Nem egyszerű kérdés, és sok, heves vitát is látott már a probléma: hogyan készítsük fel a diákjainkat az érettségire a járványhelyzetben? Ha ingyen várják el, a szabadidőm terhére, mégis megteszem, nem csak magammal szúrok ki, de a kollégáimmal is: hiszen tudjuk, ebben a rendszerben automatikusan válnak elvárássá a szívességeink.
Vagy tagadjam meg a felkészítést? Mondjam, hogy ne vicceljünk már: a feltételeket az intézménynek, a fenntartónak kellene biztosítania – és nem megoldás, hogy tovább szipolyoznak bennünket? De akkor meg a diákjaimmal szúrok ki – akik viszont számítanak rám. Végül is, ők azok, akik miatt ezt a pályát választottam – ha nekik hátat fordítok, akkor miért csinálom ezt az egészet?!
Van megoldás a dilemmára
Mi lenne, ha nem lenne ez a dilemma? Létezik-e olyan megoldás, ahol sem a diákjaimat nem hagyom cserben, de a munkáltató, az intézmény, a fenntartó felé sem azt kommunikálom, hogy „kérem, én – kollégáimmal együtt – csak egy egyszerű lúzer vagyok, megcsinálom, csak azért, mert egy csinovnyik ezt mondta, ellentmondást nem tűrő hangon”?
Bizony, létezik megoldás.
Ahhoz viszont, hogy képesek legyünk értelmesen, a fentiek szellemében eljárni, ismernünk kell a jogainkat, kötelezettségeinket – és meg kell tegyünk pár dolgot saját magunkért. Ezzel biztosíthatjuk, hogy a diákjaink se járjanak rosszul – és velünk se tudják annyira egyszerűen felmosni a padlót. Hiszen hosszútávon a diákjaink érdeke is, hogy ne csak a mi belátásunkon és jóindulatunkon múljék a sikerük.
Most dolgozd le a tavaszi rendkívüli szünetedet!
Először is kezdjük azzal, mondhatja-e azt a munkáltatód, az intézmény vezetője, hogy
a tanévben volt rendkívüli szünet, dolgozd ezt most le úgy, hogy érettségire készítesz fel!
Ez a kérés teljesen felejtős: nem, nem kérhet ilyet a munkáltatód. Pedagógusként ugyanis általános munkarendben dolgozol. Ez azt jelenti, hogy nem lehet, csak úgy, ukk-mukk-fukk, több héttel ezelőtti eseményeket figyelembe venni – csakis az adott hetet.
Míg a munkaidőkeretben lehet olyat csinálni, hogy egy bizonyos időszakban kell meglennie az adott munkaidőnek, és azt az egyes heteken egyenlőtlenül is be lehet osztani – teljesen biztosan nem lehet az hónapokkal ezelőtt elrendelt rendkívüli szünetet most ledolgoztatni, plusz munkaórák formájában.
Akkor mi az, ami számít?
Először is azt kell eldöntenünk, hogy az érettségi felkészítés az órarendi tanítás keretében végezzük, vagy azon kívül. Igen egyszerűen döntheted el, így történik-e: ha órarendben meghatározott tanítási órákban történik a munka, akkor egyértelmű, hogy az rendes munkaidőben zajlik, így azért nem is számolható el többlet munkaidő.
Mi történik viszont, ha nem órarendi órákon történik a felkészítés? Ha azok egy része, vagy teljes egésze az órarendi tanórákon kívül zajlik?
Erről egy az igen hosszú nevű pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 326/2013. (VIII. 30.) szóló kormányrendelet rendelkezik, amit a továbbiakban inkább nem írunk ki, hanem egyszerűen úgy hivatkozunk rá, mint Ép. r. Tehát, az Ép. r. 17. § (2) bekezdése foglalkozik az úgynevezett egyéb foglalkozásokkal. A tanítási órák mellett az egyéb foglalkozások tartozhatnak a kötött munkaidődnek a neveléssel-oktatással lekötött részébe – azaz teljes munkaidős foglalkoztatás esetében abba a heti 22-26 órádba, ami nevelés-oktatási tevékenységgel van lekötve.
Ha a nevelés-oktatással lekötött munkaidőd meghaladja a heti 26 órát (vagy ha részmunkaidős vagy, annak arányos részét – pl. félállásnál a 13 órát), akkor a többletórák rendkívüli munkaidőnek minősülnek. Márpedig a rendkívüli munkaidőt annak megfelelően is kell elszámolni: túlóra fizetendő.
[frame]
Túlórázás, szombati tanítási nap, póttanítás
Ezek is jól hangzó hívószavak. Persze, attól, hogy valami hivatalosan hangzik, még egyáltalán nem biztos, hogy szabályos. Itt olvashatsz utána, hogy szabályosan rendelik-e el neked ezeket:
[/frame]
Nézzük ezt egy kicsit másik szemszögből!
Tegyük fel, hogy az érettségi felkészítők elindítása előtt a tanóráid és foglalkozásaid száma kevesebb volt, mint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő maximuma (azaz a 26 óra), és a felkészítő elindítása után sem haladja meg a heti 26 órát. Ez esetben csak és kizárólag akkor nem lehet szó rendkívüli munkaidőről, azaz túlóráról beszélni, ha azokban a hónapokban, amikor a felkészítő oktatást tartod, a normál nevelés-oktatásra fordított munkaidő feletti időtartamban arányosan csökken az ellátandó feladataid, illetve a rájuk fordított órák száma.
Ugye, ez a legritkább esetben szokott megtörténni, hiszen ilyenkor valamelyik másik kollégára bíznák a feladatokat – és ebből következik, hogy ez esetben, ha nem nálad, akkor a kollégánál felmerül a rendkívüli munkavégzés. Ezzel tehát a munkaadó sem spórolt. Emellett persze vannak olyan feladatok, amelyeket át sem adhatsz – mint például a munkaközösség vezetésével, osztályfőnökséggel kapcsolatos feladatok.
És most jutunk el a lényeghez:
ha egy osztály diákjaival külön csoportokban foglalkozol, akkor bizony a felkészítő órákat is külön nyilván kell tartani!
Itt kezdődik a te felelősséged
Ezen a ponton most már minden rajtad múlik. Itt jön az a vezércsel, amivel megoldhatod a dilemmát. Ha szeretnéd nem cserben hagyni a diákjaidat, de nem bánnád, ha nem parancsolgatnának meg neked a jövőben sem olyan extra munkákat, amelyekkel te nem tartozol, akkor a következők szerint jársz el:
1 Mindenképpen kérd, hogy írásban rendelje el az intézményvezető vagy az igazgató a felkészítő foglalkozást. Véletlenül se merüljön fel, hogy te azt önkéntesen, saját kezdeményezre végzed!
2 Ahogy már fent is írtuk, a felkészítő órákat tartsd nyilván!
3 Mivel ez egy igen jelentős többletmunka, no és a járványhelyzet miatt sem kellene egymagad dönts ezekben a kérdésekben, ezeket a foglalkozásokat az intézményvezető vagy igazgató beszélje meg az érintett pedagógusokkal. Már csak azért is, mert ha úgy néz ki a dolog, mintha te a saját szakálladra szerveznél felkészítést, akkor a te felelősséged lesz, ha valaki megbetegszik a csoportból.
4 Mondani sem kellene, de: az intézményvezető ne kényszerítsen senkit a felkészítők megtartására, ne osszon be veszélyeztetett pedagógust, a járványügyi óvintézedéseket pedig messzemenőleg vegye figyelembe a szervezés során. A felkészítők szervezése során is éppen annyira feladata az intézménynek az egészséges és biztonságos munkakörnyezet biztosítása, mint egyébként.
5 A legfontosabb pedig: az extra munkaórák kifizetését kérvényezd a munkáltatódnál! Mivel a saját érdekedben is gondosan könyvelted az ezzel kapcsolatos munkát, nem okoz majd gondot a hónap végén ezt a kérvényt megírnod és beadnod – ahogy ezzel foglalkozó cikkünkben már írtuk is korábban:
[frame]
„A túlóráidat minden hónapban juttasd el az intézményvezetődhöz, továbbá a tankerülethez, szakképzési centrumhoz vagy, ha más a fenntartó, akkor ahhoz. Ha nem reagálnak emailes megkeresésre, nem veszik át személyesen, akkor ajánlott levélben is érdemes elküldeni. A túlórákat, pláne, ha pontosan könyvelted őket és az elrendeléssel kapcsolatos, fenti adatokat is jól elraktad, mindenképpen ki kell fizessék neked. Ha nem így történik: keress minket, jogsegély-szolgálatunk PDSZ-tagoknak ingyenes, ki fognak fizetni!”
[/frame]
A fenti módszerrel nyugodtan segítheted érettségiző diákjaidat – és egyben saját magadat, kollégáidat is.
Vesd bele magad nyugodtan az érettségi felkészítésbe, állj a diákjaid mellé! De közben ne engedd, hogy a lelkiismeretedre apellálva dolgoztassanak ingyen – ez sem neked, sem a diákjaidnak nem lesz jó hosszútávon. A saját és mindannyiunk érdekében a fentiek szerint kérvényezd az extra munkáért járó pénzt!
[frame]
Kezdd az új évet azzal, hogy megmutatod: változást akarsz! Lépj be a PDSZ-be!
Ha zavar, hogy a kormány azt ígér, amit akar, de teljesíteni csak neked kell, ha zavar, hogy milyen helyzetben van a szakmánk, akkor az alábbi űrlap kitöltésével csatlakozz a PDSZ-hez, és harcolj velünk! Havonta egy hamburgermenü áráért segítsd a munkánkat, és biztosítsd a hátteredet arra az esetre, ha téged is jogsértések érnének!
[/frame]
