Folyik az oktatási intézmények tesztelése, nem minden tanulság nélkül. A kormány arra kívánja felhasználni a tesztelést, hogy időt húzzon: úgy csinál, mintha csinálna valamit, hogy így talán megússza, hogy határozott intézkedéseket kelljen hoznia. Pedig a kiszivárgó eredmények, körülmények döbbenetesek. Jó hír viszont, hogy hosszú hetek után talán hajlandó lesz érdemben foglalkozni a 100%-os táppénz kérdésével.
Ez a tesztelés egy drága, rengeteg áldozattal járó pótcselekvés. Így lehet összefoglalni mindazt, amit hétfő, azaz az oktatási intézmények „célzott tesztelésének” indulása óta el lehet mondani. Hogy miért? Mert ebben a formában mindez nem tűnik másnak, mint egy jól kimunkált zsebkendőtrükknek, aminek az a célja, hogy minél később kelljen meglépni az elkerülhetetlent: bezárni az iskolákat, óvodákat.
Kezdjük először is azzal, hogy a tesztelés eredményeit – a használatban lévő teszttípusnak betudhatóan – nem árt óvatosan kezelni: a pozitív tesztek minden esetben pozitívnak tekinthetők. A negatív eredmények azonban koránt sem jelentik azt, hogy a leteszteltek valóban nem is hordozzák a vírust: a negatív eredmények pontossága ugyanis alacsony. Ez az, amiről még a miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy 50% körüli a pontossága. Azaz akit negatívnak teszteltek, az még nyugodtan lehet pozitív is.
Másképp fogalmazva: akármilyen is lesz a tesztelésekkel kimutatott pozitív tesztek aránya, az mindenképpen alacsonyabb lesz annál, ami ténylegesen igaz.
De nem is ez a legnagyobb gond. Az igazi probléma az, hogy
a tesztelés indulásával semmiféle iránymutatás nem érkezett az intézményekhez, fenntartókhoz, hogy hogyan is kell eljárni pozitív eredmények esetén.
Sajnos jellemző eljárás, hogy a pozitívra tesztelt kollégákat hazaküldik, majd mindenféle kontaktkutatás nélkül üzemel tovább az intézmény. Mire történik valami, addigra jellemzően már több napot is üzemelt az intézmény a – többé-kevésbé – megszokott módon, ahelyett, hogy egy világos protokoll szerint azonnal megvédenék az intézményben tanulókat, dolgozókat. Erről számtalan hozzánk beérkező üzenet tanúskodik, íme néhány:
[frame]
„kiszűrtek 2 covid-ost, és azóta semmi.ÚGY TUDOM, ha van fertőzött, akkor zárni kell, Maruzsa mondta, Eduline írta. Ha ez így van, akkor miért vagyunk ma is itt? Mit tudtok erről?”
„A szűrésen 2 kolléga lett pozitív. Hazaküldték őket. 72 tanárból hivatalosan a korábbiakkal együtt összesen 8 pozitív. A hiányzó tanárok száma jóval magasabb, tegnap a felsőben 15. Nagyon-nagyon nehéz a munkát szerveznil, a helyettesítéseket ellátni.„
„a 12 fős tantestületből 2 kolléga gyorstesztje lett pozitív. 2 kolléga pedig az otthonában várja, hogy elvégezzék rajta a másik tesztet (PCR). Így, már alig bírjuk ellátni a többiek helyettesítését. A tanulóink közül 1 fő 8.osztályos várja már 1 hete az otthonában, hogy elvégezzék rajta a tesztet (PCR). 1 hete nem volt képes elvégezni a tesztet az egészségügy sem a tanulónál, sem pedig az egyik kollégánknál! Mi van ebben az országban? A többi diákunkról nincsenek ezirányú információink.„
„Az intézményükben több pedagógus volt, aki nem kérte a tesztelést, mert a tankerület (XY Tankerületi Központ) NEM FIZET senkinek 100%-os táppénzt.
Sajnos a tantestületben és a gyerekek körében is magas a fertőzöttség. A tanulók létszámának 10-20%-a (pontos adatunk nincs) a tanárok is 5 és 10% között mozognak.
A hétfői napon lezajlott tesztelésen 3 pedagógus gyorstesztje lett pozitív, így ők azonnal elhagyták az intézményt.
Karácsony előtt egy ilyen szintű pénzkiesés nagyon fájdalmas tud lenni.”
[/frame]
Nyilvánvaló, hogy a tesztelés önmagában semmit sem ér: ha a pozitív kolléga el is hagyja az intézményt, és a közvetlen kontaktjai továbbra is bejárnak, akkor a fertőzés továbbadásának veszélye továbbra is fennáll.
Ha a kormányzat nem csak látszatintézkedéseket kívánna hozni, hihetetlen költségekért, akkor már létezne olyan, minden intézményre érvényes protokoll, ami előírná, mit kell tenni egy pozitív, tünetmentes hordozó kiszűrésekor. Amiben nem csak az azonnali karantén szabályai lennének lefektetve, de az is, hogy minden érintettet, pedagógust, technikai dolgozót és diákot is azonnal tesztelni, elkülöníteni tudjanak. Ugyanis az a hozzánk özönlő szülői üzenetek szerint is teljesen érthetetlen, hogy még ott sem tesztelik a diákokat, ahol kimutattak ilyet – nem is beszélve arról, hogy amennyiben az intézményrendszer 20-25%-a már a kormány szerint is átfertőződött, akkor egy teljes tesztelés minimum indokolt lenne. Különösen, ha ez a 20-25%-os eredmény egy nem kötelező, nem átfogó, nem minden munkavállalót érintő és a ténylegesnél garantáltan alacsonyabb eredményt produkáló tesztelési kör közepén születik.
Miért nem tesztelnek mindenkit?!
Számtalan felháborodott panaszt kaptunk technikai dolgozóktól, hogy őket nem tesztelik.
[frame]
„Csak az oktatókat tesztelik!! Minket technikai dolgozókat nem, hisz csak az oktató érintkezik a diákokkal! Ifjúságsegítőként dolgozom, és folyton érintkezem diákokkal!! Például, ha megsérül a tanuló (vérzik), akkor elsősegélyt is én végzem!! Ez elszomorító és diszkrimináció!!„
[/frame]
Érthetetlen ez a hozzáállás – az intézményekben dolgozók többsége rendszeresen érintkezik a diákokkal, ahogy a pedagógus kollégákkal is. Semmi sem indokolja, hogy az intézmények nem pedagógiai munkatársait kihagyják a tesztelendők köréből. Egy konyhás, egy portás vagy egy iskolatitkár ugyanúgy érintkezik a diákokkal, pedagógusokkal, mint bárki más.
Miért utasítják el a tesztelést egyes pedagógusok?
Röviden és tömören: mert nem engedhetik meg maguknak. Mert az amúgy is méltatlan fizetések mellett kigazdálkodhatatlan kezd lenni a családoknak egy betegség költsége. Amikor számtalan család jövedelme drasztikusan csökkent, amikor sok helyen már csak egy családfenntartó keres pénzt, hatalmas tétje van annak, hogy a munkavállaló 60%-os jövedelemmel kerül-e betegállományba, vagy megkapja a fizetését. Azokra a felszólításainkra, hogy a kormány – más kormányokhoz hasonlóan – támogassa a családokat ezekben a nehéz napokban, semmi sem történt a leggazdagabbakat érintő néhány megaberuházás bejelentésén kívül.
Nem csoda, hogy a csökkentett járandóságtól tartó pedagógusok tömegei döntöttek a tesztelés elutasítása mellett.
A kormány 100%-os táppénzekkel kapcsolatos mulasztása, nemtörődömsége tehát további áldozatokat szedhet, emellett kimutathatóan akadályozza a hatékony védelmi munkát.
Korábbi cikkünkben leírtuk, hogy a kormány azonnali intézkedését követeljük a 100%-os táppénz igénybevételének megkönnyítésére. Jelenleg ugyanis a mindenkire nézve rettenetesen megterhelő bürokratikus folyamat gyakorlatilag megakadályozza a kormány által ígérgetett teljes táppénz igénybe vételét.
El kellett telnie jó néhány hétnek, hogy a kormány legalább érintőlegesen hajlandó legyen foglalkozni a problémával. A gond az, hogy egyelőre továbbra is csak szavakban.
100%: siker-e az ígéret?
A 100%-os táppénzzel kapcsolatban – úgy is gondolhatnánk – talán sikerrel jártunk. Gulyás Gergely ugyanis a mai kormányinfón elismerte, ami miatt régóta „bántja” a PDSZ a kormányt: hogy a 100%-os táppénz megigénylése egy bonyolult folyamat. Majd azt is hozzáfűzte:
„Táppénz kérdésben elmondta, hogy két részletben kapják meg, első körben 60 százalékot, később 40 százalékot. Viszont szerinte azt kell vélelmezni, hogy egy pedagógus munkakörben betegedett meg, ezért jár neki a 100 százalékos táppénz. Ennek érdekében pedig majd módosítást terveznek benyújtani.” (Forrás: ATV.hu)
A PDSZ határozottan sürgeti a rendeletmódosítást, hogy a szükségtelen és életszerűtlen bürokrácia ne akadályozza tovább az igényléseket – hogy azok is nyugodtan elmenjenek táppénzre, akikre már ráférne, csak a pénzügyi helyzetük miatt járnak továbra is dolgozni, akár másokat is veszélyeztetve.
A kétkörös táppénzosztást viszont határozottan elutasítjuk: ebben a nehéz helyzetben, amikor egy beteg embernek minden fillér számít, a kormány kutya kötelessége úgy módosítani a jogszabályokat, hogy a táppénz megítélésével kapcsolatos eljárás egyszerű és gyors legyen. Erre egyébként magunk is tettünk javaslatot.
Bízunk benne, hogy a kormányban talán megtalálható még annyi jogszabály-alkotói kompetencia, amivel az azonnali táppénzfolyósításhoz szükséges módosításokat képes összefüggően, logikusan és gyorsan rendeletbe foglalni.
Nem indokolt ezzel sokat várni, hiszen a szükséges rendeletmódosítást annyi idő alatt végre lehetne hajtani, amennyi idő alatt Gulyás Gergelyt felsminkelik a tájékoztatója előtt. Nem kell hozzá más, mint egy miniszteri aláírás a 27/1996. (VIII. 28.) NM számú rendeleten.
A kormány halogatása és hurráoptimizmusa életveszélyes
Gulyás Gergely kormányinfóján, miheztartás végett, rögtön kikötötte: „az intézmények négyötöde működőképes, ez azt mutatja, hogy helyes döntés volt a nyitva tartásuk.”
A Gulyás által ragyogó optimizmussal bejelentett négyötöd az intézmények 20(!) százaléka, azaz ha ez az adat igaz, akkor nem optimizmusra van okunk, hanem valóban komoly baj van. Gondoljunk csak arra, amit fent leírtunk: a most alkalmazott tesztek csupán a pozitív esetek egy részét tudják felderíteni, a negatív eredmények egy része pedig szintén pozitív lehet. Emellett a tesztelés még folyamatban van, koránt sem látjuk a teljes képet.
A 20 százalék – ennek fényében – óriási szám.
Ráadásul a kormány tájékoztató oldalán a mai napon, november 26-án megjelent számok szerint például az iskolai osztályok közel ötödét már érintik intézkedések – a nem tesztelt kollégákról, technikai dolgozókról, pláne a diákokról pedig természetesen semmit, de semmit nem tudhatunk.
„Az Operatív Törzs jelenleg 343 óvodai csoportban (11%) és 203 óvodában (7%), továbbá 99 általános iskolában (4%), rendelt el rendkívüli szünetet, 588 iskolai osztályban (23%) és 55 általános iskolában (2%) digitális tanrendet.” (Forrás: koronavirus.gov.hu)”
Ezek tehát – ellentétben a kormány kommunikációjával – nem alacsony számok!
Hogy miért kommunikálja úgy a kormányzat, mintha minden rendben lenne, arra csak egy megoldás van:
a tesztelést is arra használja fel, hogy tovább húzza az időt. Pedig látható, hogy az intézmények teljesen átfertőződtek, ami nem csoda, tekintettel a hatékony és gyors járványügyi intézkedések elmaradására.
A kormánynak most egyetlen lehetősége van: be kell zárja az intézményeket és csak átfogó tesztelés után nyithatja őket újra. Az érvek a kormány kezében vannak: a vírus hihetetlen elterjedtsége az oktatás minden szintjén, óvodákban, iskolákban.
A PDSZ tavasz óta figyelmeztetett erre, többször írtuk hipotetikusan erről a helyzetről, amit érdemes lett volna elkerülni. A megoldási javaslataink azt a célt szolgálták, hogy minél nagyobb biztonságban járhassanak a szülői felügyeletet igénylő kisdiákok és a digitális oktatásból lemorzsolódó nagyobbak az intézményekbe, míg a többiek digitális oktatásban vettek volna részt. Javaslatainkat lesöpörték.
Akkor azt írtuk: el kellene kerülni az oktatás teljes lebénulását. Azt írtuk, ha nem lép a kormányzat, akkor az iskolák, óvodák – rengeteg áldozat árán – egyenként kerülnek majd olyan helyzetbe, hogy országszerte megbénul az oktatás. És akkor nem lesz ki vigyázzon a legkisebbekre sem.
A kormánynak le kellene vonnia a tanulságokat, és abbahagynia a konfrontatív politizálást – és el kellene kezdenie végre felelősen politizálni. Összefoglalónak íme a PDSZ követelései:
Szeptember elején írt cikkünkben pedig összefoglaltuk a nyár során tett számos javaslatunkat, amelyeket betartva most nem lenne ilyen helyzetben a teljes oktatási intézményrendszer:
[frame]
Jól laktál már az ígéretekkel? Nem bánod, hogy a kormány tapsviharban fürödve ünnepelteti magát, amiért te ilyen jól élsz?
Ha zavar, hogy Kásler miniszter azt ígér, amit akar, de teljesíteni csak neked kell, ha zavar, hogy milyen helyzetben van a szakmánk, akkor az alábbi űrlap kitöltésével csatlakozz a PDSZ-hez, és harcolj velünk! Havonta egy hamburgermenü áráért segítsd a munkánkat, és biztosítsd a hátteredet arra az esetre, ha téged is jogsértések érnének!
[/frame]
