Megjelent a bosszútörvény végrehajtásáról szóló rendelet tervezete

Augusztus 8-áig lehet véleményezni a kiváló irományt, amelynek hatásvizsgálata a közzétett hatásvizsgálati lap szerint egy nap alatt készült el, és amelyben olyanokat olvashatunk, hogy „Az intézkedés megnevezése: A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényhez kapcsolódó munkajogi természetű és egyéb részletszabályok meghatározása: a pedagógus pálya vonzerejének növelése, a pedagógusok teljesítményértékelésének átalakítása, az intézmények működésének optimalizálása„, vagy A hatások összefoglalója c. rovatban: „A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényből következően a pedagógushivatás presztizsét javító intézkedések”. Nekiálltunk keresni, kutatni ezeket a pedagóguspályát vonzóvá tevő intézkedéseket, amelyekről Rétvári Bence és Gulyás Gergely annyiszor megemlékezett a propagandamédiában és a kormányinfók alkalmával. Írjátok meg, ti milyen kedvező rendelkezést találtatok a tervezetben! ITT gyűjtjük a visszajelzéseket.

A státusztörvényről és arról, hogyan lehet kikerülni, hogy a hatálya alá kerüljünk, írtunk részletesen itt:

Novák Katalin visszakézből aláírta a bosszútörvényt

és itt:

Fontos infók a jogviszony-megszüntetésről! – Mintalevelekkel

Őszinte mondatok a rendelettervezethez készült hatásvizsgálati lapon

Elég sokáig kellett várni ennek a kormány által először státusztörvénynek, majd a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénynek nevezett elképesztő jogszabály végrehajtási rendeletére, amelyről Maruzsa Zoltán az ún. egyeztetések során azt ígérte, hogy azt a törvénnyel együtt, annak elfogadása előtt fogják a szakszervezetekkel egyeztetni. Erre azonban, ahogy azt már akkor sejtettük, nem került sor. Kémeink szerint 160 oldalas tervezet készült, ami eddig titkos volt, de mire közzétették, a normaszöveg 83 oldalasra karcsúsodott (vagy bennünket tájékoztattak féle – ezt már nem biztos, hogy valaha is megtudjuk).

Breaking: Nemrégiben kaptuk a hírt, hogy Maruzsa Zoltán augusztus 4-ére egyeztetést hívott össze, akkor szeretnénk az álláspontunkat ismertetni. Arra is rá fogunk kérdezni, hogy mire is kell a pedagógusoknak felesküdni. A rendelettervezet 8. § (3) bekezdésében ugyanis az áll, hogy

2024. május 31-ét követően pedagógus szakképesítést vagy szakképzettséggel rendelkező
pedagógus csak akkor tölthet be pedagógus munkakört, ha felsőoktatási intézményben esküt
tett.

De íme a teljes rendelettervezet:

A tervezethez készült hatásvizsgálati lapon ahhoz a kérdéshez, hogy „Az intézkedés
alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek adottak?
„, a válasz: Igen. És íme hozzá a magyarázat: „Az intézkedésnek külön költségvetési hatása nincs, egyéb személyi, tárgyi feltételek nem szükségesek a végrehajtáshoz. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényből származó szabályozás szerepel benne, a törvénytervezet hatásvizsgálatai elkészültek. A neveléssel-oktatással lekötött idő 24 órában történő meghatározásához igazodóan emelkedik a Mesterpedagógusok óraszáma és ezzel egyensúlyban csökken a szakértő-szaktanácsadó Mesterpedagógusok kirendelési alkalmainak száma 16-ra. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatottak finanszírozott létszáma jelen rendeletben kerül meghatározásra, ennek azonban költségvetési vonzata nincsen, mert a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök csak átrendezésre kerültek, a foglalkoztatottak száma várhatóan nem változik.” Igen, hát ha nem nő a nevelést-oktatást közvetlenül segítők létszáma, pl. továbbra is 250 gyerekre jut egy pedagógiai asszisztens, 500 tanulóra egy pszichológus, akkor nincs költségnövekedés.

De érdemes a hatásvizsgálati lap egészét tanulmányozni. Íme:

Megtudtuk a rendeletből, hogy mi a státusztörvény rövidítése

Púétv. 😀

Nos, a Púétv. 98. § (1)-(2) bekekezdése szerint 

(1) A munkáltató a pedagógus, valamint a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott havi illetményét a 97. § (1) bekezdése szerinti fokozata alapján az a) pontban foglalt összegben vagy a b)–e) pontok szerinti illetménysávokon belül állapítja meg. A havi illetmény összege

a) Gyakornok esetén: a Kormány által rendeletben megállapított összeg,

b) Pedagógus I. esetén 410.000 Ft-tól 1.065.000 Ft-ig terjedhet,

c) Pedagógus II. esetén 430.000 Ft-tól 1.135.000 Ft-ig terjedhet,

d) Mesterpedagógus esetén 520.000 Ft-tól 1.365.000 Ft-ig terjedhet,

e) Kutatótanár esetén 640.000 Ft-tól 1.470.000 Ft-ig terjedhet.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott keretek között az alábbi szempontok mérlegelése alapján állapítja meg a havi illetményt:

a) a szakmai gyakorlati idő mértéke,

b) a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte,

c) a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,

d) munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,

e) a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege,

f) a pedagógus által tanított tantárgyak száma,

g) a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége.

Mivel a rendeletben semmiféle szabály nincs az egyes szempontok súlyozására, a munkáltató gyakorlatilag azt tesz, amit akar. Ilyen szempontokkal, mint amit pl. a c), e) és g) pontban olvashatunk, főként.

Ez az illetménymegállapítási rendszer ráadásul ellentétes az Európai Parlament és a Tanács 2023/970. irányelvével. Ez ugyan alapból a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés miatt született, de az abban foglalt értékelésben olyan általános megállapítások is vannak, amelyeknek a Púétv. hatálya alatt fokozottan ki lesz téve mindenki, akinek a fentiek alapján állapítják meg a fizetését:

(11) A 2006/54/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseinek 2020. évi értékelése megállapította, hogy az egyenlő díjazás elvének alkalmazását a bérezési rendszerek átláthatóságának hiánya, az egyenlő értékű munka fogalmával kapcsolatos jogbiztonság hiánya, valamint a megkülönböztetés elszenvedői előtt álló eljárási akadályok hátráltatják. A munkavállalók nem rendelkeznek az egyenlő díjazásra vonatkozó követelés sikeres érvényesítéséhez szükséges információkkal, különösen az egyenlő munkát vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalók kategóriáira vonatkozó bérszintekkel kapcsolatos információkkal. A jelentés megállapította, hogy a fokozott átláthatóság lehetővé tenné a nemi alapú elfogultság és megkülönböztetés feltárását egy vállalkozás vagy szervezet bérstruktúráiban. Lehetővé tenné továbbá a munkavállalók, a munkáltatók és a szociális partnerek számára, hogy megfelelő lépéseket tegyenek ahhoz, hogy biztosítsák az egyenlő és egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazáshoz való jog (a továbbiakban: az egyenlő díjazáshoz való jog) alkalmazását.

Mit találtunk még a rendeletben?

Első és meglehetősen felszínes áttekintésre is

feltűnik, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 24 órában történő meghatározásával kevesebb lesz a számítandó pedagóguslétszám [3. § (3) bek.]. Eddig ugyanis a számítás alapja nem 24 óra, hanem 22 óra volt. Persze, azt is tudjuk, hogy az eddigi rendeletet sem tartották be a tankerületi központok, nem a 326/2013. (VIII. 30.) Korn. rendelet 35. §-a alapján történt a pedagóguslétszámok meghatározása.

A 9. § (9)-(12) bekezdésben foglaltak szemléletesen igazolják az elképesztő szakemberhiányt a természettudományos tantárgyak esetében. De többek közt a 18. § (5) bekezdése is látványosan mutatja, hogy vannak bajok a szakemberellátással is.

Katonák az iskolákban… minek is? Honvédelmi nevelés-oktatás keretében egyéb foglalkozás megtartásához nem kell pedagógusvégzettség, elég a katonai szakképzettség. Honvédelmi miniszter által fenntartott kollégiumokban a kollégiumi nevelőtanárnak nem szükséges pedagógus-szakképzettség.

A 24. § (4) bekezdése szerint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő részt vehet a 28. § (1) bekezdés 1., 3-7., 9-10., 16-20. pontjában, a 28. § (3) bekezdés 1-3., 5., 7-8. és 14-16. pontjában
szereplő feladatok ellátásában. Ezek a következők:

(1) Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus munkakörben foglalkoztatott számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében

1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,

2. a gyermekek személyiségfejlődésének nyomon követése, tanulók teljesítményének

értékelése,

3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének

megszervezése,

7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,

9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,

10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,

16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,

17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,

18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,

19. taneszköz és hangszerkarbantartás megszervezése,

20. különböző feladatellátási helyeken történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény

telephelyei közötti utazás,

(3) Pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében

1. foglalkozások, vizsgálatok, szűrések, egyéb közvetlen foglalkozások előkészítése,

2. a gyermekek, tanulók fejlődésének, vizsgálati eredményeinek értékelése,

3. szakértői, továbbá a pedagógiai szakszolgálati tevékenység során keletkező vizsgálati és

egyéb vélemények készítése,

5. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

7. a pedagógiai, szakszolgálati tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,

8. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,

14. feladatvégzési helyek közötti utazás,

15. a gyermek, a tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, pedagógiai szakszolgálati intézményen kívüli tevékenység végzése,

16. a pedagógiai szakszolgálati intézmény folyamatos nyitvatartásának biztosításában való közreműködés.

Ez persze számos intézményben nem jelent semmit, ahol egyáltalán nincs pedagógiai asszisztens (általános iskolában 250 gyermekenként kell egy fő, gimnáziumban egy sem). Így a reggeli és a meghosszabbított délutáni ügyelet is marad jobbára a pedagógusokra.

Részletesen szabályozza a rendelettervezet – gyakorlatilag a jelenleg hatályos rendelettel azonosan – az egyes fokozatokba sorolást és a szakmai gyakorlatba számítandó időket, ám nem találjuk a rendeletben azt, ami a törvényből is hiányzik: az illetménymegállapítás részletszabályait a rendkívül tág bérsávok között. Ebből következik, hogy az illetmények megállapítása teljességgel szubjektív lesz. A törvény a végrehajtási rendelettel együtt semmiféle életpályát nem vázol fel.

Megtudjuk a rendelet 88. § (1) bekezdéséből, hogy a többlettanítási óradíj alapját is képező gyakornoki illetmény 2024-ben 440.000 forint. Érdekes lesz, ha a Pedagógus I. fokozat alsó határa, a 410.000 forint nem változik.

A többlettanítási óradíjra vonatkozó rendelkezést egy az egyben idemásoljuk:

  1. §
    (1) A pedagógus számára tartós helyettesítésért egy óra időtartamra legalább a 88. § (1)
    bekezdésben meghatározott, Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetményösszeg 1 %-ának megfelelő mértékű többlettanítási óradíj jár. A Gyakornok fokozathoz tartozó havi
    illetményösszeg mértékétől függetlenül a többlettanítási óradíj összege nem lehet kevesebb 4.500 forintnál.
    (2) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját tartós
    helyettesítés keretében a sajátjával együtt tanítja, az (1) bekezdés szerinti többlettanítási óradíj
    ötven százalékára jogosult.

    (3) Az iskolában foglalkoztatott vezető megbízással rendelkező, vagy ilyen munkakörben
    foglalkoztatott pedagógus heti legfeljebb nyolc órában ellátott többlettanításáért az (1) és a (2)
    bekezdésben meghatározott mértékű többlettanítási óradíj jár.
    (4) Többlettanítási óradíj csak a ténylegesen megtartott tanítási óráért, foglalkozásért jár.
    (Kiemeltük azt a rendelkezést, ami kétségtelenül kedvező annyiban, mert végre az összevonást díjazza, azonban annyiban nem az, hogy csak a tartós összevonást díjazza.)

A rendelet 88. § (6) bekezdése szerint, ha valakit a járáson belül másik intézménybe, ill. feladatellátási helyre irányítanak át, akkor a feladatellátás idejére az alapbérének 110%-a illeti meg. Ez ugyan valami, de elég sovány kompenzáció az átirányítás miatti kényelmetlenségekért.

A vendégtanár óraadókénti óradíja legalább 4500 Ft. (95. §) Nekik tehát nem a felek megállapodása alapján dől el, hogy mennyi az óradíjuk, hanem ezt rendelet írja elő. Akkor miért is megbízási szerződés, azaz polgári jogviszony keretében történik a feladatellátásuk e része (merthogy a munkaidejük másik részében részmunkaidőre kötött kinevezés alapján dolgoznak)? Az egész foglalkoztatási forma nonszensz, de ezt már a státusztörvényről tartott ún. egyeztetéseken is többször elmondtuk a hírvivőknek, Maruzsa Zoltánnak és Kisfaludy Lászlónak.

A pénzbeni és természetbeni juttatások a rendelettervezet szerint így néznének ki (No komment.):

  1. §
    (1) Az e fejezetben szabályozott pénzbeni és természetbeni juttatásokat – a (2) bekezdésben,
    valamint a 102. §-ban foglalt kivétellel – a munkáltató mérlegelési jogkörében nyújthatja.
    (2) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót és a munkavállalót
    a) a pedagógusigazolvány a Púétv. 109. §-a szerint,
    b) a munkába járás költségtérítése a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló
    39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján,
    c) a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény a közforgalmú személyszállítási utazási
    kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet alapján
    illeti meg.

A lakhatási és más szociális támogatások körét azért nem részletezzük, mert azok egyike sem kötelező jellegű, tehát vehetjük úgy, hogy ezek nincsenek.

A fegyelmi eljárás ránézésre a közalkalmazotti törvényből kiiktatott rendelkezésekre hajaz. Kész időutazás ez azoknak, akik a 2012-ben hatályon kívül helyezett rendelkezést ismerik. Vannak az eljárásban azonban „érdekességek”. A vizsgálóbiztos a korábbi 15 napos időtartam helyett 22 napig vizsgálódhat. Igaz, a Kjt. szerint további 15 nappal lehetett meghosszabbítani a vizsgálatot, míg az újonnan bevezetendő fegyelmi eljárásban a vizsgálat legfeljebb 10 nappal hosszabbítható meg. De ami ennél sokkal feltűnőbb és nem kicsit aggályos, az a 110. § (2) bekezdése. Eszerint: „A vizsgálat időtartama alatt a fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárást az eredeti kötelezettségszegés mellett azzal összefüggő, további kötelezettségszegésre is kiterjesztheti. Erről a fegyelmi eljárás alá vont köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót írásban haladéktalanul értesíti„.

A rendelettervezet 131. § (1) és (2) bekezdéséből megtudjuk, hogy

(1) Az e rendelet hatálybalépését megelőző napon betöltött
a) a jelmez- és viselettáros, a hangszerkarbantartó valamint a pedagógiai felügyelő munkakör
megnevezése pedagógiai asszisztens,
b) a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő munkakör megnevezése gyógypedagógiai
asszisztens
,
c) a szociális munkás, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező valamint a
pszichopedagógus munkakör megnevezése gyermek- és ifjúságvédelmi támogató
megnevezésre
változik.
(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőző napon betöltött műszaki vezető munkakör a
gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkaköri csoportba tartozik.

A rendelet 1. melléklete a létszámokra, a 2. és 3. melléklete a képesítési előírásokat, a 4. melléklet a minősítés értékelési szempontjait és a hozzájuk tartozó százalékokat tartalmazza.

Ha így marad a rendelet, egyes munkakörökben lényegesen csökkennek az illetmények

Olyan munkakörökben, amelyekre a rendelettervezet 3. melléklete nem ír elő legalább középfokú végzettséget – ilyen pl. a dajka és az általános iskolai végzettséggel ellátható egyéb munkakörök -, a minimálbérről és garantált bérminimumról minden évben kiadott rendelet alapján 2024. január 1-jétől nem jár garantált bérminimum, illetve nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörben a garantált bérminimum +7%. Ennek oka, hogy az új rendeletbe nem került be a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 32. § (3) bekezdése, amely előírja, hogy „ha közalkalmazott a „B”–„D” fizetési osztályba került besorolásra, illetménye nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél„. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha eddig a dajka vagy a takarító és egyéb kisegítő munkakörben dolgozó legalább szakmunkásképzőben szerzett, bármilyen szakképesítéssel rendelkezett, részére a garantált bérminimum járt, és nem a minimálbér. Ha ilyen előírás a végrehajtási rendeletben nincs, márpedig ebben a tervezetben mi ilyet nem találtunk, akkor automatikusan a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló rendelet előírásait kell alkalmazni, tehát eszerint a garantált bérminimum 2024-től csak azoknak jár, akik legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatnak.

Első nekifutásra ennyit. Várjuk a visszajelzéseiteket már csak azért is, mert Pintér Sándorék rendre adósak maradnak a hozzájuk beérkezett vélemények ismertetésével.

Kérjük, írd meg a véleményedet!

Kérjük, írd meg a véleményedet a végrehajtási rendelet tervezetéről! Mi egyelőre nem találtunk pedagóguspályát vonzóvá tevő rendelkezéseket, de hátha te tudsz nekünk segíteni. Az erről szóló kérdőívet itt tudod kitölteni:

Addig is, ha még nem tetted meg:

LÉPJ BE A PDSZ-BE!

Ne feledd: a szakszervezeti tagság azért fontos, hogy a mindenkori kormánnyal, a fenntartóval és adott esetben az intézményvezetővel szemben is EGYÜTT hatékonyan képviselhessük érdekeinket! De azért is, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsérelem ér. EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK! CSAK EGYÜTT VAGYUNK ERŐSEK!

Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!

A PDSZ-t itt tudod támogatni:

Támogass, hogy szervezhessük! Támogass, hogy célba érjünk!

A STÁTUSZTÖRVÉNNYEL A KORMÁNY CÉLJA AZ IS, HOGY A SZAKSZERVEZETEKET, EZÁLTAL A MUNKAVÁLLALÓI ÉRDEKKÉPVISELETET ELLEHETETLENÍTSE. NE HAGYJUK!

Hasonló cikkek

Aki nem lép egyszerre…

nemcsak, hogy nem kap rétest estére, de könnyen találja magát partvonalon kívül. Mialatt nem hajlandóak a tankerületi központok felvenni szakképzett pedagógusokat, mert annak idején úgy

Tovább olvasom »

Sehogy sem jön ki a matek

A sztrájktörvény alapján kezdeményezett egyeztetés után pár héttel, 2024. május 23-án az EFOP PLUSZ Oktatási Albizottság ülésén, amelynek a PDSZ képviselője is tagja, ismét meghallgattuk

Tovább olvasom »