Hatalmas győzelem ez minden nevelésben-oktatásban dolgozó kolléga számára. A munkáltatók meg kell szokják: nem, az oktatásban sincs mindig ingyenmunka!
Amikor a Ne dolgozz ingyen! portált elindítottuk, a fő célunk az volt, hogy az ingyenmunkát megakadályozzuk. Hogy felhívjuk a figyelmet arra a bődületes igazságtalanságra, hogy munkáltatóink nap mint nap megsértik kollégáink jogait, megrövidítik az oktatásban amúgy sem bőkezűen mért béreiket. Ezért hoztuk létre ezt a portált – ami mára persze túlnőtt az eredeti célján és egy átfogóbb, tájékoztató jellegű oldallá nőtte ki magát a nevelésben-oktatásban dolgozók számára.
Most viszont ünneplünk: győztünk! Sok év jogi munka után a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma végre kimondta elsőfokon, hogy a tankerületek és más munkáltatók által elrendelt ingyenmunka nem jogszerű!
A minap meghozott elsőfokú ítélet hatalmas győzelem a PDSZ jogsegélyszolgálata számára – és minden nevelésben-oktatásban dolgozó munkatársnak. Egy olyan ritka példa, amikor Dávid tényleg képes legyőzni Góliátot. Na de miről is szól ez a hatalmas győzelem?
Hogyan rövidítenek meg?
Általános és bevett gyakorlat: az óvodáktól az általános iskolákon és a szakképző intézményeken át a középiskolákig mindenhol rendszerszintű, hogy jogellenesen jártak el az intézmények és a fenntartók – az ezzel kapcsolatos jogsértések a kollégáink mindennapjaihoz tartoznak. A távollévő kollégák helyettesítését, de gyakran a pedagógushiányt is jogellenes ingyenmunkával oldják meg a munkáltatók.
Ebben a kérdésben léptünk egy hatalmasat előre: a bíróság kimondta,
– a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítéseket rendkívüli munkaidőként,
– a helyettesítésekre rendelkezésre állást ügyeletként,
– ha ennek időtartama alatt munkavégzés is történt, akkor azt is rendkívüli munkaidőként kell nyilvántartani és kifizetni.
A – jogszerűtlenül – ingyen ellátott helyettesítéseket, illetve az esetleges helyettesítésre elrendelt rendelkezésre állást, a sok helyen “H” betűs óráknak nevezett intézményben tartózkodást három évre visszamenőleg ki kell fizetni a munkáltatóknak!
Novemberben közöltük a PDSZ jogászának állásfoglalását az ügyben. Ebben dr. Nyitrai Károly pontosan kifejtette, hogy hogyan kellene szabályosan eljárniuk az ügyben az intézményeknek. Leírtuk, azt is, hogyan érvelhetsz, ha megtagadják a jogszerű kifizetéseket.
Egy ilyen ügyben indított pert a PDSZ szakszervezeti tagjaink jogainak védelmében – ebben a perben most precedensértékű ítélet született. Bátor kollégáinknak ezúton is gratulálunk: ha mindenki követné példájukat, a kormány nem vehetné félvállról az oktatás rendszerszintű problémáit, nem terhelhetne minden problémát az alulfizetett, kizsigerelt munkavállalók nyakába. Ha mindannyian így gondolkodnánk, nem tehetne velünk azt az oktatásirányítás, amit csak akar.
Mi volt a per lényege?
Kollégáink – akik egyébként pedagógusok – egyebek mellett azért perelték be a munkáltatójukat, hogy kérelmezzék: fizessen a munkáltató a négy napon belül elrendelt eseti helyesítésekért, valamint az ún. „H” betűs órákért, amelyek az eseti helyettesítésre történő „rendelkezésre állást” jelentik – azaz azt az időszakot, amikor jelen kell lenni, és várni, hogy beosztanak-e helyettesíteni, vagy, ha van feladat, akkor konkrétan helyettesíteni. Az álláspontunk az volt, hogy amennyiben ezekben az órákban a pedagógus nem végez munkát, úgy az ügyeletnek minősül (ezt a munka törvénykönyvének 110 §-a szabályozza), és ezért 40%-os bérpótlékkal tartozik a munkáltató. Ha pedig konkrét munkavégzésre kerül sor, azaz beküldik a pedagógust helyettesíteni, úgy a helyettesítésre járó illetményen felül a munka törvénykönyve szerinti 143. § szerint 50% bérpótlék jár neki (tehát összesen az óradíj 150%-a). A négy napon belül elrendelt helyettesítés – akár a rendelet szerinti eseti helyettesítés – munkaidő-beosztáson túli, rendkívüli munkaidőnek minősül, amelyért szintén jár az illetmény fölött az 50%-os bérpótlék.
Mi az az eseti helyettesítés?
Az eseti helyettesítés fogalmát 2011-ben vezette be a köznevelési törvény, de az erről szóló rendelkezések 2013 szeptemberétől léptek hatályba, innentől nem fizettek az eseti helyettesítésekért, mondván, hogy az a kötött munkaidő része. Ez, a 2011. évi CXC törvény, és annak is a 62. §-a rendelkezik arról, hogyan lehet beosztani a pedagógus munkaidejét: eszerint ez két részből áll, a munkaidő 80 százalékában kötött, 20 százalékában kötetlen munkaidőből, aminek a felhasználását, célját a pedagógus maga jogosult meghatározni. E paragrafus meghatározza azt is, hogy a teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százaléka az ún. neveléssel-oktatással lekötött munkaidő. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus felkészül, azaz egyéb feladatokat, mint például oktatást előkészítő tevékenységeket, felügyeletet lát el – továbbá eseti helyettesítést végezhet. Mindez egyébként érvényes az óvodapedagógusokra is, azzal a különbséggel, hogy náluk a teljes kötött munkaidőt a gyerekekkel történő foglalkozással kell kitölteni, a munkaidő fennmaradó részében, azaz legfeljebb heti négy órában, amit egyéb pedagógiai feladatok (gyakornok szakmai segítése, nevelőtestületi munka) ellátására szánnak, rendelhető el eseti helyettesítés is.
Mi a gond az eseti helyettesítéssel?
Természetesen nem az a gond vele, hogy elrendelik, ha szükséges, viszont nem mindegy, hogy mikor rendelik el. Ugyanis a munkavégzésünkre nem csak a köznevelési törvény és kapcsolódó rendelkezései, de a munka törvénykönyvének előírásai is alkalmazandók. Kollégáink esetében is gyakorlatilag ingyenmunkaként fogták fel ezt a kategóriát és esetlegesen rendelték el, kötelezték a kollégákat munkavégzésre.
Ez persze nincsen rendben – annál is inkább nem, mert azt, hogy mi tartozhat a kötött munkaidőbe, szintén egy jogszabály, a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szabályozza. Ennek a 17. § (4) bekezdése pedig elég világosan leírja, hogy mit jelenthet a valóságban a kötött munkaidőre előírható eseti helyettesítés:
[frame]
A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha
a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,
b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy
c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.
[/frame]
A fentiekből igen világosan kiderül, hogy eseti helyettesítést egyáltalán nem lehet elrendelni csak úgy: csak akkor mehet ennek neki a munkaadó, ha az állás meg van hirdetve, a pályázat idejére. Külön pikáns, hogy akkor is elrendelhetne ilyet, ha sikertelenül zárul az álláspályázat – és ha a (figyelem!) pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében nem sikerült találni egy megfelelő pedagógust, illetve, ha a helyettesítésre előre nem látható távollét miatt kerül sor.
Vajon sikerült-e az oktatásirányításnak bevezetnie a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét? Persze, hogy nem.
Hogyan is sikerült volna: egy ilyen rendszerben, ahol az állandó pedagógusi státuszok betöltése is a tudományos fantasztikum kategóriájába tartozik…
Azaz, összefoglalva: az eseti helyettesítést csak akkor lehet elrendelni, ha ki van írva az álláshelyre a pályázat, illetve ha valakit hirtelen baleset ér, beteg lesz, azaz előre nem látható okból hiányzik. Azaz amikor tudjuk, hogy valamelyik kolléga szülni fog, vagy hogy a jövő hónapban nyugdíjba megy, esetleg ki van írva a műtéte, amikor teljesen előre látható okból kell helyettesíteni – nos, ott nem a fenti rendelet szerinti eseti helyettesítés rendelhető el.
És itt nem érnek véget a munkaadót kötő szabályok! A munka törvénykönyve ugyanis (Mt. 97. § (4) bekezdés) rendelkezik arról is, hogy mennyivel előbb kell közölnie a munkáltatónak a munkabeosztást: „a munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó”. Ez azt jelenti, hogy esetünkben az órarendünk az irányadó.
Még ugyanitt azt is előírja a munka törvénykönyve, hogy a munkaadó „a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja” a beosztást. Ennek megfelelően az eseti helyettesítésről négy nappal előbb értesíteni kell a munkavállalót. Igen ám, de mi a helyzet, ha nem lehet négy nappal előtte tudni, hogy a helyettesítendő pedagógus megbetegszik? Helyettesítést ekkor is el kell rendelni, ám ez nem a fenti rendelet szerinti eseti helyettesítés, hanem a munka törvénykönyve szerinti, munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés, azaz rendkívüli munkaidő. Ezért pedig fizetni kell.
A „H” betűs órák 40 százalékos bérpótlékkal díjazandó ügyeletnek számítanak, ha pedig be kell menni helyettesíteni, az az illetményen felül 50 százalékos bérpótlékkal, azaz összesen az óradíj 150%-ával díjazandó rendkívüli munkaidőnek számít.
[frame]
Hogyan számoljuk ki az óradíjat?
Lehet, hogy ezen a ponton már kiszámolnád, mennyi pénztől estél el az elmúlt években? Hogy megtudd a pótlékok összegét, az óradíjadat kell először kiszámolnod: az óradíjat a munka törvénykönyve 139. §-a alapján úgy számítjuk ki, hogy az alapilletményt elosztjuk 174-gyel.
[/frame]
A bíróság nekünk adott igazat!
A bírósági eljárás végén az ítélet kollégáinknak kedvezett:
a bíróság megítélte kollégáinknak mind a rendkívüli munkavégzésért, mind az ügyeletért járó pótlékért beterjesztett kérelmeket!
Az ítélet külön ki is tért rá, hogy „a munkáltató /…/ kötelezte felpereseket az eredeti munkaidő-beosztás szerinti munkaidőtől eltérő munkavégzésre helyettesítés jogcímen oly módon, hogy ezeket a helyettesítéseket 4 napon belül, tehát az Mt. 97. § által előírt határidőhöz képest rövidebb időn belül rendelte el”. Ejnye! „A felperesek Mt. 97. § (5) bekezdésének megsértésére hivatkozással, az Mt. 107. § a) pontjára hivatkozással előterjesztett rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék iránti, valamint az Mt. 110. §-ára alapított ügyeleti pótlék iránt előterjesztett kereseti kérelmei mind a jogalap mind az összegszerűség tekintetében megalapozottak.”
Ez a gyakorlatban az jelenti, hogy a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítések rendkívüli munkaidőként kifizetendők.
A bíróság emellett kijelentette, hogy a „H” betűs órákért, azaz az ügyeletért pedig 40%-os bérpótlék fizetendő. Ha az ügyelet alatt munkavégzés is történik, az arra az időre járó illetményen felül 50%-os bérpótlék is fizetendő.
Azaz, röviden:
Nem csak a PDSZ és az általunk képviselt kollégák győztek a bíróságon, hanem mindannyian győztünk – te is: a ki nem fizetett ügyeleti és rendkívüli munkavégzésért járó pótlékok neked is járnak – három évre visszamenőleg! Ezek óriási összegek: sok-sok száz, vagy akár ezermilliárdos tétel is, amivel megrövidítettek bennünket!
Mint ismeretes, ezekben a hetekben zajlanak a sztrájkbizottsági tárgyalások a kormánnyal. A PDSZ be fogja vinni ezt is a tárgyalóterembe, fel fogjuk szólítani a kormányt, hogy haladéktalanul teremtse meg a szükséges forrásokat ezekre a kifizetésekre.
[frame]
Mik a teendőid, hogy visszakérd a pénzed?
Íme, itt egy lista – ezeket ellenőrizd!
1 Írd össze a kiírt helyettesítéseidet az elmúlt három évből!
2 Ellenőrizd: a helyettesítést megelőző 4 napon belül történt az eseti helyettesítés elrendelése? Megnézheted a Krétában – esetleg emailekben. Igen fontos, hogy megőrizd ezeket a leveleket! Nem csak azért, mert visszaigényelhetsz pénzt, de ilyen utasításokat – és ezt nem először mondjuk – MINDIG írásban kérj. Mint látod, van értelme. A rendkívüli munkavégzésnek számító tényleges helyettesítésért a béreden felül 50%-os bérpótlék (azaz az óradíj 150%-a) jár.
3 Ha az intézményben be vannak vezetve a „H” betűs órák, mindig, minden esetben kérd, hogy az intézményvezető ezt írásban rendelje el. Ezekért 40%-os ügyeletért járó bérpótlék jár.
4 Ellenőrizd: nem jár a helyettesítésért plusz pénz, ha legalább négy nappal előtte elrendelték, ÉS ha megfelel a fent részletezett feltételeknek (pl. meghirdették az álláshelyet, stb.).
5 Ne feledd: előre látható okok (hetekkel előre tervezett műtétek, nyugdíjazás, kolléga elmegy tervezett osztálykirándulásra, versenyre, stb.) nem lehetnek eseti helyettesítés tárgyai: ezeket előre tervezni kell. Ha ilyenekre rendelték el neked a helyettesítést, arra nem érvényesek a rendeleti szabályok, tehát ha ezekkel a munkaidőd meghaladja a heti 40 órát, a különbözet mindenképpen rendkívüli munkaidő, ha pedig a helyettesítést négy napon belül rendelték el, arra ugyanúgy vonatkozik a munka törvénykönyve 107. § a) pontja, amelyért jár az illetményen felül az 50%-os bérpótlék.
Hogyan könyveld a túlóráidat?
Ugye mindenki emlékszik, hogy pont két éve, 2019 novemberében közreadtuk, hogyan érdemes vezetni a túlórákat? Nos, ez a mai napig érvényes – most, ha eddig megtetted, előveheted, és pénzre válthatod a fentieket. Most is megnézheted, sosem késő elkezdeni:
De használhatsz időrögzítő applikációkat is, akár a mobiltelefonodról – ezeket később előhívhatod. Mi egymás között a TMetric applikációt találtuk a legmeggyőzőbbnek az NDi-nél, de egy egyszerű Google-kereséssel is sok ilyet találsz. Most tervezünk egy olyan cikket, ami pont ezzel a témával foglalkozik majd.
De vezetheted a helyettesítéseket excelben is – készítettünk neked egy ilyen sablont, amit vezethetsz egész hónapban, és alá is írathatod az intézményvezetőddel:
A lényeg, hogy vezesd a túlmunkáidat!
[/frame]
Mi lesz most? Mindenkire hullani fog a pénzeső?
A PDSZ fel fogja szólítani az összes munkáltatót a ki nem fizetett többletmunkák ellenértékének kifizetésére. De ne legyünk naivak. Fontos, hogy tisztában legyünk a helyzetünkkel: várható, hogy nem szándékoznak automatikusan kifizetni ezeket a pénzeket. Akkor sem, ha bírósági ítélet szól arról, hogy mindez jár nekünk.
Hogy mire számíthatsz? Reménykednek abban, hogy nem tereled jogi útra a dolgokat. Ezért is fontos, hogy minél többen, egyszerre követeljük a jogosan járó pénzeket, ha másként nem megy, akár csoportos perek útján is.
Hogy mit tehetsz ekkor? Például,
most már végre csatlakozhatnál a PDSZ-hez a cikk alján található belépési űrlapon, mivel a PDSZ az, aki elláthatja képviseletedet.
Hogy miért? Nem csak azért, mert ilyen eredményeket csak akkor tudunk elérni, ha sokan vagyunk, és ha együtt mozdulunk. Nem csak azért, mert a szakszervezet te vagy – kívülről kiabálni könnyű, belépni, tenni valamit nehezebb, és ha csak a tagdíjaddal szállsz be, már beljebb vagyunk valamivel.
De azért is, mert ezekben az ügyekben a PDSZ jogásza fog eljárni a nevedben – visszaszerezzük a ki nem fizetett pénzeket. Ha másért nem, ezért lépj most be hozzánk.
[frame]
MOST lépj be a PDSZ-be, ha nem akarod, hogy átlépjenek rajtad!
A munkavállalói jogainkat kemény harcokban tudjuk csak kiküzdeni, és kizárólag akkor, ha sokan álltok mögöttünk. Ha nem vagyunk elegen, nem lesz elegendő a fizetésünk, nem lesznek emberi munkakörülményeink – viszont lehet rettegni a munkahelyeken csöndben, behúzott farokkal.
Változást! Most!
Lépj be ma, itt:
[/frame]
