Maruzsa Zoltán nyilatkozott arról, hogy miután kihirdették a státusztörvény végrehajtási rendeletét, indulhat a béralku. 2023. szeptember 15-éig kellett átadni az ún. tájékoztatást a 2024. január 1-jétől várható kinevezés tartalmáról. A tájékoztató leggyakoribb szava a „várható”. Ebben a tájékoztatásban minden csak „várható”, kezdve az illetménytől, a munkakörön és a munkavégzés helyén át egyenesen a kinevezés várható idejéig. Ez egyértelműen sérti a jogbiztonság elvét, hiszen e semmitmondó tájékoztatás alapján kell dönteni minden érintettnek arról, hogy elfogadja-e az új törvény hatálya alatti továbbfoglalkoztatást. Eddig sokat írtunk arról, hogy mit tegyen, aki nem fogadja el a jogviszonyváltozást. Ezúttal arról írunk, hogy mit tehetnek azok, akik úgy döntenek, hogy maradnak a pályán.
Milyen béremelésről beszélünk?
A 2024. január 1-jétől szóló új kinevezéssel kapcsolatos tájékoztatást a törvény 157. § (3)-(8) bekezdése alapján kellett a munkáltatónak összeállítani. Arra az abszurdra most nem térünk ki részletesen, hogy a törvény gyakorlatilag azt írja elő, hogy a tájékoztatásban magát a teljes törvényt ismertesse, azzal sem, hogy minden szempontból rendkívül aggályos, hogy milyen alapon is bizonytalan 2024. január 1-jétől a munkakör, a munkaidő, a besorolás, a munkavégzés helye, de még a jogviszony kezdetének napja is, és hogyan kell értelmezni, hogy a majdani kinevezés ettől csak az érintett javára térhet el. Hogyan kell értelmezni ezek esetében, hogy mi az érintett „java”? Hiszen már a kiindulóponttal nagy gondok vannak, mivel az érintettnek eleve nem a javát szolgálja, hogy a majdani, eddig még ismeretlen kinevezésének minden eleme bizonytalan. A biztos rossz vajon ehhez képest majd a javára történő eltérésnek minősül?
Ezúttal maradunk egyetlen elemnél, a várható illetménynél. Arról már írtunk itt, hogy van, akinek az idei kinevezés-módosítással kemény 21 forinttal emelkedik a bruttó illetménye.
Teendők az első sokk után
És van persze, akinek egyetlen forinttal sem. Az idei őszi bérintézkedés lényege az volt, hogy az egyes fokozatokhoz törvényben meghatározott minimumot – a szakmai ágazati pótlékkal együtt – mindenki érje el. Efölött előfordult némi emelés, de ez országosan nem volt általános, és aki véletlenül kapott ilyet, az is elenyésző, mintegy öt százalék körüli összegnek „örülhetett”.
A törvényben előírt tájékoztatás viszont már a 2024. január 1-jétől érvényes kinevezésekre vonatkozik. Azért fontos ezt kiemelni, mert a 2024. évi béremelést, ha beszélhetünk ilyenről, a 2023. december 31-ei illetményhez viszonyítva kell nézni, különben a két bérintézkedés összecsúszik, és fals eredményt hoz.
Egy példán keresztül szemléltetve: Akinek olyan alacsony volt a szakmai ágazati pótlékkal számított alapilletménye, hogy azt fel kellett hozni a fokozatára meghatározott alsó határra, Ped. I. esetében a bruttó 410 ezer forintra, 2024. január 1-jétől újabb illetményemelést kap, mert bérét fel kell emelni a gyakornoki illetményre, a havi bruttó 440 ezer forintra. Ezzel a fantasztikus emeléssorozattal egy Pedagógus I. fokozatban lévő, kb. 20 éve egyetemi végzettséggel tanító pedagógus éppen eléri a pályakezdők illetményét.
Azt látjuk ezekben a többoldalas tájékoztatókban, hogy 2024-től várható illetményként jellemzően a jelenlegi illetmény vagy annál minimálisan magasabb összeg van feltüntetve, amennyiben az érintett a jövő évi egyetlen biztos fizetésnél, a gyakornoki illetménynél vagy Mesterpedagógus esetében (kutatótanárnak szóló tájékoztatót nem volt szerencsénk látni) a saját fokozatának alsó határánál már többet keresett. Ennek oka pusztán az, hogy a pedagógus a pályája vége felé a köznevelési törvény szerint magasabb kategóriájába volt besorolva. Ezeket a háromévenkénti kötelező emelést biztosító kategóriákat tüntetik el most a státusztörvény új szabályozása szerint, és gyakorlatilag mindenkit a rajtvonalra vagy annak közelébe állítanak.
Nézzünk egy példát: általános iskolai tanár várható illetménye bruttó 460.000 forint, 3 diplomával, több évtizedes gyakorlattal. Bére bruttó 20 ezer forinttal lesz több a pályakezdőnél.
Vagy egy másik kolléga, aki elképesztően szerencsés, mert egyetemi végzettséggel, Pedagógus II. fokozatban, szintén sok-sok éves gyakorlattal lényegesen többet fog keresni pályakezdő kollégájánál, de nem azért, mert óriási béremelést kap, hanem azért, mert szakmai gyakorlata miatt magas kategóriában volt, és a százalékosan megállapított szakmai ágazati pótléka az alapilletménybe került. A tényleges emelés az ő esetében is minimális. Mutatjuk:
Na, de ki éri el a felső határt?
A státusztörvény szerinti fokozatok alsó határával már sokan megismerkedtek, mivel a magyar pedagógusilletmények többsége annak közelelében van. De kik azok, akik a kozmikus méretű bérsáv felső határához közelítő bérezésre érdemesek? A státusztörvény 98. § (2) bekezdéséből megtudhatjuk. Eszerint:
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott keretek között az alábbi szempontok mérlegelése alapján állapítja meg a havi illetményt:
a) a szakmai gyakorlati idő mértéke,
b) a munkakör ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség melletti, a kinevezésében feltüntetett további, munkakörében hasznosítható szakképesítés, szakképzettség idegennyelv-ismeret megléte,
c) a munkaköri feladatokon túl önkéntesen vállalt többletfeladatok, ideértve, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót több köznevelési intézményben vagy több feladatellátási helyen foglalkoztatják,
d) munkakörében végzett tevékenységéhez kapcsolódó, a fenntartó vagy a köznevelésért felelős miniszter által adott elismerés megléte,
e) a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege,
f) a pedagógus által tanított tantárgyak száma,
g) a pedagógus munkakör munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége.
Ezeket a szempontokat a 2024. január 1-jétől megállapítandó illetmények esetében már alkalmazni kell! Mindazoknak, akik régóta a pályán vannak („szakmai gyakorlati idő mértéke”), több diplomájuk van, és több nyelvet beszélnek (Lásd a b) pontot), több intézményegységben tanítanak ( lásd c) pont), kitüntetéseik vannak (lásd: d) pont), és több tantárgyat tanítanak (lásd f) pont), ráadásul keresett szakjuk van, vagy olyan, amivel másutt is jól el tudnak helyezkedni (lásd: g) pont), ha ténylegesen a fenti szempontok alapján állapítja meg a munkáltató az illetményt, az adott fokozatra megállapított bérsáv felső határát kéne súrolniuk – pl. Pedagógus I. fokozatban az 1.065.000 forintot!
Rengeteg olyan kolléga van, aki a fenti szempontok többségének megfelel, mégsem találkoztunk egyetlen olyan tájékoztatással sem, ahol a munkáltató milliós illetményt ajánlott volna meg.
Persze, tudjuk, ott van a szempontok között egy olyan pont, ami nem lehetne szempont: a felelős gazdálkodás eredményeképp a munkáltató rendelkezésre álló forrás összege. Ez ugyebár, mindent áthúz, ha a munkáltató nem kap elegendő forrást a béremelésre, mert felelősen egy óvoda, iskola, kollégium, szakszolgálat, vagy más köznevelési intézmény nem tud úgy gazdálkodni, hogy ilyen mértékű – egyáltalán, bármilyen mértékű béremelésnek – megtermelné a fedezetét.
Ám a mi dolgunk törődni ezzel? Véleményünk szerint nem. A mi dolgunk a törvény betartatása. De hogyan?
Kezdeményezz béralkut!
Maruzsa Zoltán is megmondta: jöhetnek a béralkuk! Hát jöjjenek! Az alábbiakban adunk ehhez egy mintadokumentumot, amellyel keressétek a munkáltatótokat, konkrétan a tankerületi igazgatót, de kapjon egy másodpéldányt az igazgató is! Ezt a dokumentumot is érdemes érkeztetni, azaz a nálatok maradó másodpéldányon igazoltatni az átvételt (vagy két tanúval aláíratni, hogy azt a munkáltató – vagy annak képviselője – átvette.
Kérjük, írd meg a [email protected], hogy mire jutottatok!
Együtt könnyebb!
Ez a lépés nyilvánvalóan nem fog tetszeni a munkáltatónak, mivel a központi költségvetésben még a 440 forint gyakornoki illetmény fedezete sem áll rendelkezésére. De a törvény akkor is törvény, szerezzünk érvényt neki! Együtt mindig könnyebb fellépni a tankerületi és a helyi hatalommal szemben. Ezért is fontos belépni a PDSZ-be, csoportot alakítani, csoportképviselőt és csoportképviselő-helyettest választani, mert őket nemcsak munkaidő-kedvezmény illeti meg, hanem munkajogi védelem is, azaz, nem lehet őket a szakszervezet egyetértése nélkül felmentéssel elküldeni. Ez azért fontos, hogy legyenek olyanok a közösségben, akik fel merik vállalni adott esetben a konfrontációt. Minden fontos informácicót megtaláltok itt:
SÜRGŐS, FONTOS: VÁLTOZOTT A PDSZ-NÉL A TAGDÍJFIZETÉS RENDJE!
Ne feledd: a szakszervezeti tagság azért fontos, hogy a mindenkori kormánnyal, a fenntartóval és adott esetben az intézményvezetővel szemben is EGYÜTT hatékonyan képviselhessük érdekeinket! De azért is, hogy a jogászaink megvédjenek, eljárjanak a nevedben, ha jogsérelem ér. EGYÜTT ERŐSEBBEK VAGYUNK! CSAK EGYÜTT VAGYUNK ERŐSEK!
Havi egy gyorséttermi menü árával bebiztosíthatod, hogy mindig legyen, aki kiáll az érdekeidért!
A PDSZ-t itt tudod támogatni:
Támogass, hogy szervezhessük! Támogass, hogy célba érjünk!
