2024. március 1-jén volt az az EFOP PLUSZ Monitoring ülése, amelyen napirendre került többek között a Pedagógus-életpályamodellnek nevezett program, ennek keretén belül az európai uniós támogatással megvalósult pedagógus-béremelés első lépésének tapasztalatai. Az EFOP Monitoring Bizottság tagjaként a PDSZ képviselője is felszólalt az ülésen. Erről és a kormányzati válaszról, valamint az ülésen elfogadott kommunikációs tervről számolunk be – ez utóbbit a résztvevő civil szervezetek és szakszervezetek nem támogatták. Ezt is megírjuk, hogy miért.
Mi az az EFOP PLUSZ Monitoring Bizottság és kik vannak benne?
Az EFOP PLUSZ, azaz Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz egy olyan humán szakterületet érintő, uniós fejlesztési program, amely az alábbi területek fejlesztéséről szól:
Köznevelés
Társadalmi felzárkózás
Szociális és gyermekvédelem
Család- és ifjúságpolitika
A köznevelési program hét prioritási tengelyének egyike az ún. Pedagógus-életpályamodell, amelynek keretösszege a teljes keretösszeg 64,9%-a, vagyis 762,59 milliárd forint.
Forrás: Miniszterelnökség – EFOP Plusz bemutatása
A Monitoring Bizottság a támogatás felhasználására kiírt pályázatokat és a felhasználást felügyeli, így a nemrégiben megvalósult pedagógusbér-emelés első ütemét is.
A Bizottság tagjai az Irányító Hatóság, azaz a Miniszterelnökség Emberi Erőforrás Fejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkársága (ők vannak a legnagyobb létszámmal jelen a bizottságban), az Európai Bizottság képviselői, az önkormányzatok, egyházak képviselői, civil szervezetek, szakszervezetek (konkrétan a PDSZ és a PSZ) és a Nemzeti Pedagógus Kar.
Milyen mértékű béremelésre vállalt garanciát a magyar kormány és ehhez képest mi történt eddig?
Az EFOP PLUSZ Program helyzetelemzésében szerepel, hogy „Mind a 2022. évi országjelentés, mind az országspecifikus ajánlások hosszabb ideje visszatérő eleme a pedagógusbér-emelés szükségessége. A pedagógusok átlagbére a KSH adatai alapján 2020-ban a diplomás átlagbér 63,6%-a volt, miközben az Európai Unió és az OECD országok esetében a 80-90%-a [Csehország 66%, Lengyelország 73%, Szlovénia
78%, EU23 átlag 84% (EducationataGlance2021)]. Az idős tanárok aránya 2003 óta folyamatosan nő a magyar oktatási rendszerben, ezen túlmenően a fiatal pályamódosítók és -elhagyók aránya is egyre növekszik.„
A magyar kormány Európai Unió felé tett vállalása szerint: „A pedagógus átlagbér 2025. január 1-jéig elérje a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80%-át, és legalább 2030. december 31-ig legalább 80%-on maradjon. A hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok bére legalább 12,5%-kal magasabb lesz, mint az azonos képzettséggel és tapasztalattal rendelkező pedagógus bére.”
A magyar kormány 2024. január 1-jétől átlagos 32,2 százalékos pedagógusbér-emelésről döntött, amelyre 340 milliárd forintot fordítanak. Ez a béremelés tehát csak a pedagógus-szakképzettséggel rendelkező, a pedagógus fokozatok szerint besoroltakat érintette, a többi munkakörben dolgozókat nem. A béremelés mértéke ráadásul a 2023. év átlagához, és nem a 2023. decemberi bérekhez képest átlagos 32,2%.
Hogy hogyan valósul meg (és hogyan nem) ez a béremelés, arról írtunk itt:
Mi történt az egyeztetésen és mi a további teendő?
és megjelent egy informatív cikk a Lakmuszon is.
Miről beszéltünk a Monitoring Bizottság ülésén és milyen ígéreteket kaptunk?
A Monitoring ülésen beszámoltunk arról, hogy az eddig megvalósult emelés sokak esetében messze elmaradt a 32,2%-tól. Ennek oka, hogy – jellemzően az önkormányzatok, de több, egyházat és magánintézményt fenntartó is – csak a fokozatokhoz rendelt minimumra emelte az illetményeket, de az is feszültséget okoz, hogy nem érvényesítették a magasabb kategóriába vagy fokozatba lépést, mondván, hogy 2024-től megszűnt a bértábla. Ez utóbbi persze igaz, csak így még inkább összetorlódtak a bérek. Nem teszi a pályakezdők számára sem vonzóvá a pedagóguspályát, ha azt látják, hogy amennyiben még 20 évig a pályán maradnak, akkor is alig keresnek majd többet a pályakezdők illetményénél. A béremelésről szóló rendelet feszültséget kelt amiatt is, hogy az azonos feladatot ellátók esetében különböző kötelező emelést ír elő (pl. a műveltségterülettel rendelkező, felső tagozaton természettudományos tárgyakat tanítók nem kapnak +4%-ot). Ahelyett, hogy egyes szakokat kiemelnek, inkább jogszabályban garantált módon – pl. a több szak tanítására képesítő diploma megszerzését – kellene díjazni. És ezt nem munkáltatói mérlegelési jogkörbe tartozó szempontként, differenciálás alapjaként kellene kezelni, hanem az emelést jogszabályban kellene garantálni, éppen úgy, mint ahogy a háromévenkénti kötelező illetményemelést.
A béremelés ellenőrzésénél nem elegendő csak bértömeg vonatkozásában vizsgálódni, hanem azt kell megnézni, hogy konkrétan mennyivel emelkedtek a pedagógus-végzettséggel rendelkezők illetményei. Ez mutatja ugyanis a tényleges emelés mértékét. (Tudomásunk szerint van olyan munkáltató, amelyik az óvodapedagógusok átfedési időre járó többlettanítási óradíját is ebből fedezte, ami mellesleg nem rendeltetésszerű felhasználása a központi támogatásnak, mivel az kizárólag béremelésre fordítandó, de olyan esetekről is tudunk, hogy 2024. január 1-jétől munkáltatói döntésen alapuló illetményrészeket vontak vissza munkáltatók, amire egyébként jogszabály nem kényszeríti őket, viszont ez is keresetcsökkenéssel, ill. a béremelés mértékének csökkenésével jár). Ezért is kértük a TASZ-szal és a PSZ-szel közösen, hogy a Köznevelésért Felelős Államtitkárság adjon konkrét adatokat a pedagógusbérek alakulásáról. A BM Köznevelésért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára először ugyan tagadta, hogy előfordult, hogy a kormányzati ígéreteket be nem tartva történt több intézményben az emelés, azaz mindenki csak a fokozatához rendelt minimumot kapta, ill. ahol ilyen mégis megesett, ott már korrigáltak. A napirend megtárgyalásának vége felé már biztosított bennünket arról, hogy alapos vizsgálatot végeznek, sőt, ha konkrétan jelezzük, hogy hol vannak problémák, haladéktalanul bérkorrekcióra szólítják fel a munkáltatót és a fenntartót. A tankerületi központok vonatkozásában ez egy ideje folyamatban van.
Azt az ígéretet kaptuk, hogy a közeljövőben ezeket az adatokat megkapjuk, és ha jelezzük, hogy melyik fenntartónak, ill. melyik intézményben maradt el a béremelés attól a mértéktől, amit a kormány megígért, felszólítják a fenntartót és a munkáltatót az azonnali korrekcióra, mert közös érdek, hogy az erre szánt fedezetet a fenntartók felhasználják, különben az államnak az Unió felé visszafizetési kötelezettsége keletkezik.
Kérjük ezért, hogy akik még nem tették meg, töltsék ki az alábbi kérdőívet, akik pedig megírták nekünk, hogy csak a minimumra emelték fel a munkahelyükön mindenki bérét, de közben korrigáltak, töltsék ki újból a kérdőívet, és ezt megjegyzésben írják meg nekünk. Ha megírjátok az intézmény nevét is, nagyobb eséllyel tudjuk elérni, hogy hamarabb kerüljön sor a korrekcióra. Ez most nagyon fontos!
A kérdőív a képre kattintva érhető el:
Óriási probléma, hogy a pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkező nevelést-oktatást közvetlenül segítők (NOKS-dolgozók) és ügyviteli, valamint kisegítő munkakörben lévők nem kaptak egyáltalán fizetésemelést 2024. január 1-jétől. Ebben a kormánynak lépni kell, ha máshogy nem, saját költségvetési keret terhére. Egyébként a forrásigény 40.000 főre vetítve 20%-os emelés esetén 32,85 milliárd forint, ami a központi költségvetésben egy kis tétel. Ebből is látszik, hogy ennek biztosítása csupán politikai szándék kérdése.
Erre a követelésünkre a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar képviselője is azt mondta, hogy jogos igény. Eddig minden jel arra utal, hogy várható a közeljövőben emelés ebben a foglalkozási csoportban is. Ám csak az a biztos, amit már megállapítottak és kifizettek, éppen ezért nagyon fontosak azok a kiállások és figyelemfelkeltő akciók, amit pl. a pécsi Leőwey Klára Gimnázium nevelőtestülete tett:
Sokan kimaradtak az iskolai dolgozók bérfejlesztéséből, erről szól a pécsi Leőwey Klára Gimnázium munkatársainak szolidaritási nyilatkozata
Az Rtl híradó tudósítása ITT tekinthető meg.
Hogyan akar kommunikálni a kormány a pedagógus-béremelésről?
Az EFOP PLUSZ Monitoring Bizottság ülésén napirendre került egy kommunikációs terv, ami többek között uniós támogatási programon belül a béremelés végrehajtását kommikálja a társadalom felé. Ennek már a közelmúltban láttuk néhány kezdeti elemét Szentkirályi Alexandrával és az előtte tornyosuló aprópénzekkel.
A kommunikációs tervből, amelyet a Monitoring Bizottság kormányzati tagokból álló többsége elfogadott, az derül ki, hogy nagyrészt egyoldalú üzenetküldéses formában kíván a kormány a társadalom felé kommunikálni. A PDSZ képviselője kifejtette ezzel kapcsolatos aggályát, konkrétan, hogy nagyon úgy néz ki, hogy uniós pénzekből kormánypropaganda valósulna meg ahelyett, hogy társadalmi párbeszéd és a Monitoring Bizottság civil és szakszervezeti oldala is megjeleníthetné véleményét és tapasztalatait.
A Monitoring Bizottság ülését megelőző workshopon az Irányító Hatóság képviselője, a Miniszterelnökség Tájékoztatás-szervezési Főosztályának vezetője arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy rendezvényekre 71 millió, kreatív költségekre 2 millió (a kreatív alatt nem tudjuk, pontosan mi értendő), médiavásárlásra (ez többnyire Facebook-hirdetés lesz, de szó esett influenszerek bevonásáról is, bár ki tudja, lehet, hogy az lenne a „kreatív”) 30 millió forintot akarnak költeni. Ezen az ülésen a civil oldalról csak az Egalipe és a PDSZ volt jelen. Az volt a közös kérésünk, hogy a lakosság tájékoztatása keretében olyan események szervezésére kerüljön sor, amelyben nemcsak a kormány, hanem a Monitoring Bizottság civil oldala is megszólalhat, és ezt tehetnénk a teljes magyar sajtó, tehát a kormánytól független sajtó bevonásával rendezett médiaeseményeken is. Ennek költségvonzata se lenne. A javaslatunkat az Európai Bizottság képviselői is támogatták.
A kérésünk a kommunikációs tervbe „Sajtóbeszélgetés” -megjelöléssel bekerült ugyan, de mivel annak kibontása nem szerepelt az előterjesztésben, és a tervezetben továbbra is dominálnak a passzív, egyoldalú közlések, a civil oldal – beleértve a szakszervezeteket is – nem szavazta meg a kommunikációs tervet. Ennek ellenére a tervezetet elfogadta a bizottság, tekintve, hogy ebben többségében a kormány által delegált tagok vannak. Jeleztük az ülésen azt is, hogy mivel a kommunikációs terv ismertetésekor elhangzott, hogy a politikusoknak persze nem lehet megtiltani, hogy azt mondják, amit akarnak, és már nem egyszer hallottunk valótlan és kifejezetten lejárató tartalmú közléseket kormányzati tisztségviselők részéről, ezért komoly aggályaink vannak a béremelésről szóló kormányzati kommunikáció valóságtartalmával kapcsolatban. Biztosítottuk a résztvevőket afelől, hogy ahogy eddig is, a PDSZ ezután is megtesz mindent a saját eszközeivel a hiteles és részletes tájékoztatás érdekében.
Kérjük ezért, hogy folyamatosan figyeljétek a felületeinket, a PDSZ honlapját és a Facebook-oldalunkat, valamint honlapunkon keresztül iratkozzatok fel hírlevelünkre!
Elértük azt, hogy mi, az oktatásban működő szakszervezetek, ténylegesen nyomást tudunk gyakorolni a kormányra. Hogy ez még erőteljesebb legyen, szükséges, hogy minél többen csatlakozzanak hozzánk. Aki most kimarad, a hatékony érdekképviseletről és érdekvédelemről mond le.
A szakszervezeti egyeztetések, a sztrájktárgyalások és a munkabeszüntetések nélkül nem tartanánk itt, és a jelenleginél még hátrányosabb jogi keretek között kellene dolgoznunk. Ha megvalósulna egy mindenki számára megfelelő béremelés, még akkor is marad tennivaló, hiszen elengedhetetlen a munkaterhek csökkentése, a tartalmi szabályozás felülvizsgálata, az autonómia, az értelmes és értelmiségi munka feltételeinek megteremtése, amivel végre nemcsak vonzóvá válhatna a pedagóguspálya, de végre elérhető lehetne minden gyermek és fiatal számára egy minőségi, modern oktatás is.
A PDSZ ennek érdekében együttműködik a civil szervezetekkel, ám önállóan is indít kampányokat. Ilyen a túlmunka kifizettetésére irányuló kampányunk. Nagyon fontos a 10%-os szervezettség elérése is, mert ezzel a státusztörvény és a végrehajtási rendelete által kollektív szerződésen keresztül biztosítható juttatások is megnyílhatnának. Hogy ezt elkezdhessük, csak az oktatásban dolgozók elhatározásán múlik. Ezért is kérjük, hogy ha még nem tetted meg, lépj be a PDSZ-be!
A képre kattintva minden információhoz hozzájuthatsz:
Aki már tagunk, okvetlen olvassa el ezt az írásunkat, mert a kormány a szakszervezeteket anyagilag el akarja lehetetleníteni, ezért megvonja azt a lehetőséget, hogy a munkáltatót bízhassuk meg a tagdíjak átutalásával.
Tagjainktól azt kérjük, hogy számlakezelő bankjuknál rendelkezzenek a tagdíjuk rendszeres havi átutalásáról!
Erről mindent meg lehet tudni itt:
A PDSZ egy egyszerű, de fontos lépésre kér Benneteket! – Minden amit a tagdíjak befizetéséről tudni kell
NE FELEDD, VELED ERŐSEBBEK VAGYUNK! VELED VAGYUNK ERŐSEK!
