A szakértők szerint is túl korai, április 19-iki intézménynyitás bővelkedett jogszabályellenes és irracionális fordulatokban. A legabszurdabb azonban az, amikor maga az oktatásirányítás akadályozza a munkavégzést, például azzal, hogy megtiltja az otthon maradók bekapcsolását egy jelenléti órába.
Azokkal a dolgozókkal kapcsolatban, akik saját és mások egészségének védelmében továbbra sem vesznek részt a jelenléti oktatásban – ahogyan arra számítani lehetett – előkerült a munkamegtagadás vádja. Sajnos még a tanárszakszervezetek között is akad olyan, amelyik munkamegtagadást emleget, pedig ahogyan azt már többször leírtuk, erről szó sincs. Azok, akik nem veszik fel a munkát a jelenléti oktatásban, nagyon is dolgozni akarnak, csak éppen nem hajlandóak mindeközben egészségügyi kockázatnak kitenni sem magukat, sem másokat.
Igen, az otthon maradó tanárok a tanítványaikat és azok családjait is védik.
Az alábbi cikkben konkrét példákkal alátámasztva írtuk meg, hogyan igyekszik megakadályozni az oktatásirányítás megfélemlítéssel, nyomásgyakorlással és egyéb jogszabályellenes módszerekkel az óvodák, iskolák, szakszolgálatok dolgozóit a Munka törvénykönyvében foglalt jogaik gyakorlásában:
Az esetek túlnyomó többségében azokat, akit továbbra is digitális munkarendben szeretnének dolgozni, később ledolgozandó kényszerszabadságolással fenyegetik, vagy ajánlgatják, hogy menjenek táppénzre, ami lényegében táppénzcsalásra való felbujtás, hiszen keresőképtelenségről az esetek többségében szó sincs.
Persze akadnak olyanok is, akik tényleg betegek, mint az a kolléga, aki még nem gyógyult ki a Covid-fertőzésből, és tulajdonképpen szerencsésnek érezheti magát, hogy otthonról taníthat:
„A tantestületben egyedüliként írtam alá a nyilatkozatot, nem vettem fel ma a munkát. (Ebben az is szerepet játszik, hogy családommal még nem gyógyultunk fel a covidból, így táppénzt kérhettem. Ezt javasolta az igazgatónő is, amikor engedélyét kértem a távmunkára. Táppénz ideje alatt, nyugodt szívvel tarthatok online foglalkozást az otthon maradó tanulóknak, amit ma délelőtt már meg is tettem.)”
Az senkitől nem várható el, hogy betegállományban otthonról tanítson, az otthoni munkavégzés elrendeléséhez viszont minden intézményvezetőnek joga van a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdése alapján, amely szerint „kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.”
Döbbenet, mennyi intézményvezető választaná mégis a táppénzcsalást a Munka törvénykönyvének betartása helyett.
Tűnés vissza a termekbe!
Az oktatásirányítás nem akarja, hogy az alsó tagozaton és óvodában dolgozó pedagógusok home office-ból dolgozzanak. A diákokat, gyerekeket is gőzerővel tereli vissza a termekbe, különböző módokon megnehezítve a szülők dolgát. Még mindig dívik az osztályozóvizsgával és évismétléssel való fenyegetés, de van, ahol nem fogadják el az e-mailben küldött kérvényeket, vagy kerekperec megtagadják a szülő által kért távolmaradás engedélyezését. Sokszor leírtuk már, ez milyen jogszabályokat sért, az ősszel alkalmazott törvényi helyek minden ellenkező híreszteléssel szemben továbbra is érvényesek:
[frame]
Figyelem! A napközi és a tanulószoba mulasztása nem növeli a hiányzások számát!
Még akkor sem, ha a Kréta ennek az ellenkezőjét mutatja. A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bek. e) pontja alapján ugyanis a napközi tanórán kívüli, egyéb foglalkozás, így ezek nem növelhetik a mulasztott tanórák számát.
[/frame]
Az oktatásért felelős vezetők sok helyen erőből intézkednek, és ebben sokszor az intézményvezetők is a cinkosaik. Pedig valójában semmilyen törvényes eszközük nincs arra, hogy jelenléti oktatásba kényszerítsenek bárkit, aki a kockázatok mérlegelése után úgy dönt, nem akar abban részt venni.
És szerencsére jó néhány olyan intézményvezetőről is hírt kapunk, akinek fontosabb a kollégái és a rá bízott gyerekek egészsége, mint a hatalmi szándéknak való megfelelés.
Ez többek között abból is meglátszik, hogyan viszonyulnak ahhoz, amikor a tanteremben dolgozó kolléga az otthon maradó diákokat segítené azzal, hogy digitálisan közvetíti az órát számukra.
Tilt, tűr, támogat
Ezzel a három hozzáállással lehet találkozni az órák streamelésével kapcsolatban, márpedig az logikai és jogi lehetetlenség, hogy egyszerre mindhárom törvényes legyen.
Mindenekelőtt fontos tisztázni: jelenléti oktatás idején egy pedagógus sem kötelezhető arra, hogy digitálisan is tanítson, ahogyan az otthon maradó diákoknak sem kötelességük az órákon digitálisan részt venni vagy dolgozatot írni, egyéb módon osztályzatot szerezni.
Ugyanakkor megtiltani sem lehet, ha egy pedagógus digitálisan is szeretné elősegíteni a diákjai tanulását. Függetlenül attól, hogy azok a tanteremben/csoportszobában ülnek, vagy otthon.
A pedagógusok ugyanis szabadon választhatják meg, milyen szakmai módszertan alapján dolgoznak, és ha ennek az is része, hogy a teremben kivetített vázlatot, szemléltetést vagy a szóbeli magyarázatot digitálisan megosztják egy erre bevett platformon keresztül, vagy a saját szabadidejükben önkéntesen segítik az otthon lévő gyerekeket a tanulásban, ezt törvényesen nem tilthatja meg nekik senki. Ahogyan azt sem, hogy jegyekkel értékeljenek, és lezárjanak egy tanulót, ha az önként részt vesz a számonkérésben.
Mégis több helyen annak ellenére tiltják az órák streamelését, hogy ehhez adottak a technikai feltételek, illetve a pedagógusok és a szülők is kérték:
„Megtiltották, hogy a jelenléti oktatás alatt bekapcsoljam a számítógépemet es az otthon maradó gyerekek csatlakozhassanak a jelenléti oktatáshoz, hogy legalább a magyarázatokat hallják! Ez a munkából való azonnali eltávolítast és a munkaviszony megszűnését jelenti!!!!”
„Az óra streamelésére (otthoni gyerekek számára) nincs lehetőség, nem engedik. Online órát sem szabad tartani. Írásban ezt megkaptuk az igazgatótól.”
„Mégkérdeztem, az iskolapszichológust, hogy tarthat-e zoomot, ahogyan a múlt héten tette. És azt mondta, sajnos legfelsőbb utasításra nem lehet tartani online órákat. Bent ül az iskolában, és szeretne órát tartani,de nem engedik.”
Adatvédelmi aggályok
A hozzánk eljuttatott történetekből nem derül ki, milyen jogszabályokra hivatkozva tiltották az órák önkéntes streamelését, így az sokkal inkább tűnik a hatalom packázásának, mintsem észérveken alapuló döntésnek. Az is erre utal, hogy más helyeken viszont kifejezetten támogatják, hogy aki otthon van, az is bekapcsolódjon a tanteremben folyó munkába, de olyan intézményvezető is akad, aki nyíltan nem támogatja, viszont saját bevallása szerint nem tudja, és nem is fogja megakadályozni, ha valamelyik kollégája ilyesmire vetemednék. A józan ész is ezt diktálja, hiszen
mindenkinek az az érdeke, hogy minél kevesebben maradjanak le, és minél kevesebb osztályozó vizsgára, évismétlésre kerüljön sor.
Az tény, hogy ebben az esetben az adatvédelem egy fontos szempont, hiszen kiskorúak jelenlétében továbbítódik mozgóképes és hangzó adat. Azonban az ilyen jellegű aggályok csak akkor jogosak, ha a jelenlévő gyerekek hangja hallatszik, vagy az arcuk felismerhető módon látszik, ez viszont könnyedén orvosolható többféle módon is:
- A pedagógus csak a foglalkozás egy részét közvetíti úgy, hogy a felvételen csak ő látszik vagy hallatszik, és az óra további, interaktív részében kikapcsolja streamelést.
- A legegyszerűbb megoldás az, ha a jelenléti oktatásban lévő gyerekek szüleitől beleegyező nyilatkozatot kérnek az okok és a célok világos megfogalmazásával.
- Megfelelő ülésrenddel megakadályozható, hogy ne látszódjék vagy hallatszódjék az a diák, akinek a szülei ezt nem szeretnék.
A fentiek miatt is kulcsfontosságú, hogy ahol még nincs, ott mielőbb szülessen digitális házirend.
[frame]
Az adatvédelemmel történő fenyegetőzésről egyébként megkérdeztünk egy adatvédelemmel foglalkozó jogászt is. Véleménye szerint a fenyegetés jogilag sem állja meg a helyét, hiszen amikor csak a tanár és a tananyag kerül közvetítésre, ott a tanár az adatkezelő, saját döntést hozhat saját adataival kapcsolatban.
A gyerekhang véletlenszerű „beszivárgása” a felvételbe pedig azért sem lehet gond (nem is beszélve arról, hogy leggyakrabban a megszólaló valószínűleg be sem azonosítható), mert ez a fajta adatkezelés az úgynevezett „jogos érdek” alapján teljesen jogszerű lehet, hiszen az adatkezelő, azaz a tanár, illetve az otthon maradott gyerekek jogos érdeke együttesen megteremtik a jogalapot a tanár számára az ilyen jellegű adat kezelésére. Különösen, ha a tanár előzetesen tájékoztatja a szülőket. Annál is inkább így van ez, mivel a gyerekek, azaz az adatkezelés „címzettei” egyébként ott lennének a teremben.
[/frame]
Az otthon lévő diákok bevonása a tantermi órába egyébként hihetelenül nagy koncentrációt igényel, hálásnak kéne lenni, ha egy pedagógus erre önként vállalkozik, nem pedig kirúgással fenyegetni. Ráadásul a digitális munkarend ideje alatt nem merültek fel ezek a kérdések, holott a kapcsolattartás módja ugyanez volt.
És az is érdekes tendencia, hogy a kormányzatnak mindig csak akkor lesz szívügye az adatvédelem, ha valaki a hatalom szándékaival szembe menve készül cselekedni, vagy egyszerűen csak közérdekű adatokról kér pontos tájékoztatást.
[frame]
Eleged van a megfélemlítésből és a lelki terrorból? Tegyél ellene!
A PDSZ folyamatosan azért küzd, hogy mindenki, aki a magyar oktatásban dolgozik, méltó körülmények között tehesse a dolgát akár van járvány, akár nincs. Egyre többen vagyunk, de a valódi eredményekhez rád is szükség van.
Csatlakozz még ma!
[/frame]
