A PDSZ vezetősége ma sajtótájékoztatón ismertette a következő hetek várható eseményeit. Egy dolog biztos: sztrájk lesz!
[frame]
A PDSZ a hétvégén döntött a sztrájk kezdetének időpontjáról. Hogy miért kezdetének? Mert nyílt végű, zárt kapus sztrájkot szervezünk – a kormány „ajánlatai” – a sztrájk alatt ingyen megtartandó órák, a NAT, a béremelésként előadott, de 10 százalékot el sem érő, nevetséges pótlék, stb. – teljességgel elfogadhatatlanok.
Tudjuk, minden eszközt bevetnek majd, hogy ellehetetlenítsék a sztrájkot. Mi ettől függetlenül megkezdjük a szervezését – amihez hozzátartozik, hogy arra az esetre is gondolunk, ha sikerül ismét jogi csűrés-csavarással megtorpedózniuk a munkabeszüntetést. Munkabeszüntetés ugyanis akkor is lesz, ha ez így történne!
Tudjuk azt is, mennyire fontos, hogy a sztrájk mellé egységesen álljanak a szakszervezetek. Éppen ezért kérésükre bevárjuk a partner-szakszervezetet, akik ezekben az órákban is azt vitatják meg, hogy egyesítjük-e a sztrájkbizottságainkat. Ezt a PDSZ a követelések egyezősége miatt kiemelkedően fontos ügyként kezeli. Ebből az egy okból a sztrájk kezdetének pontos időpontját (azon túl, hogy április 15. és május 15. közötti időpontról van szó) a PDSZ nem hirdeti ma ki, lehetőséget adva a PSZ-nek arra, hogy arról együtt döntsünk. Ha valamilyen okból a PSZ mégsem fogadná el ajánlatunkat, a PDSZ napokon belül egyedül is kihirdeti a pontos időpontot.
Együtt menni fog! Együtt erősek leszünk!
Az alábbiakban a PDSZ sajtónyilatkozatát olvashatjátok a tárgyban.
[/frame]
Háttér
Legyen sztrájk! A PDSZ kongresszusi döntését követően ismét megkereste a Pedagógusok Szakszervezetét, hogy egyesítsék a két sztrájkbizottságot. Hiszen a szervezet álláspontja tavaly óta nem változott: egységes fellépésre van szükség. Mivel azonban a Pedagógusok Szakszervezete jelezte, hogy foglalkozik a PDSZ megkeresésével, és napokon belül várható döntésük, ezért a PDSZ az Országos Választmány által eldöntött sztrájkidőpont bejelentését most elhalasztotta annak érdekében, hogy arról az együttes sztrájkbizottság döntsön. Ha ez azonban ezen a héten mégsem történik meg, akkor a PDSZ egyedül is folytatja a küzdelmet, és bejelenti a sztrájk időpontját. Hiszen nem lehet a végtelenségig húzni az időt!
Legyen sztrájk! Ha a kormány továbbra is ellehetetleníti jogi eszközökkel, hogy éljünk alkotmányos jogukkal, a szakszervezet feladata, hogy újabb eszközöket találjon a dolgozók akaratának kifejezéséhez. A szervezett dolgozók a sztrájkjog kivívása előtt is meg tudták oldani, hogy elégedetlenségüket kifejezzék. Úgy látszik, ismét ilyen időket élünk: ha nem lehet sztrájkolni, alternatív eszközökkel kell előállni, ezért döntöttünk úgy, hogy a szabadság igénybevételének koordinálásával gyakorlunk nyomást a döntéshozókra.
A PDSZ XIX. Kongresszusa határozott arról, hogy április közepe és május közepe között ezzel az új módszerrel is kifejezi tiltakozását, hiszen a munkabeszüntetés hagyományos módjával nem lehet élni. Ennek ellenére egyáltalán nem mondtunk le a klasszikus sztrájk bevetéséről sem.
A korábban meghiúsított sztrájk miatt azonban nincsenek illúzióink a kormányzat válaszlépéseivel kapcsolatban. Várható, hogy az egyesített sztrájkbizottság által megállapított sztrájk időpontja sem lesz a kormány jogi időhúzása miatt tartható. A PDSZ ezért attól sem riad vissza, hogy más munkajogi eszközökkel gyakoroljon nyomást az oktatás jelenlegi irányítóira: a szabadság igénybevételének koordinálásával. Éppen ezért arra hívunk minden munkavállalót, hogy a sztrájk meghiúsulása esetén éljenek a Munka törvénykönyve adta lehetőséggel, amely szerint hét munkanap szabadságként való igénybevételéről a munkavállaló dönthet. Vagy így, vagy úgy, de lesz sztrájk!
Mit követelünk?
- A közalkalmazotti illetménytábla rendezése (emelése).
- A pedagógusok kötelező óraszámának, illetve neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének a korábbi közoktatási törvényben foglaltak szerinti (jellemzően 22 tanóra) visszaállítása, és az ezen felül elvégzett munka minden esetben túlmunkaként való elszámolása.
- A pedagógus-életpályamodell egyes fizetési osztályainak egyes kategóriájához tartozó besorolási illetmények, illetve alapbérek minden esetben az aktuális minimálbérből, mint illetményalapból kerüljenek kiszámításra.
- A pedagógus-illetmények minimálbérhez kötésének eltörlése miatt a pedagógusokat ért veszteségek kompenzálása.
- A sztrájktörvény módosítása annak érdekében, hogy kiszámítható, törvényes keretek között kerülhessen sor a munkabeszüntetésre, mint végső eszközre.
- Vonják vissza a Nemzeti Alaptanterv ebben az évben megjelent változatát.
- Az állami, egyetemi fenntartású szakképzési intézményekben dolgozókat a közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztassák, és továbbra is vonatkozzon rájuk a nemzeti köznevelésről szóló törvény!
- Csökkenjen a szakképzésben dolgozók munkaterhelése!
- Az illetményemeléseknek és az előmenetelnek legyenek jogszabályban foglalt garanciái!
Hogy áll az egyeztetés a követelésekkel kapcsolatban?
Minimális az esély a megállapodásra a sztrájk megtartásáról!
Az álláspontok egyebek közt azért is vannak olyan távol egymástól, mert az oktatásirányítás azt gondolja, hogy a sztrájk alatt 4-5 óra megtartása volna elfogadható mint még elégséges szolgáltatás.
Ennek ellentmond azonban két törvényszéki állásfoglalás, miszerint legfeljebb gyermekfelügyeletről lehet szó a sztrájk alatt, tanításra nem terjed ki a kötelezettség.
Hol áll az egyeztetés a követelésekkel kapcsolatban?
A legfontosabb pontokkal kapcsolatban a következő a helyzet:
- Bérfeszültség: A PDSZ nemigen lát esélyt, hogy a követelésekben megállapodások születnek. Ugyan az eddigi érdekvédelmi munkára válaszul a hatalom bérpótlékot hirdetett, azonban a végrehajtói pótlék és az átlag munkavállaló pótlékai közti különbséggel inkább csak az “oszd meg és uralkodj” elvét érvényesítik. Ráadásul a pótlék bármikor elvehető.
- Túlterheltség: A 40 óra munkaidő az oktatásban nem 40 óra. Hiszen a 22 óra neveléssel-oktatással lekötött munkaidő mellett bizonyított, hogy 51,5 óra a munkával eltöltött idő – a megfizetett 40 órával szemben. Jelenleg pedig nincs oktatásirányítási akarat ennek megváltoztatására, így az ún. ki nem fizetett túlmunkák kifizetésére csak a peres út marad.
- Nemzeti Alaptanterv: A közvélemény és a szakma tiltakozását a NAT-tal kapcsolatban a PDSZ beemelte a sztrájkkövetelések közé. Ebben a kérdésben ugyanúgy nincs elmozdulás, hiszen a kormányzat az ellenzőkkel szemben továbbra is lekezelő kommunikációs stratégiával válaszol: semmibe veszik a szakmai ellenérveket és párbeszéd helyett vádakkal illetik és megbélyegzi őket.
Mik akadályozzák a sztrájkjogunk gyakorlását?
- Elégtelen sztrájktörvény: A sztrájktörvény nem határozza meg pontosan, hogy melyek azok a szolgáltatások, amelyeket a sztrájk alatt is biztosítani kell. A sztrájktörvény szerint “annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez – így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltaását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.”
- Mi az elégséges szolgáltatás és mi nem?: A PDSZ szerint a közoktatási feladatok nem tartoznak a még elégséges szolgáltatások körébe. Annak érdekében azonban, hogy bírósági eljárás nélkül megállapodást kössünk, a kormánnyal is hajlandóak vagyunk olyan egyezségre, amelyet korábban többször köttünk már olyan munkáltatókkal, mint a KLIK, vagy később néhány tankerületi központ. Ennek lényege, hogy tankerületi központonként egy intézményben lehet gyermekfelügyeletet biztosítani, mégpedig ott, ahol alacsony az előzetesen felmért sztrájkhajlandóság. Ezt a megállapodást korábban a munkáltatókkal kötöttük.
- Jogi akadályozás: Tavaly viszont született egy olyan meglepő jogerős ítélet, amely szerint a sztrájkköveteléseken kívül a még elégséges szolgáltatás ügyében is a kormánnyal kell tárgyalni, annak ellenére, hogy a gyermekfelügyelet nem a minisztériumban fog megvalósulni. A kormány a múlt héten olyan, a korábbi ajánlatokhoz képest is döbbenetesen elrugaszkodott ajánlatot tett a még elégséges szolgáltatásra, amely szerint a sztrájk alatt nemcsak gyermekfelügyeletet, hanem tanítási órákat is tartani kell – a sztrájk napjain az első 4-5 tanórát meg kéne tartani! Ez az “ajánlat” előrevetíti, hogy a még elégséges szolgáltatás ügyében egyezség nem jön létre.
- Kúriát nem köti határidő: A sztrájktörvény szerint a bíróságnak nemperes eljárásban öt napon belül kell dönteni, ám a tapasztalatunk az, hogy a határozatok ennél később születtek, a Kúriát pedig még a sztrájktörvény szerint sem köti semmilyen szabály határidőhöz. Ezért is lehetséges az, hogy a 2019 tavaszán benyújtott keresetünkre a Kúriától 9 hónap és 19 napja nem kaptunk választ. A PDSZ erre számlálót állított be.
Mit tesz ezért a PDSZ?
Mivel számíthatunk hasonló időhúzásra, ezért, ha látjuk azt, hogy a bírósági eljárás ismét elhúzódik, a munka törvénykönyve által adott szabadságnapok igénybevételéhez kell nyúlni a sztrájkjog gyakorlásának akadályozása miatt.
Miért kerül sor az alternatív sztrájkra?
Legyen sztrájk! Ha a jelenlegi sztrájktörvény ezt nem teszi lehetővé az Alaptörvényben rögzített sztrájkjog érvényesítését, akkor helyette a szabadságok koordinált kivételével adunk hangot a magyar munkavállalók és a nyilvánosság követelésének.
Legyen sztrájk! Arra hívunk minden dolgozót, aki szolidaritását szeretné kifejezni a jogfosztott pedagógusokkal, hogy csatlakozzon! Szabadság tekintetében hét munkanappal magunk rendelkezünk, ezt a munkáltatók kötelesek kiadni, ha 15 nappal előtte kéri a munkavállaló!
Miért nem tekintjük ezt a joggal való visszaélésnek?
A joggal való visszaélés az, amikor jogi lépésekkel ellehetetlenítik a sztrájkot. A dolgozók jóval azelőtt a sztrájk lehetőségein gondolkodtak, mielőtt kivívták volna a sztrájkjogot. Úgy látszik, megint ilyen időket élünk. Ha nem lehet sztrájkolni, a kényszerhelyzetben új utakat keresünk, hogy lehet a dolgozók elégedetlenségét kifejezni.
Ha szavak helyett tetteket akarsz, gyere közénk, csatlakozz a PDSZ-hez most!
[frame]
[/frame]
