A pedagógusok, oktatásban dolgozók ellen irányuló erőszak aggasztó jelenség, ami ellen mindenképpen tenni kell – méghozzá sürgősen. A kormányzat sajnálatos módon nem kezeli kiemelt kérdésként az oktatást – ezt az is jelzi, hogy nem hogy független minisztériumot nem érdemel a terület, de a közoktatás irányítása sem egységes többé, hiszen a szakoktatás jelenleg folyó átalakításával immár két minisztérium között oszlik meg a felelősség is.
Logikus lenne, hogy az oktatás irányításáért egy független oktatási minisztérium feleljen. Látszik ez a jogos igény már azon is, hogy a közoktatás java része felett őrködő EMMI cinikus válaszai, megoldási javaslatai köszönőviszonyban sem voltak az – egyébként legalább a problémával láthatóan foglalkozni kívánó – ITM által tett javaslatokkal. Ha a két oktatásirányítási szerv ennyire másképp lát alapvető dolgokat, az semmiképp nem segíti a problémák hatékony kezelését. Lássuk először, mit javasolt a két minisztérium.
[promo title=”strucc;egyedul”]
A Palkovics László miniszter által jegyzett javaslatok egy részét a PDSZ is tudná támogatni, azonban a levélben megfogalmazott javaslatok köre még messze nem elégséges a probléma kezeléséhez. Az ITM által javasolt egyeztetéseket azonban pozitívumnak tartjuk, és a továbbiakban szeretnénk is részt venni azokban.
Az emberminisztérium Maruzsa Zoltán államtitkár által jegyzett válaszai egyszerűen értékelhetetlenek voltak – az államtitkár levelének jó része a jelenleg jogi szabályozással foglalkozik. Lényegi javaslatai a cselekmények elkövetőinek és azok családjainak büntetéséről szól. Aki pedig töltött már el időt nehezen kezelhető fiatalok társaságában, az pontosan tudja, hogy nem a törvény által kilátásba helyezett pénzbüntetés, vagy családi internetlekapcsolás (ezzel a javaslattal nagyon nehéz bármit is kezdeni) réme fogja a visszatartani az agresszív diákot az erőszaktól. Az a feladat, hogy a cselekmény meg se történhessen – és erre van mód, lehetőség. Az oktatásirányítás képes lenne megoldani ezeket a feladatokat, ha az alábbi pontokat hajlandóak lennének komolyabban mérlegelni, mielőtt még több tragédiára nem kerül sor.
Nem rendpárti látszatintézkedésekre, jól hangzó lózungokra van szükség, hanem – például – rendszerszintű mentálhigiénés segítségre. Jelenleg is zajlik hazánkban az ún. Békés iskolák program adaptációja. Megfelelő döntéshozó akarat esetén a hasonló kezdeményezések támogatásával az oktatásirányítás hosszú távú megoldást hozhatna az agresszió megelőzésére. A rendszer így képessé válhat az iskolai konfliktusok békés rendezésének elsajátítására, hiszen a szemlélet lényege, hogy levezeti az iskolában jelentkező agressziót és bántalmazást az iskola légköréből. Ehhez viszont nem erőszakszervezeti megoldásokat hoz, hanem az egész iskolákra kiterjedő kapcsolati rendszerekre fókuszál. Hosszú távon ez tud maradandó javulást elérni.
11 pontos javaslatcsomagunk a következő:
1. Hangnem
Az első javaslatunk nem kerül pénzbe, sőt spórolni is lehet vele. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a kormányzat hagyjon fel a pedagógusellenes, érdekvédelmi szervezetek ellen irányuló propaganda gyártásával és szajkózásával. A „sorosozás”, az ellenségképgyártás nem segíti a katedrán dolgozó kollégáink munkáját. Azt a jogukat pedig, hogy érdekvédelmi szervezethez csatlakozhassanak, abban aktív szerepet vállaljanak, az államnak kötelessége tiszteletben tartani.
2. Túlmunka
Kollégáink – szinte minden létező oktatási intézményben – fokozott igénybevételnek vannak kitéve, mivel a pedagógushiány egyre nagyobb méreteket ölt. A kontaktórák száma az ideálishoz képest elfogadhatatlanul magas. A túlmunka pedig nem segíti a konfliktusok megnyugtató rendezését. Ahogy az sem, hogy a túlórák kifizetését rendszerszerűen szabotálják. Ezt a kérdést már csak azért is ideje lenne megoldani, mert a jelenlegi helyzet jogilag is védhetetlen.
3. Bérezés
Ahhoz, hogy kollégáink ne agyonhajszolt, kiszolgáltatott, folyamatosan helyettesítő üzemmódban tudjanak létezni az intézményekben, szabadidejükben másodállásra kényszerítve, utánpótlásra is szükség van. Ahhoz pedig tisztességes bérezésre. Tarthatatlan állapot, hogy egy öt-hat éve a pályán dolgozó kolléga nem tud annyi bért kitermelni a munkájából, ami nem hogy a megélhetésére, de egy átlagos albérlet díjára–rezsijére nem elegendő!
4. Pedagógiai asszisztensek
A kormányzat a lehetetlen presztizsberuházások helyett – gondolunk itt a képtelenül költséges és a befektetéshez képest szinte bizonyosan kevés eredménnyel kecsetető nyelvoktatási-diákutaztatási programra – költhetné a pénzt arra, hogy minden osztályban pedagógiai asszisztensek segítsék a pedagógusok munkáját. A pedagógiai asszisztens kimondottan hasznos a konfliktusok korai felismerésében, a nehezebben teljesítők felzárkóztatásában, és még számos más területen. Bevetésükkel lényegesen kevesebb kialakuló konfliktussal kellene megbirkózniuk a kollégáknak.
5. Családvédelmi szakszolgálatok
Az utóbbi évtizedben meggyengültek a szakszolgálatok. A hatékony családvédelem a sikeres konfliktuskezelés alapja – emellett számtalan tragédiát tudna megakadályozni. A családvédelmi szakszolgálatok megerősítése az egyik kulcsa a kérdéskör rendezésének.
6. Iskolapszichológusi rendszer
A Palkovics László miniszter által is megemlített iskolapszichológusi rendszer megerősítése elengedhetetlen a problémakör hatékony kezeléséhez. Jelenleg szinte általános, hogy egy iskolapszichológus számos intézmény között ingázik, több helyen ellátva a feladatokat. Ez a rendszer csak akkor tudja ellátni a feladatát, ha elegendő szakember foglalkozik az intézményben tanuló diákokkal – az iskolapszichológusi rendszer megerősítését tehát a PDSZ támogatja.
7. Eljárásrendek, jelzőrendszer
Természetesen elengedhetetlen lenne, hogy minden intézményben létezzen az agresszió, viselkedési zavarok, a gyermek hangulatában beálló változások dokumentálására és hatékony kezelésére olyan eljárásrend, ami nem csak mímeli a megoldáskeresést. Ennek része lehetne egy olyan jelzőrendszer, ami idejében feltárja a problémás eseteket és közbeavatkozik, mind a munkatársak, mind a gyermek érdekében. Elképzelhető lehet továbbá olyan intézményi riasztási rend is, ami lehetővé teszi, hogy a szorult helyzetbe kerülő tanár ne maradjon magára ellenséges helyzetekben.
8. Tanácsadás, képzés
Fontos, hogy a problémakezelésben ne hagyják magukra a kollégákat. Az iskolapszichológusi rendszer kapacitásának bővítése már csak azért is fontos, hogy legyen olyan képzett személy az intézményekben, akivel át lehet beszélni a problémás ügyeket, aki képes tanácsokat adni a pedagógusnak is. A képzések kérdése sem elhanyagolható – fontos lenne az ilyen helyzetekre felkészíteni a kollégákat. Azonban az ő további terhelésük a jelenlegi helyzetben megoldhatatlan – a túlórák számának csökkentésére, a bérproblémák mielőbbi orvoslására már ezért is szükség van.
9. Jó gyakorlatok
Nem igaz, hogy Magyarországon ne lenne megfelelő szaktudás az erőszakos (akár tanárok, akár a diáktársak ellen irányuló) cselekmények megakadályozására. Számos jó gyakorlatról van tudomása a szakszervezetnek is. Ezek vizsgálata, átvétele és a rendszerszintű mentálhigiénés programok megerősítése nagymértékben hozzájárulna az ilyen jelenségek visszaszorulásához. (Lásd pl. a Békés iskolák programot).
10. Kiégés ellen alkotói szabadság
Érdemes lenne elfogadni, hogy a pedagógusi pálya sok feszültséggel, rengeteg kihívással jár. Ahhoz, hogy a kollégák motiváltak, pályájuk iránt elkötelezettek legyenek, ajánljuk a jogalkotók figyelmébe azt, hogy már a közoktatási törvény előkészítése során is felmerült az alkotói szabadság intézményének bevezetése. Ez hozzájárulna ahhoz, hogy a kollégák el tudjanak mélyülni szakterületükön, hogy a hosszabb távollét alatt új pedagógiai módszertanokkal ismerkedhessenek meg. Az alkotói szabadság sajnos csak igen felvizezett változatban került be a végleges jogszabályba, fizetett szabadság helyett csak fizetetlen távollét formájában – ennek újratárgyalását feltétlen javasoljuk.
11. Szakképzés
További veszély, hogy az általunk is bírált kormányzati szakképzési átalakításra vonatkozó tervek szerint közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) hatálya alól kikerülő munkavállalók jobban ki lesznek szolgáltatva az eddigieknél. Ennek az az oka, hogy a Kjt. által biztosított garanciákat nem biztosítják az átalakítási tervek. A szakképzésben foglalkoztatott pedagógusok foglalkoztatását, fizetéseik versenyképessé tételét ezért a közalkalmazotti jogviszony keretein belül kell megoldani, kiemelésük a rendszerből további feszültségeket teremt majd.
Ezek a témák is érdekelni fognak
- A Krétából a Dark Web-re kerülhettek tanulók, szülők, iskolai alkalmazottak adatai
- A PDSZ megtartotta 2024. évi rendes Kongresszusát
- A PDSZ tiltakozik a teljesítményértékelés bevezetése ellen
- Adó 1% felajánlása
- Lépés in-dulj! – kötelező képzés pedagógusoknak
Egyedül nem megyünk semmire – együtt erősek vagyunk! Ahhoz, hogy változást érjünk el, neked is tenned kell: csatlakozz hozzánk – csatlakozz a PDSZ-hez!
