Mindazok figyelmébe, akik 2023. szeptember 15. és szeptember 29. között nyilatkozatot tettek arról, hogy nem fogadják el a státusztörvény hatálya alatti továbbfoglalkoztatást!
Mi alapján kell számolni a végkielégítést?
Itt leírtunk mindent arról, hogy mit kell tudnia annak, aki nem kér a bosszútörvényből, és erről nyilatkozatot akar tenni:
A legfontosabb tudnivalók a státusztörvény szerinti tájékoztatásról és a nyilatkozattételről – iratmintával!
Sokan megtettétek ezt, és azóta jött hozzánk több olyan visszajelzés, hogy a végkielégítés számítása nem stimmel.
Konkrétan, egyre több helyről érkeznek olyan megkeresések, hogy azok, akik 2023. szeptember 15. és szeptember 29. között nyilatkozatot tettek arról, hogy nem hajlandóak a státusztörvény hatálya alatt dolgozni, és részükre 1-3 havi végkielégítés jár, a végkielégítésüket a közalkalmazotti törvény (Kjt.) alapján állapították meg. Ez azt jelenti, hogy a végkielégítésbe számító időnél csak az utolsó munkahelyükön jogviszonyban töltött időt vették figyelembe, ill. az előzőek közül csak azokat, amelyekből áthelyezéssel érkeztek.
EZ JOGSÉRTŐ!
A státusztörvény 158. § (4) bekezdése szerint „A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő alapján a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat, valamint a munkaviszonyban töltött idő alapján munkaviszonyban állókat megillető jogosultságok megállapításakor jogosító időként az átalakulás előtt közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni.”
Ebből következik, hogy e speciális végkielégítés esetében (amikor jellemzően nem is jár annyi pénz, mint amennyi a közalkalmazottat a Kjt. szerint megilletné) nem a Kjt, szerinti időket kell figyelembe venni, hanem a fentiek alapján számított jogosító idő alapján kell megállapítani a végkielégítést, azaz valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltött időt be kell számítani!
Akinek nem így állapították meg a végkielégítését, kérjük, jelezze ezt a [email protected], és ha az érintett tagunk, továbbítjuk a jogászainknak a levelét.
Íme a PDSZ ügyvédjének, dr. Nyitrai Károlynak ezzel kapcsolatos álláspontja:
Ahhoz, hogy képviseljük, el tudjunk járni érdekében, fontos a tagság nemcsak azért, mert a szakszervezet a tagjait jogosult képviselni, hanem azért is, mert a jogsegélyszolgálatot a tagdíjakból tartjuk fenn. (A tagdíj amúgy az alapilletmény mindössze 0,8%-a.
Részletek itt:
