A kormány hecckampányt folytat az egyik legmagasabb átoltottságú ágazat, az oktatás ellen – az oltatlan pedagógusokat pedig elfogadhatatlan módon zsarolja. Az oltatlan gyerekeknek pedig sok helyen hátrányos megkülönböztetést kell elszenvedniük.
Az, hogy a kormányzat el szeretné érni, minél többen beoltassák magukat, egy érthető, támogatandó cél lehet. Magunk is igen sokat írtunk az oltás jelentőségéről, a PDSZ is azon az állásponton van, hogy
aki csak teheti, mielőbb oltassa be magát.
A PDSZ az elsők között volt, aki követelte, hogy minden oktatásban dolgozó, aki kéri, megkaphassa az oltást, a PDSZ és a PSZ kampányainak is köszönhető, hogy a nevelés-oktatás ma az egyik legjobban átoltott ágazat, ahol az átoltottság 90% fölött van az az illetékes államtitkár szerint.
Az azonban
elfogadhatatlan, hogy míg a kormány nem vállalja, hogy nyíltan kimondja, az oltás kötelező, addig fenyegetéssel próbálja rávenni a munkavállalókat, hogy azok beoltassák magukat. Nem elfogadható, hogy a megélhetésüket, egzisztenciájukat próbálják megvonni tőlük egy nem kötelező oltás miatt.
És nem elfogadható a beoltatlan gyerekeket büntetni, akik ráadásul nem is hozhatnak saját döntést az ügyben, hiszen ez a szüleik joga. Ahogy az is teljességgel logikátlan, kontraproduktív és nem segíti a járvány leküzdését, hogy a kormány rendeletei szerint bizonyos intézményekben ugyanaz a pedagógus jobban fertőz, mint máshol – hiszen az egyházi, alapítványi iskolák, óvodák, intézmények számára nem teszi kötelezővé ugyanazt, mint amit az állami intézmények számára. Ahogy például egyéb óvintézkedésektől is mélységesen elzárkózik a kormányzat – a most bejelentett, intézményvezetői döntésen múló maszkhasználatot leszámítva –, nem lehet szó digitális munkarendről ott sem, ahol egyébként ez mélységesen indokolt volna.
Míg az oltatlanokat vegzálják, a protokollok elősegítik a vírus terjedését
Ma Magyarországon a nevelési-oktatási ágazat a legjobban átoltott. A munkatársak átoltottsága 90 százalék feletti. A nem oltottak közül sokan igazolható egészségügyi okokból nem vették fel az oltást, sokan pedig nemrég gyógyultak fel a betegségből, ezért ők nem is kaphatnak oltást. És természetesen van néhány százalék olyan munkavállaló, aki valamilyen meggyőződésből nem veszi fel az oltást. A PDSZ bár nem ért egyet ezzel a döntéssel, nem tudja elfogadni, ha ezt a néhány százaléknyi embert hátrányos, megkülönböztetés és velük együtt családjaikat egzisztenciális fenyegetés ér.
Ahogy az is elfogadhatatlan számunkra, hogy az oktatásban dolgozókat, akik az egyik legfegyelmezettebbek, a legtöbb áldozatot hozzák, akik között a legmagasabb az átoltottság országosan is, a kormányzati hecckampány felelőtlennek és oltástagadónak állítsa be – csupán azért, mert már elegük van az éhbérért nyomorgásból, a másod- és harmadállásokból tengődésből és a kormány üres ígéreteiből.
Elkeserítő, hogy miközben a kormány hecckampánya folyik a pedagógusok ellen, a protokollokat tovább lazították, szinte ott tartunk, hogy már-már a covid az egyetlen betegség, amivel be lehet járni az intézményekbe! Az alábbiakat egy szakképző intézményből kaptuk:
[frame]
„Ma kaptunk tájékoztatást arról (konkrét eset kapcsán), hogy új protokoll van az iskolában.
Ha
az igazoltan covidos tanuló utolsó iskolában töltött napja óta eltelt 2 nap, és a többieknek nincs tünete, mindenkinek jönnie kell iskolába.
A döntést a Centrum hozza meg a tájékoztatás után.
Eddig úgy volt, hogy az oltatlanok 10 napig karanténban maradnak. Úgy látszik, túl sok a hiányzó, nálunk biztos, hogy sok osztály érintett, egymást váltogatják a karanténba kerülő diákok. Vannak osztályok, ahol 5-6 fő jár be.
[/frame]
Vajon mi az oka annak, hogy a kormányzat ennyire lazán kezeli az óvintézkedéseket, az oktatási dolgozókra viszont lecsap?
A gyerekek hátrányos megkülönböztetése
Egyre több helyről kapunk hírt arról, hogy a diákokat is hátrányosan különböztetik meg – sokszor az oltatlan diákokat nem beengedve az intézményekbe, miközben a pedagógusokat nem számítják kontaktnak.
[frame]
„XXXX-n 1 általános iskolában 6 osztály van karanténban. Az oltott 8-kos bemehet, a nem oltott nem mehet be az intézménybe.
A kontakt pedagógusoknak be kell járni. Ők nem mehetnek karanténba.”
[/frame]
A teljes káoszt jól írja le, hogy a múlt hónapban az érettségik során is teljesen logikátlan járványvédelmi intézkedéseket tettek a hatóságok – ebben a nagyvárosi gimnáziumban is:
[frame]
„Sok a lázas, köhögő beteg az osztályokban, és több osztályban vannak karanténban, ismert covidosak is vannak.
Mai naptól nincs titkárság, ügyintézés a héten, mert covidos, ill. gyanús a két kolléganő. Ők múlt héten több száz emberrel kerültek kapcsolatba. Ugyanakkor holnap 8 órán át nyílt nap lesz, és zajlik az érettségi is. Létszámkorlátozás nincs, 70 tanárnak egész nap bent kell tartózkodnia.”
[/frame]
Felfoghatatlan, hogy mennyire könnyelmű és értelmetlen döntéseket hoznak meg egyes intézményekben az oltatlan gyerekek kárára. Az alábbi beszámoló egy falusi általános iskolából származik:
[frame]
„Általános iskola 5 osztálya karanténban van (8 osztály van), 3 tanár covidos. Az also tagozatosok online vannak, de az OH a 7. 8. évfolyamnak nem enged online tanítást, Indok: beolthatatták volna magukat, miért nem tették meg. Ezt nagyon méltatlannak érzem. A karantén napjait be kell hozniuk (szombatok), de a tanár más osztályokban tanít, így szerintem többet kell dolgozniuk.”
[/frame]
A fentiek csupán néhány példa arra a hihetetlen mennyiségű túlkapásra, ami a napokban érkezik hozzánk. A PDSZ a fentieket érzékelve felkérte a szakszervezet jogászát, dr. Nyitrai Károlyt, hogy a felmerülő ügyekkel kapcsolatban fejtse ki álláspontját. Ezt az alábbiakban olvashatjátok:
[frame]
Szabályozatlan, kérdéses jogi helyzetek teszi lehetővé a túlkapásokat
Az 599/2021. (X.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „Rendelet”) a koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló jogszabály gyakorlati alkalmazása során számos kérdés merült fel, melyek álláspontom szerint jogértelmezésre szorulnak.
Mi a védőoltások felvételének végső határideje?
1.
Az egyik ilyen kérdés, hogy az állami fenntartású köznevelési, illetve szakképzési intézmények foglalkoztatottjai (együttesen a továbbiakban: „foglalkoztatottak”) – előbbiek közalkalmazottak, utóbbiak munkavállalók – esetében mi a kötelező védőoltás jogkövetkezménnyel nem járó felvételének végső határideje.
A Rendelet értelmében a munkáltatónak először tájékoztatnia kell(ett) 2021. november 15-ig az érintett foglalkoztatottakat arról, hogy amennyiben még nem vették fel a védőoltást, akkor ha rendszeresen ügyfelekkel találkoznak, akkor 2021. december 15-ig, ha nem találkoznak rendszeresen ügyfelekkel akkor 2022. január 31. napjáig kötelesek kétdózisú védőoltás esetén annak első dózisát, egydózisú esetén a védőoltást felvenni. Ebben a tájékoztatásban az igazolás benyújtásának módjáról, az eljárásról és a lehetséges jogkövetkezményekről is tájékoztatni kellett az érintett foglalkoztatottakat. Azt, hogy melyik foglalkoztatott melyik csoportba tartozik, a Rendelet értelmében a munkáltató dönti el.
Amennyiben a megjelölt határidőig az érintett foglalkoztatott a védőoltás első dózisát vagy a védőoltást nem veszi fel, úgy a Rendelet 2. § (7) bek. értelmében a munkáltató köteles felhívni arra, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül azt vegye fel és annak felvételét igazoló vagy ha az orvosilag ellenjavalt, az erről szóló igazolást mutassa be.
Ebből egyértelmű, hogy az ügyfelekkel – a tanulók álláspontom szerint annak számítanak, de pl. a munkatársak nem – rendszeresen találkozók esetében jogkövetkezmény csak a 2021. december 15-ét követően – leghamarabb december 16-án – kézhez vett 15 napos póthatáridő leteltét – december 31. – követően a munkáltató által a Rendelet 2. § (8) bek. szerint a fizetés nélküli szabadság elrendeléséről szóló munkáltatói intézkedés kézhezvétele napjától állhat be. Azaz
leghamarabb a 2021. december 31-ét követő első munkanapon, 2022. január 3-án rendelhet el a munkáltató fizetés nélküli szabadságot.
Ha a póthatáridőre felhívást az érintett foglalkoztatott később kapja kézhez, akkor a határidő később telik le és a fizetés nélküli szabadság is csak későbbi időponttal lesz elrendelhető.
2.
Mi a helyzet azokkal, akik táppénzen, szabadságon vannak, vagy egyéb okból mentesülnek a rendelkezésre állási kötelezettség alól?
Mi a helyzet azokkal a foglalkoztatottakkal, akik valamilyen okból – pl. keresőképtelen állomány vagy szabadság, gyermek ápolása-gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, stb. – mentesülnek a munkavégzési, illetve a rendelkezésre állási kötelezettség alól?
Nekik a Rendelet 2. § (12) bek. értelmében ha a mentesülésükre a Rendelet szerint rájuk irányadó védőoltás felvételi határidőt megelőzően került sor, akkor a mentesülés megszűnését követő 30 napon belül kell a védőoltást vagy annak első dózisát felvenniük.
Tehát ha a foglalkoztatottra a védőoltás felvételére irányadó póthatáridő 2021. december 31-én jár le, akkor legkésőbb ezen a napon megkezdődött szabadság, keresőképtelen állomány, szülési szabadság, gyermek ápolása-gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság – esetén nem kell a védőoltást vagy annak első dózisát a póthatáridőben felvenni csak a mentesülésre okot adó állapot megszűnését követő 30 napon belül.
Amennyiben az érintett foglalkoztatott a rá irányadó védőoltás felvételi (pót)határidő leteltét követő napon kerül keresőképtelen állományba vagy más mentesülésre okot adó helyzetbe, akkor a rá irányadó védőoltás felvételi határidő nem módosul. Ugyanakkor ebben az esetben sem kezdődhet meg a Rendelet szerinti fizetés nélküli szabadság a keresőképtelen állomány tartama, illetve a mentesülésre okot adó egyéb helyzet alatt, ha az még a fizetés nélküli szabadság elrendelésére vonatkozó munkáltatói intézkedés kézhezvételét megelőzően kezdődött meg.
3.
Mi a helyzet az oltatlan foglalkoztatokkal kapcsolatos megkülönböztetéssel?
Számos olyan jelzés érkezett, hogy az oltatlan foglalkoztatottakat presszionálják, az oltás felvétele érdekében nem csupán a Rendeletben előírt várható jogkövetkezményekről tájékoztatják őket, hanem kifejezett megkülönböztetésben részesítik őket.
Ezekben az esetekben felmerülhet az egyenlő bánásmód követelményének megsértése. Ugyanakkor felhívom arra a figyelmet, hogy a 2003. évi CXXV. tv. (a továbbiakban: „Ebtv.”) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 8. § valamilyen alapvető személyiségjegyen – pl. etnikai hovatartozás, nem, vallási vagy más világnézet, stb. – alapuló megkülönböztetést tekint hátrányos megkülönböztetésnek. Álláspontom szerint a védőoltás felvételéhez való viszonyulás nem a személyiség alapvető részéhez tartozik, ezért az ezen alapuló megkülönböztetés sem minősül közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetésnek az Ebtv. alapján.
Az ilyen megkülönböztetés ettől még nem jogszerű, hiszen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 7. § (1) bekezdése tiltja a joggal való visszaélést. Joggal való visszaélésnek minősül különösen mások jogos érdekeinek csorbítása, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozása, zaklatása.
Álláspontom szerint az ilyen jellegű megkülönböztetés a joggal való visszaélést valósítja meg és ezzel szemben az illetékes munkaügyi bírósághoz – Törvényszékhez – lehet jogorvoslattal fordulni.
[/frame]
[frame]
MOST lépj be a PDSZ-be, ha nem akarod, hogy átlépjenek rajtad!
A munkavállalói jogainkat kemény harcokban tudjuk csak kiküzdeni, és kizárólag akkor, ha sokan álltok mögöttünk. Ha nem vagyunk elegen, nem lesz elegendő a fizetésünk, nem lesznek emberi munkakörülményeink – viszont lehet rettegni a munkahelyeken csöndben, behúzott farokkal.
Nem! Nem repül a szádba a sült galamb, legalább ennyit neked is meg kell tenned saját magadért!
Lépj be ma, itt:
[/frame]
