslatokat akár formálisan is a Parlament elé kellene vinni. A végrehajtási rendeletet nemcsak a kései megjelenés miatt, hanem azért is várták sokan kíváncsian, mert számítottak arra, hogy az némi útmutatást ad a mostani hihetetlen jogbizonytalanságban. Ez a faékegyszerűségű jogszabály azonban az eligazodásban sokat nem segít. Olyan rendelkezéseket sem tartalmaz, amelyek támpontot adhatnak a munkáltatóknak az illetmények megállapításában a kozmikusan tág bérsávok között. Persze, mindannyian tudjuk, hogy ezek a felső határok fikciók, fedezet úgysem lesz rájuk. Itt írtunk a rendelet tervezetéről, elsősorban is arról, hogy mi minden hiányzik belőle:

Megjelent a bosszútörvény végrehajtásáról szóló rendelet tervezete

Itt pedig a státusztörvény változását tudod nyomonkövetni frissített táblázatunkban:

Augusztus 4-én és 9-én történt ún. egyeztetés a rendelettervezetről ugyanazokkal a szereplőkkel, mint a státusztörvény esetében: a két nagy szakszervezeten kívül a Pedkar és az MZTSZ képviselőinek részvételével. A menetrend sem különbözött a korábbiaktól: gyakorlatilag panaszfelvétel történt anélkül, hogy megtudhattuk volna: az egyes felvetéseinkre mi a kormányoldal válasza. Sem Maruzsa Zoltán, sem pedig a második egyeztetésre megbízott Madarász Hedvig nem rendelkezett semmiféle felhatalmazással, de még azt sem tudhattuk meg a második tárgyaláson, hogy az első alkalommal előadott kifogásokból és javaslatokból miket fogadtak be. Ezért kértük végül nyílt levélben, hogy a végrehajtási rendelet egyeztetések utáni verzióját láthassuk végre, azt, hogy az eddigi felvetésekből mit fogadott el a kormányoldal, mert így tudunk érdemben további javaslatokat tenni. Nyílt levelünket itt olvashatod:

A pedagógusok jogellenes „szívatásával” kezdődik a tanév

Maruzsa Zoltán erre augusztus 28-án azt írta:

„A Kormány azóta a szükséges döntéseket meghozta, a dokumentumot meg fogom küldeni.”

A dokumentum azonban nem érkezett meg. Levél ment újra, de arra már válasz se jött, majd 30-án a végrehajtási rendeletet kihirdették. De lássuk a kihirdetett jogszabályt összehasonlítva az eredeti tervezettel! Ebből látszik, hogy a szakszervezeti felvetésekből mit fogadott el a kormány. A lényeges elemeket sárgával kiemeltük.

Volt valami értelme a tárgyalásoknak? Bizony, nagyon is volt.

Szinte minden tárgyalás után megkapjuk a kérdést: mi értelme van a tárgyalásoknak? Minek egyeztetni, mikor a kormányt (Orbán Viktort) láthatóan semmi nem tántorítja el eredeti tervétől? Nem érdekli őt semmi, lehet tüntetni, sztrájkolni, egyeztetni, azt csinál, amit akar.

Ez egy olyan tipikus tényállítás, ami félig igaz, félig viszont nem, tehát összességében téves.

Igaz ugyan, hogy a legfontosabb célokat nem sikerült elérni, így azt sem, hogy ne kerüljön kihirdetésre egy új jogállási törvény, ami a méltán rabszolgatörvénynek nevezett munka törvénykönyvénél is hátrányosabb, s amelyet a végrehajtásáról szóló rendelet sem tud kompenzálni. Ezért támadjuk meg a törvényt az Alkotmánybíróságnál. De ez egy másik történet. Azt is érdemes megvizsgálni, miben változott a tervezet. Mert ha nincs egyeztetés, ha nincsenek szakszervezetek, amelyek felhangosítják a legdurvább rendelkezéseket, akkor azok benne maradnak a jogszabálytervezetben. Ilyen lett volna a hathavi próbaidő, a hathavi lemondási idő, a hónapokkal későbbi rendkívüli felmentés. De ha nem szólunk, nem számítana a jubileumi jutalomba a GYED és a GYES időszaka, nem járna a NOKS-dolgozóknak az évi 50 munkanap szabadság, és még sorolhatnánk.

Melyek a leglényegesebb változások a rendeletben az eredeti tervezethez képest?

A PDSZ kérte, hogy kerüljön a rendeletbe az a rendelkezés, amely alapján továbbra is megkapják azok a NOKS-dolgozók is a garantált bérminimumot (+7-10%-ot), akiknek a munkakörére nem előírt a középfokú végzettség, de rendelkeznek legalább egy szakmunkásképzőben szerzett képesítéssel.

Mi szóltunk, hogy tarthatatlan, hogy a fegyelmi vizsgálat időtartama alatt a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárást az eredeti kötelezettségszegés mellett azzal összefüggő, további kötelezettségszegésre is kiterjeszthetné. Ez a rendelkezés kikerült a rendeletből.

A szakszervezetek tették szóvá a Mesterpedagógus besorolásúak órakedvezményének csökkentését, amelyet ugyancsak részben korrigáltak, de ha nem továbbítjuk az észrevételeiteket, akkor marad az eredeti mérték mindenkinél. Nézzétek meg a csatolt pdf-dokumentumban az óraszámoknál a sárgával jelölt részeket!

Persze, ez nem vigasztalja azokat, akikre nézve továbbra is hátrányos a szabály, és persze mi sem elégedhetünk meg. Ellenkezőleg: megerősíti azt, hogy tovább kell küzdeni egy MINDENKI számára megfelelő, biztos előmenetelt és normális élet- és munkakörülményeket biztosító jogi szabályozásért.

Sárgával jelöltük azokat a részeket is, amelyek az eredetinél hátrányosabb irányban változtak. Ilyen pl. annak a szabálynak a kiiktatása, amely lehetővé tette volna, hogy fegyelmi határozat megtámadásakor, pervesztés esetén a fegyelmi elmarasztalás mellett még a bíróság által megállapított költségek méltányosságból mérsékelhetőek vagy elengedhetőek legyenek, mialatt persze a munkáltatói jogkör gyakorlójának nem kell per esetén anyagi kockázatot vállalni, mert pervesztés esetén nem saját zsebből fizeti a költségeket.

Zupás őrmestereket az oktatásba!

Kijelöltük azt a szövegrészt is, amelyben látszik, hogy gondos kezek átvezették a honvédelmi ismeretek tantárgyra külön módosító rendeletben előírt képesítési előírásokat a végrehajtási rendeletbe, kiszedegetve a zavaró felsőfokú végzettséget – természetesen az ún. egyeztetések után. Ezúttal elhisszük Maruzsa Zoltánnak, ha azzal védekezik, hogy e változtatást nem ők, hanem a „BM”, azaz Pintér Sándor közvetlen brigádja és bizalmasai ejtették a rendeletben. Eszerint:

A honvédelmi nevelés-oktatás keretében egyéb foglalkozás tartására és a honvédelem tantárgy oktatására pedagógus munkakörben az alkalmazható, aki
a) legalább érettségivel és katonai szakképzettséggel,
b) honvéd altiszt vagy azzal egyenértékű képzéssel vagy
c) katonai alapkiképzéssel és legalább 3 év katonai szolgálati viszonnyal rendelkezik.

A militáns vonalat erősíti a jogalkotó ragaszkodása az eskühöz, ami a kihirdetett rendelet szerint már bárhol is lehető, lényeg, hogy ez az egyelőre ismeretlen tartalmú fogadalom alkalmazási feltétellé vált a 2024-től pedagógusdiplomát szerzők számára. Vajon mi lesz az eskü szövege, és milyen szankciókat gondolnak majd ráépíteni?

Le a szakszervezettel!

A Karmelita sötét, hűvös szobáiban az egyik fő cél persze továbbra is a szakszervezetek és ezen belül különösen a PDSZ ellehetetlenítése a LEX PDSZ-szel. Bár már a PSZ is kezd felzárkózni. A Rogán-kabinet rájött ugyanis arra, hogy a szakszervezeti tagdíjak munkáltató által történő átutalására vonatkozó rendelkezések kiiktatásával a szakszervezetek kivéreztethetők. Ez leginkább azokat a szakszervezeteket sújtja, amelyek kizárólag átutalási megbízás alapján szedik a tagdíjat, ez a törvény azonban az egyéb tagdíjfizetési lehetőségeket is kínáló PDSZ számára is súlyos anyagi veszteségeket okozna. A problémát egyrészt az jelenti ugyanis, hogy a tagdíjfizetési fegyelem renyhe azok körében, akik nem a rendszeres tagdíjátutalást választották. Másrészt a probléma ott folytatódik, hogy a szakszervezetek számára gondot fog okozni a tagdíj mértékének megállapítása egy olyan szabályozás alapján, ahol egy adott fokozaton belül 410.000 Ft és 1.063.000 Ft között bármennyi lehet az érintett tag illetménye. Ha rákényszerülünk, nyilvánvalóan kitalálunk valamit, de egyelőre dolgozzunk inkább azon, hogyan akadályozzuk meg ennek a diszkriminatív, csak a közszféra szakszervezeteit sújtó szabály hatályba lépését.

Írjuk alá a petíciót minél többen itt:

Mi továbbra sem beszélő szerszámként tekintünk magunkra, mikor szakszervezetbe tömörülünk, és elvárjuk a mindenkori kormánytól, hogy szakmai tekintetben is fogadjon el bennünket partnernek. Főleg egy olyan kormány, amelyik szakmai kérdésekben inkompetens minisztert állított az oktatás élére. Nyilvánvalóan egyben ez is az oka a kirekesztési szándéknak.

Ne hagyjuk, hogy lenyomjanak bennünket!

Tehetsz ellene, hogy mindazt, amit a kormány a bosszútörvényben a szakszervezetek lenyomásáról, a PDSZ kirekesztéséről leírt, ne valósuljon meg. Éppen ezért nagyon fontosak a következők:

  1. Belépni a PDSZ-be, mert a taglétszám eddig is fontos volt, de most kiemelten azzá vált a további joggyakorlás szempontjából.
  2. Minden jogi eszközt bevetünk annak érdekében, hogy a státusztörvényt semmisítsék meg (ezen dolgozunk jogászainkkal és jogvédő szervezetekkel).
  3. Az EFOF PLUSZ Monitoring Bizottságban és közvetlenül az Európai Bizottság felé is folyamatosan jelezzük a jogsértéseket és a kormány Európai Unió felé tett vállalásaival ellentétes lépéseket.
  4. Jogi segítséget nyújtunk azoknak, akik nem hajlandók a státusztörvény hatálya alatt dolgozni (lásd a Státusztörvény – menüt az oldalunkon), ezekről rendszeresen hírlevelet küldünk a tagságnak.
  5. Szervezzük tovább az ellenállást, tiltakozást, mert ezt nem hagyhatjuk így, nem lehetünk néma cinkosai a közoktatás szétverésének.

A belépésről mindent megtalálsz itt

SÜRGŐS, FONTOS: VÁLTOZOTT A PDSZ-NÉL A TAGDÍJFIZETÉS RENDJE!

Ne feledd: a szakszervezeti tagság azért fontos, hogy a mindenkori kormánnyal, a fenntartóval és adott esetben az intézményvezetővel szemben is EGYÜTT hatékonyan képviselhessük érdekeinket! De azért is, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsérelem ér. EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK. CSAK EGYÜTT VAGYUNK ERŐSEK.

Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!

Építjük a hálózatot! Csatlakozz!

Igen, egy ideje építjük a hálózatot annak érdekében, hogy lehetőleg minél hamarabb és minél többen képbe kerüljenek, hogy mi várható, és megbeszéljük, hogy mit tegyünk közösen. Kérjük, jelentkezz ITT!

Csatlakozz, és ne feledd: nem maradhatsz semleges! Aki egyedül marad, nemcsak magára marad a bajban, de a kormányt is segíti abban, hogy ne kelljen döntései előtt a szakszervezettel egyeztetnie.

Nagy Erzsébet

Nagy Erzsébet

Hasonló cikkek

Béremelés és ki nem fizetett túlmunka – csak tagoknak

Ebben az írásunkban hozzájutsz azokhoz a tartalmakhoz, amelyeket csak tagoknak tettünk elérhetővé. Miről van benne szó? Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is a béremelés? Hogyan tudod behajtani az elmaradt díjazást a 2023. december 31-éig végzett eseti helyettesítésért és egyéb többletmunkáért, ha közoktatásban vagy szakképzésben dolgozol? – Ezekhez adunk szerkeszthető, frissített mintadokumentumokat is. Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is […]

Ez a cikk csak PDSZ-tagok számára érhető el. Még nem vagy tag? Lépj be!

Tovább olvasom »