Elfogadhatatlan a kormány zsarolása

A kormány hecckampányt folytat az egyik legmagasabb átoltottságú ágazat, az oktatás ellen – az oltatlan pedagógusokat pedig elfogadhatatlan módon zsarolja. Az oltatlan gyerekeknek pedig sok helyen hátrányos megkülönböztetést kell elszenvedniük.

Az, hogy a kormányzat el szeretné érni, minél többen beoltassák magukat, egy érthető, támogatandó cél lehet. Magunk is igen sokat írtunk az oltás jelentőségéről, a PDSZ is azon az állásponton van, hogy

aki csak teheti, mielőbb oltassa be magát.

A PDSZ az elsők között volt, aki követelte, hogy minden oktatásban dolgozó, aki kéri, megkaphassa az oltást, a PDSZ és a PSZ kampányainak is köszönhető, hogy a nevelés-oktatás ma az egyik legjobban átoltott ágazat, ahol az átoltottság 90% fölött van az az illetékes államtitkár szerint.

A legújabb rendeletek nem védenek a járvány ellen, viszont veszélyeztetik az állami intézmények működését

Az azonban

elfogadhatatlan, hogy míg a kormány nem vállalja, hogy nyíltan kimondja, az oltás kötelező, addig fenyegetéssel próbálja rávenni a munkavállalókat, hogy azok beoltassák magukat. Nem elfogadható, hogy a megélhetésüket, egzisztenciájukat próbálják megvonni tőlük egy nem kötelező oltás miatt.

És nem elfogadható a beoltatlan gyerekeket büntetni, akik ráadásul nem is hozhatnak saját döntést az ügyben, hiszen ez a szüleik joga. Ahogy az is teljességgel logikátlan, kontraproduktív és nem segíti a járvány leküzdését, hogy a kormány rendeletei szerint bizonyos intézményekben ugyanaz a pedagógus jobban fertőz, mint máshol – hiszen az egyházi, alapítványi iskolák, óvodák, intézmények számára nem teszi kötelezővé ugyanazt, mint amit az állami intézmények számára. Ahogy például egyéb óvintézkedésektől is mélységesen elzárkózik a kormányzat – a most bejelentett, intézményvezetői döntésen múló maszkhasználatot leszámítva –, nem lehet szó digitális munkarendről ott sem, ahol egyébként ez mélységesen indokolt volna.

Míg az oltatlanokat vegzálják, a protokollok elősegítik a vírus terjedését

Ma Magyarországon a nevelési-oktatási ágazat a legjobban átoltott. A munkatársak átoltottsága 90 százalék feletti. A nem oltottak közül sokan igazolható egészségügyi okokból nem vették fel az oltást, sokan pedig nemrég gyógyultak fel a betegségből, ezért ők nem is kaphatnak oltást. És természetesen van néhány százalék olyan munkavállaló, aki valamilyen meggyőződésből nem veszi fel az oltást. A PDSZ bár nem ért egyet ezzel a döntéssel, nem tudja elfogadni, ha ezt a néhány százaléknyi embert hátrányos, megkülönböztetés és velük együtt családjaikat egzisztenciális fenyegetés ér.

Ahogy az is elfogadhatatlan számunkra, hogy az oktatásban dolgozókat, akik az egyik legfegyelmezettebbek, a legtöbb áldozatot hozzák, akik között a legmagasabb az átoltottság országosan is, a kormányzati hecckampány felelőtlennek és oltástagadónak állítsa be – csupán azért, mert már elegük van az éhbérért nyomorgásból, a másod- és harmadállásokból tengődésből és a kormány üres ígéreteiből.

Elkeserítő, hogy miközben a kormány hecckampánya folyik a pedagógusok ellen, a protokollokat tovább lazították, szinte ott tartunk, hogy már-már a covid az egyetlen betegség, amivel be lehet járni az intézményekbe! Az alábbiakat egy szakképző intézményből kaptuk:

„Ma kaptunk tájékoztatást arról (konkrét eset kapcsán), hogy új protokoll van az iskolában.

az igazoltan covidos tanuló utolsó iskolában töltött napja óta eltelt 2 nap, és a többieknek nincs tünete, mindenkinek jönnie kell iskolába.

A döntést a Centrum hozza meg a tájékoztatás után.

Eddig úgy volt, hogy az oltatlanok 10 napig karanténban maradnak. Úgy látszik, túl sok a hiányzó, nálunk biztos, hogy sok osztály érintett, egymást váltogatják a karanténba kerülő diákok. Vannak osztályok, ahol 5-6 fő jár be.

Vajon mi az oka annak, hogy a kormányzat ennyire lazán kezeli az óvintézkedéseket, az oktatási dolgozókra viszont lecsap?

A gyerekek hátrányos megkülönböztetése

Egyre több helyről kapunk hírt arról, hogy a diákokat is hátrányosan különböztetik meg – sokszor az oltatlan diákokat nem beengedve az intézményekbe, miközben a pedagógusokat nem számítják kontaktnak.

„XXXX-n 1 általános iskolában 6 osztály van karanténban. Az oltott 8-kos bemehet, a nem oltott nem mehet be az intézménybe.

A kontakt pedagógusoknak be kell járni. Ők nem mehetnek karanténba.”

A teljes káoszt jól írja le, hogy a múlt hónapban az érettségik során is teljesen logikátlan járványvédelmi intézkedéseket tettek a hatóságok – ebben a nagyvárosi gimnáziumban is:

„Sok a lázas, köhögő beteg az osztályokban, és több osztályban vannak karanténban, ismert covidosak is vannak.

Mai naptól nincs titkárság, ügyintézés a héten, mert covidos, ill. gyanús a két kolléganő. Ők múlt héten több száz emberrel kerültek kapcsolatba. Ugyanakkor holnap 8 órán át nyílt nap lesz, és zajlik az érettségi is. Létszámkorlátozás nincs, 70 tanárnak egész nap bent kell tartózkodnia.”

Felfoghatatlan, hogy mennyire könnyelmű és értelmetlen döntéseket hoznak meg egyes intézményekben az oltatlan gyerekek kárára. Az alábbi beszámoló egy falusi általános iskolából származik:

„Általános iskola 5 osztálya karanténban van (8 osztály van), 3 tanár covidos. Az also tagozatosok online vannak, de az OH a 7. 8. évfolyamnak nem enged online tanítást, Indok: beolthatatták volna magukat, miért nem tették meg. Ezt nagyon méltatlannak érzem. A karantén napjait be kell hozniuk (szombatok), de a tanár más osztályokban tanít, így szerintem többet kell dolgozniuk.”

A fentiek csupán néhány példa arra a hihetetlen mennyiségű túlkapásra, ami a napokban érkezik hozzánk. A PDSZ a fentieket érzékelve felkérte a szakszervezet jogászát, dr. Nyitrai Károlyt, hogy a felmerülő ügyekkel kapcsolatban fejtse ki álláspontját. Ezt az alábbiakban olvashatjátok:

Szabályozatlan, kérdéses jogi helyzetek teszi lehetővé a túlkapásokat

Az 599/2021. (X.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: „Rendelet”) a koronavírus elleni védőoltásnak az állami és önkormányzati intézményeknél foglalkoztatottak által történő kötelező igénybevételéről szóló jogszabály gyakorlati alkalmazása során számos kérdés merült fel, melyek álláspontom szerint jogértelmezésre szorulnak.

Mi a védőoltások felvételének végső határideje?

Az egyik ilyen kérdés, hogy az állami fenntartású köznevelési, illetve szakképzési intézmények foglalkoztatottjai (együttesen a továbbiakban: „foglalkoztatottak”) – előbbiek közalkalmazottak, utóbbiak munkavállalók – esetében mi a kötelező védőoltás jogkövetkezménnyel nem járó felvételének végső határideje.

A Rendelet értelmében a munkáltatónak először tájékoztatnia kell(ett) 2021. november 15-ig az érintett foglalkoztatottakat arról, hogy amennyiben még nem vették fel a védőoltást, akkor ha rendszeresen ügyfelekkel találkoznak, akkor 2021. december 15-ig, ha nem találkoznak rendszeresen ügyfelekkel akkor 2022. január 31. napjáig kötelesek kétdózisú védőoltás esetén annak első dózisát, egydózisú esetén a védőoltást felvenni. Ebben a tájékoztatásban az igazolás benyújtásának módjáról, az eljárásról és a lehetséges jogkövetkezményekről is tájékoztatni kellett az érintett foglalkoztatottakat. Azt, hogy melyik foglalkoztatott melyik csoportba tartozik, a Rendelet értelmében a munkáltató dönti el.

Amennyiben a megjelölt határidőig az érintett foglalkoztatott a védőoltás első dózisát vagy a védőoltást nem veszi fel, úgy a Rendelet 2. § (7) bek. értelmében a munkáltató köteles felhívni arra, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül azt vegye fel és annak felvételét igazoló vagy ha az orvosilag ellenjavalt, az erről szóló igazolást mutassa be.

Ebből egyértelmű, hogy az ügyfelekkel – a tanulók álláspontom szerint annak számítanak, de pl. a munkatársak nem – rendszeresen találkozók esetében jogkövetkezmény csak a 2021. december 15-ét követően – leghamarabb december 16-án – kézhez vett 15 napos póthatáridő leteltét – december 31. – követően a munkáltató által a Rendelet 2. § (8) bek. szerint a fizetés nélküli szabadság elrendeléséről szóló munkáltatói intézkedés kézhezvétele napjától állhat be. Azaz

leghamarabb a 2021. december 31-ét követő első munkanapon, 2022. január 3-án rendelhet el a munkáltató fizetés nélküli szabadságot.

Ha a póthatáridőre felhívást az érintett foglalkoztatott később kapja kézhez, akkor a határidő később telik le és a fizetés nélküli szabadság is csak későbbi időponttal lesz elrendelhető.

Mi a helyzet azokkal, akik táppénzen, szabadságon vannak, vagy egyéb okból mentesülnek a rendelkezésre állási kötelezettség alól?

Mi a helyzet azokkal a foglalkoztatottakkal, akik valamilyen okból – pl. keresőképtelen állomány vagy szabadság, gyermek ápolása-gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, stb. – mentesülnek a munkavégzési, illetve a rendelkezésre állási kötelezettség alól?

Nekik a Rendelet 2. § (12) bek. értelmében ha a mentesülésükre a Rendelet szerint rájuk irányadó védőoltás felvételi határidőt megelőzően került sor, akkor a mentesülés megszűnését követő 30 napon belül kell a védőoltást vagy annak első dózisát felvenniük.

Tehát ha a foglalkoztatottra a védőoltás felvételére irányadó póthatáridő 2021. december 31-én jár le, akkor legkésőbb ezen a napon megkezdődött szabadság, keresőképtelen állomány, szülési szabadság, gyermek ápolása-gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság – esetén nem kell a védőoltást vagy annak első dózisát a póthatáridőben felvenni csak a mentesülésre okot adó állapot megszűnését követő 30 napon belül.

Amennyiben az érintett foglalkoztatott a rá irányadó védőoltás felvételi (pót)határidő leteltét követő napon kerül keresőképtelen állományba vagy más mentesülésre okot adó helyzetbe, akkor a rá irányadó védőoltás felvételi határidő nem módosul. Ugyanakkor ebben az esetben sem kezdődhet meg a Rendelet szerinti fizetés nélküli szabadság a keresőképtelen állomány tartama, illetve a mentesülésre okot adó egyéb helyzet alatt, ha az még a fizetés nélküli szabadság elrendelésére vonatkozó munkáltatói intézkedés kézhezvételét megelőzően kezdődött meg.

Mi a helyzet az oltatlan foglalkoztatokkal kapcsolatos megkülönböztetéssel?

Számos olyan jelzés érkezett, hogy az oltatlan foglalkoztatottakat presszionálják, az oltás felvétele érdekében nem csupán a Rendeletben előírt várható jogkövetkezményekről tájékoztatják őket, hanem kifejezett megkülönböztetésben részesítik őket.

Ezekben az esetekben felmerülhet az egyenlő bánásmód követelményének megsértése. Ugyanakkor felhívom arra a figyelmet, hogy a 2003. évi CXXV. tv. (a továbbiakban: „Ebtv.”) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 8. § valamilyen alapvető személyiségjegyen – pl. etnikai hovatartozás, nem, vallási vagy más világnézet, stb. – alapuló megkülönböztetést tekint hátrányos megkülönböztetésnek. Álláspontom szerint a védőoltás felvételéhez való viszonyulás nem a személyiség alapvető részéhez tartozik, ezért az ezen alapuló megkülönböztetés sem minősül közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetésnek az Ebtv. alapján.

Az ilyen megkülönböztetés ettől még nem jogszerű, hiszen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 7. § (1) bekezdése tiltja a joggal való visszaélést. Joggal való visszaélésnek minősül különösen mások jogos érdekeinek csorbítása, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozása, zaklatása.

Álláspontom szerint az ilyen jellegű megkülönböztetés a joggal való visszaélést valósítja meg és ezzel szemben az illetékes munkaügyi bírósághoz – Törvényszékhez – lehet jogorvoslattal fordulni.

MOST lépj be a PDSZ-be, ha nem akarod, hogy átlépjenek rajtad!

A munkavállalói jogainkat kemény harcokban tudjuk csak kiküzdeni, és kizárólag akkor, ha sokan álltok mögöttünk. Ha nem vagyunk elegen, nem lesz elegendő a fizetésünk, nem lesznek emberi munkakörülményeink – viszont lehet rettegni a munkahelyeken csöndben, behúzott farokkal.

Nem! Nem repül a szádba a sült galamb, legalább ennyit neked is meg kell tenned saját magadért!

Lépj be ma, itt:

Betöltés…