Fontos feladatok előtt állunk: nem csak a jogi harcot kell megvívni, de meg kell kezdeni a felkészülést a sztrájkra! Éppen ezért egy riadóláncot szervezünk, amelyhez kérünk benneteket, hogy minél többen csatlakozzatok.
Az első és legfontosabb feladatunk, hogy az információáramlás akadálytalan legyen a sztrájkolni kívánó kollégáink és a szervezők között. Éppen ezért arra kérünk, hogy
csatlakozz a riadóláncunkhoz, és a kollégáidat is vedd rá, hogy iratkozzanak fel!
A kérdőíven email-címen kívül nem kötelező megadni semmilyen információt! Ha félsz, akkor egy olyan email-címet adj meg, amit csak erre a célra hozol létre, és amit figyelni fogsz (vagy átirányítasz a saját címedre).
A kérdőívben meg lehet adni területi adatokat és az intézménytípust, ahol dolgozol – bár ez sem kötelező. Ezek megadása abban segít bennünket, hogy ha pl. egy megyére, vagy intézménytípusra kell koncentrálnunk, onnan van szükségünk adatokra, meg tudunk keresni benneteket közvetlenül is. Ezért lehet pl. a telefonszámot is megadni (ami szintén nem kötelező).
Fontos: csak akkor lehet hatékony a sztrájkunk, akkor fogunk eredményt elérni, ha minél többen csatlakoztok hozzá! Ezért kérünk benneteket, a riadólánchoz is csatlakozzatok!
Folytatódik a hazugságcunami – és már a mértékadó újságírókat is megkeveri
Ahogy azt a múlt héten megírtuk, a kormány elképesztő hazugsághadjáratot vezet a jogaikért küzdő oktatásban dolgozók ellen.
Éppen ezért sajnálatos, hogy még mindig van olyan országos médium, ami csak az EMMI képtelenségekkel és szándékos hazugságokkal teli, rágalmazó röpiratát közölte eddig, a sztrájkbizottságot alkotó PSZ és PDSZ válasznyilatkozatát nem. Sajnos, az ellenzéki oldalon is sokan felülnek a kormánypropagandának, és volt olyan mértékadó lap is, amelynek munkatársa szerint a szakszervezetek „a kötelező oltás ellen” hirdettek sztrájkot – ami teljes képtelenség.
Mi a sztrájk célja?
A céljainkat a PDSZ már korábban világosan meghatározta, az erről szóló nyolcpontos listát is közzétettük. Ugyanakkor nem akartunk időt vesztegetni – hiszen nincs időnk, az intézményrendszer és a benne dolgozók már felélték utolsó tartalékaikat is. Éppen ezért, annak érdekében, hogy a sztrájktárgyalások mielőbb elindulhassanak, a PDSZ elfogadta a másik szakszervezet követeléseit, és a közös sztrájkbizottság már egy rövidebb listával állt a kormány elé. Ezek voltak tehát a fő követeléseink:
1A Pedagógus illetményalap vetítési alapja 2021. szeptember 1-étől a minimálbér összege legyen!
2Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye, a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege – a fizetési fokozathoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – 2021. szeptember 1. napjával emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130%-ára!
3A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember 1-jétől heti 22 óra legyen!
4A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, akik heti 40 órában látják el a feladatukat, munkaterheik csökkentése érdekében heti 35 órát legyenek beoszthatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát regenerációval illetve felkészüléssel tölthessenek, intézményen kívül.
Ezt a négy követelést egészítette ki később a sztrájkbizottság azzal, hogy követelte a logikátlan és a köznevelési intézményrendszert káoszba taszító két rendelet visszavonását vagy – később – legalább felfüggesztését, illetve annak visszavonását, hogy „a nem állami intézményekben a kötelező oltás bevezetéséről a polgármesterek és a munkáltatók határozzanak, ezáltal a döntés felelősségét a kormány olyan szereplőkre hárítsa, akik ehhez sem országos, sem területi járványügyi adatokkal, sem pedig megfelelő szaktudással nem rendelkeznek”.
Míg a kormány megújuló pedagógusellenes kirohanásait egyáltalán nem indokolta pár százalék oltatlan pedagógus (jobban átoltott ágazat nem nagyon akad a nevelés-oktatásnál), a pár százalék pedagógus kiesése abból a szempontból viszont óriási gond, hogy kimondottan súlyos helyzetbe hoz rengeteg intézményt, megoldhatatlan feladat elé állítva az intézmények vezetőit. Azaz a szakszervezetek számára az intézményrendszer működőképessége a szempont,
mivel pontosan tudjuk, hogy a kieső munkatársak munkáját további ingyenmunkával fogja kipótoltatni az állam.
Ez pedig tragikus következményekkel jár majd – és nem csak a pedagógusok, de a diákok és a szülők számára is. Hogy ez tényleg így van, arra számtalan példát tudunk mondani, mivel az eszköztetlen és magukra hagyott intézményvezetők sok helyen jogellenesen, az oltatlan munkavállalók zaklatásával próbálnak eleget tenni a felülről támasztott irreális elvárásoknak.
[frame]
Hányan esnek ki nálatok a munkából?
A tisztánlátás érdekében szeretnénk pontos képet kapni arról, hogy az oltatlan pedagógusok kiesése valójában milyen problémákat okoz az intézményeknél. Éppen ezért, ha pedagógusként dolgozol, kérünk, hogy válaszolj az alábbi felmérés kérdéseire:
[/frame]
Még egy ügyben várható, hogy rövidesen bővülni fog a követeléseink sora: amint az ismeretes a PDSZ eddig is a követelései közé sorolta a szakképzésben dolgozók érdekeit. Jelenleg is a másik szakszervezettel egyeztetünk a szakképzést illető követeléssel kapcsolatban, mivel tarthatatlannak tartanánk, ha az ágazat ekkora része kimaradna bármilyen kiharcolt eredményből.
Miért nem most, azonnal? Miért nem rögtön határozatlan időre? Miért nem lehet „csak úgy” sztrájkolni? stb.
Ugyan kevesebben, de még mindig akadnak, akik kommentekben fejezik ki elégedetlenségüket, amiért nem lehet „csak úgy” sztrájkolni. Először is egy nagyon fontos dolgot le kell szögeznünk: a sztrájktörvényt, ami hihetetlen nehézzé teszi a sztrájkot, nem a szakszervezetek találták ki, hanem a Fidesz-KDNP: ők dolgozták ki és szavazták meg.
Amikor néhányan az Audival példálóznak, hogy „ott bezzeg meg tudták szervezni a sztrájkot”, akkor teljesen figyelmen kívül hagyják azt, hogy az Audi esetében – magánvállalkozás lévén – fel sem merül a még elégséges szolgáltatások hihetetlenül munkavállalóellenes problémaköre. A sztrájk előkészítése során ott nem kell bírósághoz fordulni azért, hogy az többedszerre is megállapítsa, nem szükséges tanítani a sztrájk alatt.
Akik pedig a vasutasok sztrájkjával példálóznak, azoknak jó tudni, hogy épp a vasutassztrájk után döntött úgy a Fidesz-KDNP, hogy megpróbálja ellehetetleníteni, vagy legalábbis mértéktelenül megnehezíteni a közszférában szerveződő sztrájkokat – így születtek a sztrájktörvény már említett, munkavállalókat hátrányba hozó kiegészítései.
A PDSZ egy átfogó, kiterjedt sztrájkban érdekelt, ahol lehetőség szerint nem kell még elégséges szolgáltatást biztosítanunk.
Ehhez viszont meg kell szereznünk a fent is említett bírósági végzést – ez az ugyanis, ami megvéd téged, megvédi a sztrájkoló kollégákat: nem csak kirúgni, megbüntetni nem lehet őket, de nem is lehet velük kártérítést sem fizettetni, ha sztrájkolni kezdenek. Ebben jól állunk, mert az elmúlt évek jogi csatározásai során több jogerős végzést is beszereztünk már arról, hogy nem kell tanítani sztrájk alatt.
És hogy miért figyelmeztető sztrájkkal kezdünk január 31-én? Azért, mert ugyan minden együtt van részünkről ahhoz, hogy belevágjunk, egyáltalán nem biztos, hogy addigra a bírósági szakaszon túl leszünk. Egy kétórás figyelmeztető sztrájkot viszont képesek leszünk jól és látványosan úgy is megszervezni, hogy ne legyenek számonkérhetőek a kollégák.
Ráadásul a kétórás figyelmeztető sztrájk is lehet hatékony és hasznos – ha mindannyian részt veszünk benne! Éppen ezért is fontos, hogy csatlakozz a sztrájkügyi riadólánchoz. A március 16-i dátumra azonban jó eséllyel készen állunk majd.
Még egy ok, amiért nem azonnal sztrájkolunk: itt vannak a decemberi ünnepek – január 3-ig senki sem lesz az intézményekben. Az, aki azt kérdezi, miért nem 3-án indul a sztrájk, bele sem gondol: ez esetben a szervezést az ünnepek alatt kellene lebonyolítani – márpedig a szervezéshez szükség van rátok is. Teljesen irreális lenne ilyen rövid idő alatt és ennyire bonyolult időszakban egy valóban látványos figyelmeztető sztrájk megszervezése.
A PDSZ mindent megtesz azért, hogy mind a január 31-i figyelmeztető, mind a március 16-án kezdődő határozatlan idejű sztrájk sikeres és átfogó, hatékony nyomásgyakorlás legyen. Nem az a feladatunk, hogy mártírokká váljunk, nem az a célunk, hogy kollégáink milliós büntetéseket fizessenek, hanem az, hogy hatékony nyomásgyakorlással elérjük a céljainkat: a munkakörülményeink haladéktalan javulását, a követeléseikben megfogalmazottakat.
Tudjuk: egyre többen vagyunk. Együtt pedig sikerülni fog.
[frame]
MOST lépj be a PDSZ-be, ha nem akarod, hogy átlépjenek rajtad!
A munkavállalói jogainkat kemény harcokban tudjuk csak elérni, és kizárólag akkor, ha sokan álltok mögöttünk. Ha nem vagyunk elegen, nem lesz elegendő a fizetésünk, nem lesznek emberi munkakörülményeink – viszont lehet rettegni a munkahelyeken csöndben, behúzott farokkal.
Nem! Nem repül a szádba a sült galamb, legalább ennyit neked is meg kell tenned saját magadért!
Lépj be ma, itt:
[/frame]
