A rendszer jobb és bal keze

Ahogyan arról mi is írtunk, Szűcs Tamás, a PDSZ országos választmányának elnöke még októberben nyílt levelet írt az EMMI vezetőjének, melyben konkrét intézkedéseket kért a pedagógusokkal szemben megnyilvánuló erősödő iskolai agresszióval kapcsolatban. A december elején Győrben történt késes támadást követően Szűcs Tamás ismét elküldte levelét, ezúttal nemcsak az EMMI-nek, hanem az ITM-nek is. Válasz is jött mindkét helyről, de azok köszönő viszonyban sincsenek egymással.

Először Palkovics László innovációs és technológiai miniszter válasza érkezett meg. A szöveg túl sok konkrétumot nem tartalmaz, de alapvetően konstruktívnak mondható, a növekvő iskolai agresszió problémáját elsősorban helyben igyekszik kezelni. Javasolja az iskolai házirendek felülvizsgálatát, az iskolapszichológusi tevékenység megerősítését, és ami talán a legfontosabb: az iskolai konfliktusok szélesebb hátterének megvizsgálását, elemzését és közös kezelését. Végezetül kilátásba helyezi a Szakképzési Innovációs Tanács rendkívüli ülésének mielőbbi összehívását, melyben számít a PDSZ közreműködésére is.

Arra persze már nem tér ki a miniszter levele, hogy a 2012-ben elfogadott köznevelési törvényt megelőzően jóval több iskolában működött iskolapszichológus és külön gyermekvédelmi szakember, mint most. Az oktatás központosítása ugyanis jócskán megkurtította az erre fordítható forrásokat, így jelenleg a tankerületek többségében utazó szakemberek látják el ezeket a feladatokat több iskolában egyszerre, küzdve a folyamatos időhiánnyal és a leterheltséggel.

[promo title=”egyedul”]

Azt pedig már csak az oktatási ügyekben járatosak tudják, hogy a PDSZ éppen azért állt fel nyár végén a Szakképzési Innovációs Tanácsból, mert abban semmilyen valódi egyeztetés nem folyt, a Tanács véleményét semmilyen lényegi ponton nem vették figyelembe a szakképzési reform során.

Az emberminisztérium vasökle odacsap(na)

Az EMMI gépezete a jelek szerint lassabban dolgozik. Jóllehet a PDSZ levele már október óra ott hevert valahol a minisztériumban, a sajnálatos győri események kellettek ahhoz, hogy Maruzsa Zoltán államtitkár válaszra méltassa azt. Végül aztán megérkezett a minisztérium reakciója, de abban nincs sok köszönet.

Az mindenki számára egyértelmű, hogy az iskolai agresszió problémája nem egyszerű oktatáspolitikai kérdés, a megoldást szélesebb körben kell keresni. Egy közoktatásért felelős szakpolitikustól azonban többet várnánk annál, hogy kizárólag a Btk. kontextusában képes tárgyalni az adott kérdést.

Maruzsa egyrészt részletesen emlékeztet a Btk. és az Nkt. vonatkozó passzusaira, melyek szerint a pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő személyek munkájuk végzése során közfeladatot ellátó személyeknek minősülnek, és mint ilyenek fokozott büntetőjogi védelmet élveznek. Természetesen mindez szerintünk is örvendetes fejlemény, de ha ez elég lenne a probléma kezeléséhez, akkor ez a cikk se jött volna létre.

Levele további részében az államtitkár, miközben maga is elismeri, hogy a szabályozás nem a saját tárcájának jogköre, az alábbi elvi lehetőségeket javasolja megfontolásra számos érv megfogalmazásával:

  1. A büntethetőségi korhatár leszállítása
  2. Szülőre kiszabható közigazgatási bírság, amennyiben a felügyelete alatt álló fiatalkorú gyermeke közfeladatot ellátó személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el
  3. Információtechnológiai eszköz elkobzása, az elkövető, illetve szülei információs jogainak korlátozása – ami akár a telefon- vagy internetelőfizetési szerződés kötelező felmondását és az új előfizetéstől való időszakos eltiltást is jelentheti.

Az államtitkár javaslatait ezúttal nem minősítjük. Még akkor sem, ha azok olvastán még George Orwell is megnyalná mind a tíz ujját. A későbbiekben külön cikkben fogjuk felvázolni, szerintünk milyen megoldások nyújthatnának megoldást az államtitkár által felvázolt erőszakszervezeti utak helyett.

A két minisztérium két levele ugyanis ennél sokkal súlyosabb problémára világít rá: a totális káoszra. Logikusan következik ugyanis a kérdés:

Milyen oktatásra lehet számítani ott, ahol a felelős minisztériumok ennyire eltérően látják ugyanazt a kérdést?

Hogyan lehet hatékonyan dolgozni ott, ahol a legmagasabb szinten sem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal?

Az oktatás egy évtizedeken át húzódó, jól nyomon követhető, egységes folyamat, függetlenül attól, hogy az óvodába kerülő kisgyerekből végül tanár lesz, karosszérialakatos, orvos vagy éppen államtitkár. Nem a Btk. szigorítására van tehát szükség, hanem mindenekelőtt önálló oktatási minisztériumra és felelős, választási ciklusokon túlnéző szakpolitikusokra.

Maruzsa Zoltán levele:

Palkovics László levele:

[promo title=”strucc”]

Ezek a cikkek is érdekelni fognak:

Kamrás Orsolya

Kamrás Orsolya

Hasonló cikkek

Béremelés és ki nem fizetett túlmunka – csak tagoknak

Ebben az írásunkban hozzájutsz azokhoz a tartalmakhoz, amelyeket csak tagoknak tettünk elérhetővé. Miről van benne szó? Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is a béremelés? Hogyan tudod behajtani az elmaradt díjazást a 2023. december 31-éig végzett eseti helyettesítésért és egyéb többletmunkáért, ha közoktatásban vagy szakképzésben dolgozol? – Ezekhez adunk szerkeszthető, frissített mintadokumentumokat is. Miért jár a felmentési idejüket töltőknek is […]

Ez a cikk csak PDSZ-tagok számára érhető el. Még nem vagy tag? Lépj be!

Tovább olvasom »