„A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz…”

Reginam occidere nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego non contradico.” – „A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.” E híres, kétértelmű mondathoz hasonlóan homályos, ám ezzel össze nem vethetően primitív az a szabályozás, amit a nevében is hazug, pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény tartalmaz. Még hatályba se lépett a törvény legtöbb rendelkezése, de már riogatják vele azokat a pedagógusokat, akik ilyen vagy olyan oknál fogva nem válthatnak, így el kell viselniük azokat a méltánytalanságokat, ami 2024. január 1-jétől vár rájuk. De tényleg mindent el kell viselni? Tényleg hivatkozhatnak a törvényre, mikor valakit a szabad véleménynyilvánítás jogában korlátoznak? Cikkünk erről szól.

Eddig 20-40 tanár részt vett egy rendszeres flashmobon, most már csak négy

Ez lett az arány egy heti rendszerességgel megtartott eseményen. De rendre halljuk kollégáktól, hogy le vannak tiltva a szereplésről, a véleményük hangoztatásáról, nem tehetnek közzé olyan dokumentumokat, amelyek rájuk vonatkoznak. Egészen elképesztő világba kerültünk.

Az egyik rendelkezés a bosszútörvényben, amire gyakran hivatkoznak, ez a paragrafus:

  1. § [A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony alapelvei]
    A nevelő-oktató munka során
    a) – a gyermek mindenek felett álló érdekére figyelemmel – a munkáltató és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló a jogait és kötelezettségeit az Alaptörvény XI. cikkében foglalt művelődéshez való jog és az Alaptörvény XVI. cikkében foglalt védelemhez és gondoskodáshoz való jog, valamint az Alaptörvény X. cikkében foglalt tanszabadsághoz való jog biztosítása és érvényre juttatása érdekében gyakorolják, illetve teljesítik,
    b) a nevelésben-oktatásban kulcsszerepet játszó köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló feladata, hogy a gyermeknek és a tanulónak az Alaptörvény XI. cikke és XVI. cikke szerinti jogának mindenkori tiszteletben tartásával és biztosításával, a köznevelés folyamatos és zavartalan működése érdekében, az Alaptörvényben meghatározott általános jogi normákkal összhangban, a rábízott gyermekek, tanulók testi, lelki és szellemi fejlődését, jogait és érdekeit mindvégig szem előtt tartva – ismereteit, tudását folyamatosan megújítva és gyarapítva – hivatását akként végezze, hogy az általa nevelt és oktatott gyermekek, tanulók, a magyar nemzet elkötelezett, értékes tagjaivá válhassanak, és ennek eredményeképpen a köznevelésbe vetett közbizalom is erősödjék,
    c) az érdekképviselettel egyeztetésre kötelezett a köznevelés-szakmai javaslatot a Nemzeti Pedagógus Karral, a foglalkoztatott munkaügyi és szociális érdekeit érintő javaslatot a szakszervezettel egyezteti.

Mellesleg, szép kis alapelv az, hogy a jogalkotó a szakmai kérdések megtárgyalásából a szakszervezeteket kihagyja, és kizárólag csak az általa létrehozott – korporatív – testülettel egyeztet, de most a törvénynek nem ezzel a részével akarunk foglalkozni, hanem a vastagon szedett szöveggel.

Megtévesztő ugyan, hogy „a köznevelésbe vetett közbizalom„-ról esik szó a szövegben, de nem a véleménynyilvánítás vonatkozásában, hanem egyfajta célmeghatározásként, nevezetesen, hogy a pedagógus által végzett nevelés-tanítás eredményeképpen növekedjék a köznevelésbe vetett közbizalom is. Maga a megfogalmazás és az elvárt eredmény persze roppant bugyuta, de köze nincs ahhoz, amit belelátnak. Erre hivatkozással senkinek nem tilthatják meg, hogy a közoktatás egészéről vagy egy meghatározott részéről hangosan vagy írott formában véleményt alkosson.

Aztán itt van még a bosszútörvény 67. § (3) bekezdésének d) pontja, amely szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló köteles a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani”. Erről azt kell tudni, hogy a véleménynyilvánítás, szólásszabadság jogának érvényesítése alapjog, hacsak nem letolt nadrággal, vagy nem úgy gyakorolja valaki, hogy eközben másokat emberi méltóságában megsért. A szabad, kritkai gondolkodás, az a magatartás, amelyben ezek tükröződnek, éppenhogy emelik a pedagógus iránti bizalmat.

De hol vannak az aknák?

Ha ezeket kilőttük, kimondhatjuk, hogy minden aggodalom alaptalan? Sajnos nem. Az „aknák” a Nemzeti Pedagógus Kar által összeállított és az állami-önkormányzati pedagógusszakmára erőltetett Etikai Kódexben húzódnak meg. Ilyen ásatag szabályokban, mint:

2.2. A pedagógus hivatás etikai normái
(23) A pedagógusnak munkája térbeli és időbeli keretein túl is tudatában kell lennie annak,
hogy minden megnyilvánulásával kollégái közösségét is minősíti, így számára
hivatásának etikai normái mindig és mindenütt irányadóak.
(24) Ennek megfelelően a pedagógus

  • sem tetteivel, sem nyilatkozataival nem csorbítja saját intézménye és hivatása jó hírét;
    annak öregbítésére törekszik
    ;
  • az intézmény erre vonatkozó előírásain túl munkája során külső megjelenésével és
    megnyilvánulásaival is kifejezi hivatása rangját, tiszteletét
    ….

Csakhogy vannak az írásműben olyan pontok is, mint:

25) A pedagógusnak – mint minden embernek – elidegeníthetetlen joga van olyan közéleti és
magánérdekű tevékenységekhez, amelynek során nem pedagógusként jelenik meg a
nyilvánosság, a nevelő-oktató munkájával érintett közösség előtt.

Márpedig, ha a pedagógus magánemberként megnyilvánul, akkor „nem pedagógusként jelenik meg” az őt meghallgató közönség előtt.

Azért ezt a „kódexet” kesztyűben javasolt lapozgatni, mert itt van még egy méregcsepp a lapon:
(26) A pedagógus magánérdekű tevékenységét soha nem helyezi a közérdek fölé, közéleti
szerepvállalásait időben és térben határozottan elkülöníti nevelő-oktató munkájától,
ugyanakkor a pedagógusnak közéleti szerepvállalásaiban is erősítenie kell pedagógus
társai megbecsülését, tiszteletét; a pedagógus pálya, a köznevelési és szakképző
intézmények iránti bizalmat.

Mondhatnánk, azzal emelnék a kódexgyártók a pedagóguspálya és a köznevelési intézmények iránti bizalmat, ha a kiemelt szövegben nem követnének el több helyesírási hibát is. Ettől eltekintve, a vélemény felvállalása, és annak tényekkel történő alátámasztása normális viszonyok között éppenhogy nem csökkenti, hanem emeli a pedagógus megbecsülését, ezzel együtt a pedagóguspálya iránti bizalmat.

Azt mindenképpen tudni kell, hogy ha inkvizíciós etikai eljárásra kerülne sor, akkor:

(97) Az eljárásban az eljárás alá vont pedagógus helyett és nevében képviselője is eljárhat,
kivéve, ha az eljárás alá vont pedagógus személyes megjelenése, illetve meghallgatása
szükséges. Az etikai eljárásban a pedagógus jogi vagy érdekképviseleti képviselőt is
igénybe vehet.

Ezért is fontos helyi szakszervezeti csoportot alakítani – három fő ezt már megteheti -, mert ha etikai viszgálatra kerül sor, egyrészt helyben is tudjuk egymást védeni, de megkérhetjük, hogy a szakszervezet területileg legközelebbi jogásza vagy kellőképpen felkészült tisztségviselője járjon el képviseletünkben és főleg védelmünkben.

A legfontosabb, hogy

Mire ügyeljünk?

Fontos tehát, hogy ne legyünk egyedül, ne csak azt érezzük, hogy több kolléga, egy szakszervezeti közösség mellettünk áll, hanem szakszerű, hatékony segítségre is számíthatunk, ha belépünk a szakszervezetbe, pl. a PDSZ-be. Néhány dologra azonban felhívjuk a figyelmet:

  1. Soha ne nyilatkozzunk az intézmény nevében! Erre ugyanis nincs felhatalmazásunk, hacsak a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy valamelyik belső szabályzat alapján erre feljogosított. Ha nem az intézmény nevében beszélünk, akkor is jogunk van a véleményalkotáshoz és annak kifejezéséhez a közösségi médiában, demonstrációkon, a sajtóban vagy egyéb nyilvános eseményen. Nem tilthatnak le jogszerűen a nyilatkozattételről.
  2. Tényekkel alátámasztható állításokat fogalmazzunk meg! Ha állításunk tényekkel alátámasztható, nem kerülünk abba a hibába, hogy megsértjük az intézmény jóhírnevét.
  3. Nem árt, ha úgy nyilatkozunk, hogy annak vagy van tanúja, vagy készül róla felvétel. Ez azért fontos, mert így igazolható, hogy mi hangzott el. Ha újságnak nyilatkozunk, célszerű elkérni megjelenés előtt az elkészült írást, mert nekünk és az újságírónak is egyaránt fontos, hogy pontos, félreérthetetlen információk kerüljenek napvilágra.

Megtilthatja-e a munkáltató vagy az igazgató az eseményeken, demonstrációkon való részvételt?

Egyértelműen NEM. Ha ilyen mégis történne, kérd, hogy utasítását adja írásba, hogy ezt el tudd juttatni pl. hozzánk. Jogi képviselet, jogi tanácsadás igénybevételét senki nem tilthatja meg. Nem tiltható meg, hogy a személyeddel, foglalkoztatásoddal kapcsolatos adatot nyilvánosságra hozz. A béred, a munkaköröd, a munkavégzésed körülményei nem titkosíthatók (pl. az, ha beáll a hideg idő, és 10 fokban kell tanítanod), de nem képezheti titok tárgyát az sem, hogy az intézményben hogyan „oldják meg” a szakemberhiányt.

Figyelj oda, mit írsz alá! Ne írj alá olyan kinevezés-módosítást, amelyben csökkentik a fizetésedet!

Egyre több helyről érkezik a visszajelzés a fizetések csökkentéséről, ezen belül arról, hogy a munkáltató egyoldalúan részmunkaidőssé módosítja a heti teljes munkaidős kinevezést. ILYET ALÁ NE ÍRJATOK!

Az aláírás megtagadása miatt nem rúghatnak ki, viszont veszélyben vagy, ha nem vagy eléggé tájékozott.

Nincs olyan, hogy kontaktóra. Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő van, amibe beletartozik a napközi, a szakkör, az énekkar, az egyéni és csoportos fejlesztés, tehetséggondozás, versenyre felkészítés, korrepetálás, minden, ami a 326/2013. Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésében van! Ezeket úgy hívjuk, hogy egyéni foglalkozás, amelyek a következők:

a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,

b) sportkör, tömegsport foglalkozás,

c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,

d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,

e) napközi,

f) tanulószoba,

g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,

h) pályaválasztást segítő foglalkozás,

i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,

j) diákönkormányzati foglalkozás,

k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás,

l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint

m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás

lehet.

Ilyeneket is írnak kollégák többek közt: „Tegnap még elmagyarázták azt is, hogy a Krétába beírt 21 óra az csak 17, mert 45 percekkel számolnak. Óránként 15 perc szünet van…. Na ez már a vég. Arról nem beszélve, hogy a 21 óra 87.5 % lenne. A fizu már csökkent 25%-kal.”

Jogellenes a tanítási és foglalkozási órákat percekben mérni, és átszámítani 60 percre, majd az alapján csökkenteni a munkaidőt a kinevezésben! Ennek ne dőljetek be. Egy óra akkor is egy óra, ha 45 perces (a szünetekben ügyeletet kell szervezni). Kérjük, írjátok meg, hogy konkrétan hol fordulnak elő ilyen esetek, mert el fogunk ez ügyben járni. Mintaképpen felteszünk egy ilyen „tájékoztatót”:

És még egyszer: ILYET ALÁ NE ÍRJATOK!

Mi van akkor, ha már aláírtad?

Ezt a jognyilatkozatot meg lehet ekkor is támadni, mert egyértelmű, hogy megtévesztésről van szó. Az egyoldalú jognyilatkozat megtámadása, ha a másik fél, azaz a tankerületi központ nem megy bele abba, hogy az aláírást a kolléga visszavonja, bíróságon lehetséges. Ez ügyben a jogászaink a tagoknak ingyenes jogi képviseletet biztosítanak.

Breaking:
Hajnal Gabriella, a KK elnöke véleménye szerint a fent közzétett levelet az igazgató elhibázta, rossz a megfogalmazás. Véleményünk szerint ez nemcsak rossz megfogalmazás („kontakt óra”), hanem egyenesen jogsértő, mert az egyéb foglalkozások, mint a napközi, a korrepetálás és a tehetséggondozás a heti 24 óra neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe kötelezően beszámítandók. HG azt állítja, emiatt és a cikkben idézett „perces” elszámolás miatt senkinek nem csökkentették az illetményét, legalábbis tudomása szerint ilyen nem történt. Azt viszont elismerte, hogy voltak illetménycsökkentések, amelyek tévesek voltak, és azokat korrigálták.
Ezért, ha valakinek csökkent az illetménye, kérjük, jelezzétek, és mi továbbítjuk, hogy javítsák a kinevezés-módosításokat minél előbb, és utalják a bérkülönbözetet! A [email protected] küldjétek a leveleteket!

Hát ezért is fontos a szakszervezeti tagság, no meg azért, mert ha van helyi képviselete a PDSZ-nek, és a csoportképviselő vagy a tag jelzi nekünk előre, hogy mit akarnak aláíratni, mindezt meg tudjuk előzni azzal, hogy aláírás előtt felhívjuk a figyelmet arra, hogy veszély van, át akarnak ejteni, ne írd alá még fenyegetésre se.

A PDSZ-nek a [email protected] címre tudsz írni. A jogsegélyszolgálatunkat a tagdíjakból tartjuk fenn, ezért minden olyan levél, megkeresés, ami tagoktól érkezik, előnyt élvez, és a tagoknak van lehetősége a jogászainkhoz időpontot kérni.

A havi tagdíj csupán egy pizza ára, egészen konkrétan az alapilletmény 0,8%-a. Egy óra tanácsadás egy ügyvédi irodában a havi tagdíj sokszorosa. Már csak ezért is megéri tagnak lenni. De a legfontosabb a közösséghez tartozás. Ha van helyben markáns szakszervezeti csoport, ahol a csoportképviselő rendelkezik pontos információkkal és a szakszervezeti tisztségviselőknek járó munkajogi védelemmel, sokkal nagyobb az esély arra, hogy nem hat a félretájékoztatás és a megfélemlítés. A munkajogi védelem azt jelenti, hogy a választott tisztségviselő és helyettese jogviszonyát nem lehet a szakszervezet egyetértése nélkül felmentéssel megszüntetni. Három fő már alakíthat csoportot, és választhat tisztségviselőt.

De hogyan léphetek be a szakszervezetbe?

Mindent, amit a PDSZ-ről, a belépésről, a szakszervezetiségről tudni kell, köztük arról, hogy miért jó, hogy nem egy, hanem több, de egymással együttműködő szakszervezet van, és más fontos tudnivalót itt találsz:

SÜRGŐS, FONTOS: VÁLTOZOTT A PDSZ-NÉL A TAGDÍJFIZETÉS RENDJE!

Itt tudod támogatni a PDSZ-t:

Támogass, hogy szervezhessük! Támogass, hogy célba érjünk!

Itt tudod támogatni a PDSZ által létrehozott alapítványt:

Támogasd céljainkat!

Nagy Erzsébet

Nagy Erzsébet

Hasonló cikkek