A pedagógusok többsége az immár kormányközleményben is bejelentett, átlagos 32,2%-os illetményemelés után sem tudhatja, hogy 2024. január 1-jétől hány forintért dolgozik. Ezzel csak a gyakornokok lehetnek tisztában, mert számukra jogszabály fogja előírni a kötelező illetményt, ami a novemberi – és véletlenül sem a decemberi – illetményük 32,2%-a. A többi fokozatra a kormányközlemény csak a minimumokat tartalmazza. A „tanárbéremelés koncepcióját” (sic!) társadalmi vitára bocsátották. A tervezet január 6-áig véleményezhető. Kár, hogy a koncepció főbb elemeiben már a kormány kihirdette a végeredményt. Lássuk a részleteket!
Itt színjáték a társadalmi egyeztetés
Az MTI-közlemény, tehát ez ITT és ITT, 2023. december 29-én 16:58-kor jelentek meg, majd a PDSZ 18:24-kor kapott levelet az illetékes főosztálytól a „tanárbéremelés” koncepciójának véleményezésére, majd pedig megjelent a Magyar Közlöny a „veszélyhelyzeti” béremelésről és a végrehajtási rendelet módosításáról szóló rendeletekkel.
Attól eltekintünk, hogy részletesen elemezzük az Ukrajnában folyó háború és a pedagógusbéremelés összefüggéseit, főképpen, hogy voltaképpen nincs ilyen. Csak azért került a veszélyhelyzet a jogszabályba, hogy a kormány mindazt, amit törvényben kellene, rendeletileg szabályozhasson. Nem térünk ki itt a végrehajtási rendeletbe került, minősítésre vonatkozó bornírt szabályokra sem. Ennek ellenére az érdeklődők figyelmébe ajánljuk azért, mert ezáltal is betekintés nyerhető a jogalkotó pedagógusmunkakört érintő, végtelen „szakmai” tudásába.
Mi az, amit megtudtunk?
Mindenekelőtt azt tudtuk meg, hogy az illetményemelés alapja a 2023. novemberi bér, amely Gyakornok esetében havi 400.000 forint. Ennek 32,2%-a valóban 528.800 forint. Azt is megtudtuk, hogy mennyi lesz fokozatonként a mimimum, amit mindenkinek meg kell kapnia.
„A 2024. január 1-jétől alkalmazandó új bérsávok szerint a pedagógus havi illetménye nem lehet kevesebb Pedagógus I. besorolás esetén 538.000 forintnál, Pedagógus II. kategóriában 555.000 forintnál, Mesterpedagógusnál 630.000 forintnál, Kutatótanár esetében pedig 750.000 forintnál” – áll az MTI-közleményben. Ezek bruttó összegek, amelyek nettója, tehát az, ami biztosan a bankszámlára kerül – hacsak valami közbe nem jön, mert biztos az, ami már a számlán van -, a következő:
Gyakornok: nettó 351.652 Ft.-, 25 év alattiak SZJA-mentességével: nettó 430.972 Ft.-, friss házasok kedvezményével: nettó 356.652 Ft.-
Pedagógus I.: nettó 357.770 Ft.-
Pedagógus II.: nettó 369.075 Ft.-
Mesterpedagógus: nettó 418.950 Ft.-
Kutatótanár (létszámuk elenyésző): nettó 498.750 Ft.-.
” Kormány határozatban rendelkezik arról, hogy az emelt bérek februári kifizetéséhez szükséges források biztosítása a központi költségvetés terhére az állami, egyházi és magánintézmények fenntartói részére is megtörténjen” – áll a Belügyminisztérium közleményében.
Ezek az illetmények nem érik el a diplomás átlagbérek ez évre kitűzött … mértékét, és arról sincs szó az MTI-közleményben, hogy mikor történik bérkorrekció, holott az infláció mértéke még mindig magas, ami várhatóan ki fog hatni a diplomás átlagbérekre is, amelyek legalább 80%-ára kell 2025-re felzárkóztatni a pedagógusbéreket. Hogy miért nem a 100%-ra, az egy külön kérdés, de a kormány Európai Unió felé tett vállalásában a 80% szerepel. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy interjúban azt mondta, hogy 2024. január elsejével a diplomás átlagbér 72 %-ára emelik a pedagógusok bérét, ami megközelítőleg bruttó 700 ezer Ft.-os átlagbért jelentene. Kíváncsian várjuk a kollégáktól a konkrét béradatokat, de az eddigi számok ismeretében nem látjuk, hogy jön ki majd a bruttó 700 ezer forintos átlagbér, mikor a pedagógustársadalom többsége a fokozata szerinti alsó határt közelítő vagy éppen csak elérő illetményt kap.
Ebben a cikkünkben van egy táblázat, ami azt mutatja, hogy hol tartanánk a bérekben, ha maradna az eredeti illetménytábla és az alap a mindenkori minimálbér lenne, ahogy az a köznevelési törvény eredeti rendelkezésében volt. E cikkben arról is írtunk, hogy milyen köztes bérintézkedés volt szükséges a garantált bérminimum emelése miatt:
Figyelem! Decemberben nőtt a garantált bérminimum és a minimálbér!
Ebben a táblázatban bemutatjuk a 2024-es, áltlagosan 32,2%-os emelésnek mondott bérintézkedés ténylegesen hány százalékot jelent a 2023. decemberi bérekhez viszonyítva:
Mi az, amit nem tudunk?
Mindannyian, akik nem Gyakornok fokozatba vagyunk besorolva, nem tudjuk, hogy mennyiért dolgozunk 2024. január 1-jétől. A Belügyminisztérium közleményének minden bérminimumon kívüli eleme javaslat, ajánlat a munkáltatók felé. Ezek ugyan jelenleg társadalmi egyeztetés alatt vannak, de már megjelent MTI-közleményben: „A belügyi tárca javaslata a mesterfokozat meglétét további 2%-os, a matematika, digitális kultúra, természettudomány-környezettan, fizika, kémia, biológia, földrajz szakos szakképzettséget pedig az e tantárgyakat tanító pedagógusok vonatkozásában további 4%-os illetményemeléssel ismerné el„.
A 2%-os emelés az egyetemi szintű diploma meglétére vonatkozik. A további 4% vonatkozásában balladai homály fedi a műveltségi területek beszámíthatóságát, de az sem teljesen világos, hogy miért éppen ezeket a tantárgyakat emelik ki az illetékes elvtársak. Nyilván: ennyi hallatszott el hozzájuk. A 4%-os emeléssel amellett, hogy a kormány elismeri a markáns szakemberhiányt, a problémát nem oldja meg, mivel a további emelés mértéke csekély, viszont arra alkalmas lesz, hogy a nevelőtestületeken belül feszültség keletkezzen. A pedagógushiányról pedig tudni kell, hogy nemcsak a közleményben megnevezett tantárgyak esetében van szakemberhiány, nem beszélve arról, hogy intézményenként is változó, hogy melyik tantárgy tanítását nem tudják megoldani erre képesített pedagógussal.
A legutóbbi sztrájkegyeztetésen rákérdeztünk arra, hogy a nem pedagógus munkakörben dolgozók, akik a munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek, kapnak-e valamiféle béremelést. Ugyancsak kifogásoltuk, hogy a nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörben dolgozók előmeneteli rendszere megszűnt, és a jelenlegi jogszabály nem engedi, hogy illetményük lényegesen több legyen, mint a garantált bérminimum függetlenül attól, hogy az érintettek hány éve és milyen szintű szakképzettséggel dolgoznak. Az illetményükre rendelkezésre álló fedezet a garantált bérminimum 110%-a. Az egyeztetésen halvány utalás volt arra, hogy a foglalkoztatottak e csoportjai is valamiféle béremelésben részesülnek. A koncepció és az erről szóló kormányközlemény viszont erről egy szót sem tartalmaz.
Vannak a koncepcióban pozitívumok is
Vannak a „tanérbéremelés koncepciójában” pozitív, előremutató javaslatok is:
Egyetértünk azzal, hogy a kormány rendeletben írja elő, hogy az illetményemelés céljából biztosítandó támogatást a fenntartók csak a pedagógusok személyi juttatására fordíthatják, továbbá, hogy a fenntartók az illetményemelés fedezetére kapott többlettámogatást a pedagógusok után kifizetett személyi juttatások, adók és járulékok arányában adják át a fenntartott köznevelési intézményeiknek.
Egyetértünk azzal, hogy a pedagógusok havi illetménye a teljesítményértékelés eredménye miatt alacsonyabb összegben nem határozható meg. Ennek jogszabályba kell kerülnie annak érdekében, hogy a korábbi kormányzati ígéretnek megfelelően a teljesítményértékelés következtében később se kerülhessen sor illetménycsökkentésre. Ez egyértelműen a szakszervezeti egyeztetésen elért eredmény, amelyért folyamatosan küzdöttünk már a státusztörvény és a végrehajtási rendeletének vitája során is. Maruzsa Zoltántól ígéretet kaptunk arra, hogy ez kikerül a jogszabályból, de aztán ezt az ígéretet nem váltotta be, amit a legutóbbi egyeztetésen számonkértünk, ő pedig elismerte, hogy ez így volt.
Szabályozandó volna, hogy ha a tankerületi központ a kinevezési okmányban meghatározott munkavégzési helytől eltérő feladatellátási helyen történő munkavégzésre utasítja a pedagógust, akkor ezt köteles megindokolni. Ez a szabály enyhít ugyan a státusztörvény ide vonatkozó szabályán, amelyet szintén kezdettől támadtunk, tehát ez is részeredménynek tudható be, ám továbbra is követeljük, hogy a munkavégzés kinevezésben feltüntetett helye csak közös megegyezéssel legyen módosítható. Legyen elegendő kinevezéstől eltérő munkavégzés elrendelésének lehetősége, amely a munka törvénykönyvével azonos szabályozás alapján lehetővé teszi legfeljebb negyvennégy beosztás szerinti munkanapra vagy háromszázötvenkét órára, hogy a pedagógus más munkavégzési helyen dolgozzon!
A PDSZ és a PSZ minden egyeztetésen az illetmény-előmeneteli rendszer, a kiszámítható életpálya mellett érvelt, ennek eredménye lehet a háromévenkénti kiszámítható illetményemelés, amely a koncepcióba került, és ami, ha már nincs bértábla, legalább valamennyi biztos béremelésre ad garanciát, ha jogszabályba kerül.
Ugyancsak egyetértünk azzal, hogy a gyermekvédelmi intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak se maradjnak ki az illetményemelésből. Többször utaltunk arra, hogy pedagógus-munkakörökben nemcsak tanárok dolgoznak.
A szakképzésben dolgozókra vonatkozik ez a béremelés?
Nem. Az EFOP PLUSZ programban nincs benne a szakképzés. Viszont vannak a PDSZ-nek a szakképzés területén sztrájkkövetelései és sztrájkbizottságunk is. Nemrégiben volt szakképzési szekcióülésünk, ahol beszéltünk a folytatásról. Mert ez bizony igencsak szükséges, és ezután biztos, hogy változik a helyzet a szakképzésben dolgozók aktivitását illetően. Ne felejtsük el, hogy ráadásul a szakképző intézményekben rendes sztrájk is tartható, nem kell annak ideje alatt tanítani (a PDSZ-nek adott igazat a bíróság).
Ha szakképzésben dolgozol, lépj be a PDSZ-be! Ekkor felkerülsz a szakképzési levelezőlistánkra, ahol minden információhoz hozzájutsz, és együtt meg tudjuk beszélni a további lépéseket annak érdekében, hogy ezekben az intézményekben is emelkedjenek a bérek, és szűnjön meg a ki nem fizetett túlmunka.
Mi a tanulság?
Az a tanulság ismét, hogy még ilyen autoriter kormány esetén is eredményes a folyamatos nyomásgyakorlás, a sztrájkok, demonstrációk mellett a kormány tárgyalásra kényszerítése. A státusztörvény vitája során is kiderült, hogy a leginkább hátrányos rendelkezéseket annak negatív visszhangja miatt el tudtuk érni, hogy visszavonják. Az eddig ígért mindössze 10%-os emelés helyett bejelentett 32,2%-ra sem került volna sor akkor, ha csöndben maradunk. A kormány sajtóközleményei és a kormánytisztségviselők bejelentésein keresztül folyamatosan nyomon követhető, hogy aszerint változott a kormány kommunikációja, hogy mennyire látszott a tiltakozásunk a nyilvánosságban. Ezért fontosak az akciók, a Zebraszerdák, és minden kiállás, ami a követeléseinket alátámasztja és erősíti. A sztrájkkövetelésekről, amelyek messze nem csak a bérkövetelésekből állnak, itt írtunk:
Új, közös követeléseket fogadott el a PDSZ Országos Választmánya és a PSZ kongresszusa
Egy normális demokráciában messze nem kell annyit tenni azért, hogy a kormány észlelje a problémát, és értelmes párbeszédet folytasson. Mi még ettől messze vagyunk, de az első és a legfontosabb lépés, hogy minél többen legyenek minden területen, így az oktatás területén is a tudatos, szervezett munkavállalók. Tőlünk nyugatabbra is ez volt az alkalmazottak életszínvonal-emelésének, jólétének záloga. Kérjük ezért, hogy ha még nem tetted meg, csatlakozz közösségünkhöz,
LÉPJ BE A PDSZ-be!
Erről mident megtudsz, ha a képre kattintasz:
Tagjainktól pedig azt kérjük, hogy számlakezelő bankjuknál rendelkezzenek a tagdíjuk átutalásáról!
Erről mindent meg lehet tudni itt:
A PDSZ egy egyszerű, de fontos lépésre kér Benneteket! – Minden amit a tagdíjak befizetéséről tudni kell
