Mi a helyzet a sztrájkkal? – magyarázó

Miért volt tisztességtelen a kormány tárgyalási taktikája? Miért kell még mindig tárgyalni a kormánnyal? Mi a következő lépés? Mikor lehet ebből sztrájk egyáltalán?

Nagyon sok minden történt az elmúlt néhány napban – nagyon sok kérdés érkezik hozzánk a sztrájktárgyalásokkal kapcsolatban. Az alábbiakban összefoglaljuk, amit a sztrájktárgyalások negyedik köre és a kormány tisztességtelen tárgyalási húzásai után tudni kell a sztrájktárgyalásokról és a sztrájkról.

„Miért kell még mindig „tárgyalgatni” a kormánnyal?” „Miért nem borítjátok rájuk az asztalt?” „Mi értelme van ott ülni még mindig?”

Sok hasonló kérdést kaptunk az elmúlt napokban. Természetesen mi is pontosan látjuk, mire megy ki a játék: a kormány nem megoldani akarja a problémákat, jól láthatóan az időt húzza.

Sajnos, az is egyre egyértelműbb, hogy számottevő eredményt jó eséllyel csak erővel – értsd: munkabeszüntetéssel – lehet majd elérni.

Akkor miért ülünk még mindig ott a tárgyalóasztalnál? Egyrészt azért, mert annak, hogy jogilag támadhatatlan munkabeszüntetést lehessen szervezni, feltételei vannak: akkor is végig kell vinni a sztrájkegyeztetéseket a kormánnyal, ha a kormányoldalnak láthatóan a legcsekélyebb szándéka nincs a megegyezésre.

Másrészt azért, mert a PDSZ egy érdekvédelmi szervezet: az a célunk, hogy megvédjük a tagjainkat. Azaz nem tehetjük ki őket egy „vadsztrájk” következményeinek. Nem tanácsolhatjuk, hogy úgy tegyék le a munkát, hogy a résztvevőknek a legsúlyosabb munkajogi következmények (ld.: elbocsátás) mellett még milliós kártérítési összegeket is kelljen fizetniük.

Mi sem vagyunk vakok, ráadásul ezeket a híreket pont mi osztjuk meg veletek: nem azért nem állunk fel, mert nem látjuk, hogy a kormány tisztességtelen, hanem azért, mert a jelenlegi sztrájktörvény miatt nagyon nehéz jogilag támadhatatlan munkabeszüntetést szervezni. Ugyanakkor nem lehetetlen, és mivel elég sokat dolgoztunk már ezért, most már bizony ott tartunk, hogy szükség esetén végre van lehetőségünk komoly, hatékony, érezhető sztrájkot tartani (erről bővebben lejjebb).

Miért volt tisztességtelen a kormány tárgyalási taktikája?

A PDSZ és a PSZ közös sztrájkbizottsága december 1-én ült le legutóbb tárgyalni a kormánnyal. A kormány a legutóbbi, nem csak a tárgyalóink, de a közoktatásban dolgozók körében végzett felmérésünk válaszadói által is egyértelműen elutasított, komolytalan ajánlatát egyetlen dologgal egészítette ki: egy évi 30 ezer forintos könyvvásárlási támogatással. Ezt a tárgyalóink nem tekinthették érdemi ajánlatnak.

https://nedolgozzingyen.hu/2021/11/19/kormanyzati-akasztofahumor-a-harmadik-sztrajkegyeztetesen-a-kormany-fillereket-ajanl-a-kapitulacioert/

Ehhez képest a két szakszervezet több, komoly ajánlatot is átadott a tárgyaló Kisfaludy László helyettes államtitkárnak. Ebben számos érdemi, fajsúlyos felajánlást tettünk – éppen a nevelésben-oktatásban dolgozók válaszai alapján. Lazítottunk a kötelező óraszámmal kapcsolatos követelésen, a béremelések számítása során hajlandóak lettünk volna elfogadni a tavalyi pótlékemelést, belementünk volna az oltással kapcsolatos rendeletek a közoktatásban történő alkalmazásának ideiglenes felfüggesztésébe is azok megszűntetése helyett, amíg a megállapodásra sor nem kerül, stb.  Ezt az ajánlatot itt olvashatod el:

[frame]

A sztrájkbizottság ajánlata a kormánynak:

[/frame]

A kormány mégsem volt hajlandó elmozdulni arról az álláspontról, hogy mindössze egy nevetségesesn alacsony, szinte az inflációt sem fedező, 10 százalékos emelést juttasson „valamilyen módon ” a teljes ágazatnak. Éppen ezért rákérdeztünk, hogy körvonalazódik-e már, milyen formában kívánják biztosítani ezt a béremelést. Kisfaludy teljesen világosan kijelentette, hogy egyelőre erre nincs pontos terv. Kértük, próbáljon további információt adni – erre ígéretet tett, azonban a válaszadásig időt kért.

Ehhez képest pénteken, fittyet hányva arra, hogy éppen sztrájktárgyalások folynak, Orbán Viktor egyoldalúan bejelentette, hogy 10 százalékos pótlékemelésben részesülnek a munkavállalók. És ez azonnal meg is jelent kormányrendeletben.

Amennyiben a kormány tárgyalója nem tudott a készülőben lévő bejelentésről, úgy kompetenciája válik kérdésessé, amennyiben a tárgyaló tudott a bejelentésről, úgy a kormány megegyezési szándéka lesz az. Mindkét eshetőség súlyos probléma – és egyik sem a békés megoldás felé mutat.

Az egész helyzetben a legpikánsabb, hogy a sztrájkbizottság megalakulásakor a szakszervezeti oldal nem volt meggyőzve a helyettes államtitkár felhatalmazásáról, arról, hogy az kiterjed valamennyi tárgyalni kívánt témára, vagy hogy megfelelő döntési kompetenciákkal rendelkezik-e. Ekkor Kisfaludy bizonygatta, hogy kellő felhatalmazása van a kormány teljes körű képviseletére. Nehéz nem észrevenni, hogy most látványosan kiderült ennek ellenkezője.

https://nedolgozzingyen.hu/2021/10/13/sztrajktargyalasi-groteszk-amugy-sem-ennel-az-asztalnal-kell-donteni/

A fenti okból adta ki a két szakszervezet közös közleményét, amelyben visszautasítják a kormány megalázó bérfagyasztását, ami még az inflációs hatások ellensúlyozására sem elegendő.

Van itt egyáltalán mozgástér? Mi a következő lépés a PDSZ szerint?

Ahogy mondtuk, szinte biztos, hogy szükség lesz erődemonstrációra, azaz sztrájkra. Az is biztos, hogy mindazok alapján, amit eddig láttunk,

a kifejezett kormányzati szándék a sztrájk teljes ellehetetlenítése.

Ugyanakkor fontos aláhúznunk: a sztrájktörvényt a Fidesz 2010-ben alakította át a mai, súlyosan munkavállaló-ellenes formájára. Ennek köszönhető, hogy jogi eljárásokkal, kormányzati körülményeskedéssel lehet időt húzni. Ez nem a szakszervezetek hibája.

Fontos célunk, és a magyar állampolgárok alapvető érdeke a sztrájktörvény embertelen és a szabad érdekérvényesítést ellehetetlenítő részeinek megváltoztatása. Ez mindannyiunk közös feladata.

Tényleg tanítani KELL a sztrájk alatt?

Nem! Egyáltalán nem kell tanítani a sztrájk alatt!

Egyes sajtóorgánumok úgy kommentálták a kormányzati álláspontot, hogy tanítani kell egy esetleges sztrájk során – csupán azért, mert a kormány ezt „kijelentette”. Mi ezt egyáltalán nem így gondoljuk – és nagyon úgy néz ki, hogy a jog a mi oldalunkon áll. Az ugyanis csupán a kormány értelmezése, hogy a közoktatásban a sztrájk során a tanórák háromnegyedét meg kell tartani.

Annak érdekében, hogy végre kimondassék, a közoktatásban igenis lehet hatékony teljes munkabeszüntetéssel érdeket érvényesíteni, sok évig dolgoztunk. Ma a PDSZ értelmezését három, jogerős bírósági végzés is alátámasztja. Éppen ezért kijelenthetjük:

nem vagyunk kötelezhetők sztrájk alatti tanításra!

Az erről szóló jogértelmezést, miszerint a közoktatás nem tartozik azon ágazatok közé, ahol ilyen szolgáltatást munkabeszüntetés esetén biztosítani is kellene, át is adtuk a kormány tárgyalójának. A kormány obstruktív, cinikus és munkavállalóellenes magatartását látva azonban teljesen egyértelmű, hogy ez ügyben bírósági eljárásra kerül majd sor.

Mikor lesz eredménye egy ilyen bírósági eljárásnak?

Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni a még elégséges szolgáltatásokról, úgy a bíróság a kérdésben nemperes eljárás keretében hoz döntést. A sztrájktörvény szerint a bíróságot szoros határidő köti: öt napon belül kell döntést hoznia. A fent említett bírósági végzések ismeretében minden esély megvan rá, hogy a bíróság a javunkra dönt.

Ez persze megfellebezhető, és kimondottan meglepő lenne, ha a kormányoldal nem fellebezné meg másodfokon is a számára előnytelen döntést. A másodfokot megint csak ötnapos határidő köti.

Mikor lehet ebből sztrájk?

A PDSZ természetesen jobban szeretné, ha a kormány mindenféle érdekérvényesítési akció, munkabeszüntetés nélkül hajlandó lenne érdemi tárgyalások során közösen elfogadható álláspontot kialakítani velünk – azaz ha megegyezhetnénk úgy, hogy a munkavállalóknak ne kelljen személyesen is kiállniuk a jogaikért. Ez azonban – mint az előzőekből is látszik – a sültgalamb-kategória: nem, nem fog a szánkba repülni, a kormány pedig mindent megtesz azért, hogy ne kelljen érdemi, értelmezhető ajánlatot tennie a közoktatásnak.

Ebből kifolyólag egyre valószínűbb, hogy magunknak, együtt kell kikényszerítenünk a kormány érdemi ajánlatait. Efelől nem hagy kérdést a kormány viselkedése sem. Ugyanakkor a dolgok szerencsétlen kormányzati időzítésének köszönhetően az is egyértelmű, hogy

a kormány gyakorlatilag saját maga navigálja magát abba a helyzetbe, hogy pontosan a választások idejére lehessen majd jogszerű sztrájkot tartani.

Ezen pedig nem fog segíteni az sem, ha a kormány pár százaléknyi oltatlan pedagógust maga előtt tolva igyekszik hitelteleníteni a közoktatásban dolgozó tömegek jogos céljait – csupán azért, hogy ne kelljen beszélnie arról, amit nem kíván megoldani, amire nem kíván költeni, és ami mindenki számára fájóan világos: hogy a közoktatás gyakorlatilag már most is romokban hever.

[frame]

MOST lépj be a PDSZ-be, ha nem akarod, hogy átlépjenek rajtad!

A munkavállalói jogainkat kemény harcokban tudjuk csak kiküzdeni, és kizárólag akkor, ha sokan álltok mögöttünk. Ha nem vagyunk elegen, nem lesz elegendő a fizetésünk, nem lesznek emberi munkakörülményeink – viszont lehet rettegni a munkahelyeken csöndben, behúzott farokkal.

Nem! Nem repül a szádba a sült galamb, legalább ennyit neked is meg kell tenned saját magadért!

Lépj be ma, itt:

[/frame]

Ezek a cikkek is érdekelni fognak

Hasonló cikkek

Aki nem lép egyszerre…

nemcsak, hogy nem kap rétest estére, de könnyen találja magát partvonalon kívül. Mialatt nem hajlandóak a tankerületi központok felvenni szakképzett pedagógusokat, mert annak idején úgy

Tovább olvasom »

Sehogy sem jön ki a matek

A sztrájktörvény alapján kezdeményezett egyeztetés után pár héttel, 2024. május 23-án az EFOP PLUSZ Oktatási Albizottság ülésén, amelynek a PDSZ képviselője is tagja, ismét meghallgattuk

Tovább olvasom »