Tippek toborzáshoz az intézményekben

Az alábbiakban lépésről lépésre elmagyarázzuk, hogyan szerezzünk magunk mellé társakat.

  1. Érdemes a kisebb ellenállás irányába indulnod. Ha valahol van kontaktod, vagy tudod, hogy nem elutasító az intézmény vezetője, először menj oda! A nehezebben megközelíthető intézmények több utánjárást igényelnek, így lassabban érsz el eredményt.
  • Ha egy iskolában már van PDSZ sejt, az intézményvezetőnek kötelessége lehetővé tenni a toborzást. Ha azonban nem ez a helyzet, és nem jutsz be, szervezz online tagtoborzó alkalmat, vagy találkozz az erre kaphatókkal egy közeli parkban vagy kávézóban. Ehhez először érdemes kontaktot szerezned a tantestületből. (következő pont)
  • Ha nincs ismerősöd egy intézménynél, érdemes lehet legelőször kapcsolatba lépned valakivel a tantestületből. Ha betelefonálsz, és kapcsolják a titkárságot vagy a tanárit, jelezd, hogy melyik iskolából vagy, és hogy a PDSZ képviseletében telefonálsz. Kérd, hogy hívjanak a telefonhoz olyan kollégát, aki az elmúlt időben aktív szerepet vállalt a sztrájkok, élőláncok, flashmobok szervezésében. Ha nincs bent az illető, keresd újra, vagy kérj visszahívást! Ha van az intézményben ilyen ember, szinte mindenhol gond nélkül lehetővé teszik, hogy beszélj vele.
  • Ha van belső kontaktod, mondd el neki, mit tervezel, és tudd meg tőle, hogy mennyire érdemes az adott intézményben toborzással próbálkoznod. Vannak, akik elégedetlenek a helyzettel? Akik gondolkoztak már a tagságon, vagy halogatják a szakszervezetbe való belépést? Ha van néhány ilyen ember, következhet az igazgató felhívása.
  • Igazgatót telefonvégre kapni nem mindig sikerül elsőre, de két-három próbálkozás eredményt szokott hozni.
  • Ha az igazgató lehetővé teszi, hogy bemenj, iskolában célszerű lehet a látogatásod a hetedik óra utánra szervezni, amikor a kollégák már végeztek az óráikkal, de még nem mentek haza.
  • Érdemes megkérni a tantestületbeli kontaktod, hogy segítsen összehozni a találkozót: küldje tovább!
  • A sztrájkjog megnyírbálása és a státusztörvény elfogadása rendkívül hátrányosan érintett mindannyiunkat, ezért joggal vagyunk dühösek, van alapunk arra, hogy rosszul érezzük magunk.
  • Emellett viszont fontos az is, hogy lássuk, mit ért el eddig az oktatási mozgalom, benne a szakszervezetekkel, mert ez sem kevés:
  • Az eddiginél jóval szélesebb tömegek tudnak az oktatási rendszer problémáiról.
  • Ezek a tömegek meg is mozdulnak: több oktatással kapcsolatos aránylag nagylétszámú tüntetés volt. A tavaly október 23-ai tüntetés példátlanul nagy volt, a becslések szerint  60-80 ezer ember volt az utcán.
  • A szolidaritás a rendszerváltás utáni Magyarországon eddig nem látott szintre emelkedett: a diákok és szülők szervezetei magukévá tették, és kitartóan támogatják a tanárok követeléseit.
  • A két nagy pedagógus szakszervezet évek óta egy sztrájkbizottságban, a főbb kérdésekben egyetértve, vállt vállnak vetve együtt doglozik.
  • Az Országos Közös Akarat újabb lépés a szélesebb körű összefogás irányába: a civil és szakszervezetek közös fellépése a magyar társadalom talpra állása irányába mutat.
  • A meglátogatott intézményekben a kollégák szinte kivétel nélkül ugyanazt a kérdést teszik föl először: miért van két szakszervezet. Erre például az alábbi válaszok adhatók:
  • Nem gond, ha kettő van, amíg együttműködnek.
  • A kettő közötti viszony az utóbbi időben sokkal jobb lett, mint régebben, egy ideje közös sztrájkbizottságban vagyunk, rendszeresen együtt számolunk be az itt történtekről. Az Országos Közös Akarat ernyőszervezet újabb közös platform.
  • Más országokban is gyakran több szakszervezet van, ez nem egy fura állapot, úgy is felfoghatjuk, hogy a sokszínűséget teszi lehetővé. Mivel a megosztottság nálunk nemzeti átokként szerepel, a szakszervezeteket is összegyúrnánk, de ez nem feltétlenül szükséges.
  • Egyelőre együtt sem érjük el a reprezentativitási küszöböt, első körben mindenki külön-külön próbál nőni. Ha az együttes létszámunk megfelelő, nagyobb lehet a motiváció az együttműködés szorosabb formájának megtalálására.
  • A szervezetek régóta építik és formálják magukat, mindkettőben rengeteg energia van. Most olyanok fogalmaznak meg elvárásokat velük kapcsolatban, akik eddig nem tettek értük.
  • Az, hogy két szakszervezet van, önmagában nem ok arra, hogy egyiket se támogassuk, ezzel a hozzáállással bármeddig erős képviselet nélkül maradhatunk.

Minden információ a tagságról és szakszervezetiségről itt:

Hasonló cikkek

Aki nem lép egyszerre…

nemcsak, hogy nem kap rétest estére, de könnyen találja magát partvonalon kívül. Mialatt nem hajlandóak a tankerületi központok felvenni szakképzett pedagógusokat, mert annak idején úgy

Tovább olvasom »

Sehogy sem jön ki a matek

A sztrájktörvény alapján kezdeményezett egyeztetés után pár héttel, 2024. május 23-án az EFOP PLUSZ Oktatási Albizottság ülésén, amelynek a PDSZ képviselője is tagja, ismét meghallgattuk

Tovább olvasom »