2022: kemény, áldozatokkal teli, de büszke és öntudatos év a közoktatásban dolgozóknak
Hosszú év volt. Emlékszel például arra, hogy a kormány bírósági beadványban nyilatkozott arról a miniszterelnöki ígéretről, hogy 2023-ban „átfogó” béremelés lesz? És hogy ezért kellene jogszerűtlennek nyilvánítani a sztrájkot, mert emiatt már teljesültek is a követeléseink? 2022-es összegzésünk következik.
FEBRUÁR
Retorziók és a sztrájk nyomainak adminisztratív felszámolása
A hónap úgy kezdődött, hogy több helyről kaptunk hírt a sztrájkban résztvevők elleni retorziókról, ahogy arról is, hogy a sztrájk nyomait igyekeztek eltűntetni a Krétában.
Ki fog tanítani? – sodró hangulatú demonstráció Miskolcon
A PDSZ és a PSZ szervezésében rendkívüli fogadóórát tartottak Miskolcon, ahol nem csak eltolták, de fel is darabolták a biciklit. Fontosak ezek a nagyhatású demonstrációk, hiszen a következő országos sztrájk március 16-ára lett meghirdetve, ekkor már egész napos formában.
Újabb beadvány a sztrájk ellen: a kékszalagos hazugság
Míg a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által elkészített országos reprezentatív felmérés szerint a lakosság 85% egyetért azzal, hogy haladéktalanul emelni kell az oktatásban dolgozók béreit, míg 67% a sztrájkot is támogatja, a kormány egyáltalán nem hagyta annyiban. Újabb beadványában mind a bíróságot, mind a szakszervezeteket támadta.
Ekkor hangzott el az a teljesen döbbenetes állítás, miszerint a mindig is a kockás inget, kockás zászlót szimbólumként használó szervezetek a Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt kék szalagját használnák szimbólumként. A kormány jogászainak okoskodása szerint ez arra bizonyíték, hogy a szakszervezetek politikai célokat szolgálnak, így a bíróságnak meg kell állapítania a sztrájk jogszerűtlenségét. Míg ez az állítás nyilvánvalóan légből kapott volt, nehéz dolgunk volt, mivel a teljes magyar állami és kormányközeli média ismételgette azt, egyebek mellett olyan megdönthetetlen „tényekre” alapozva, miszerint a sztrájkról szóló sajtótájékoztatón a tömegben valakin kék szalag volt.
Hab a tortán: személyi adatok jogtalan kezelésével vádolta meg a kormány a szakszervezeteket a sztrájkrészvételi adatok gyűjtése kapcsán – az a kormány, aki kampánycélokra használta még a vakcinaregisztrációhoz használt emailcímeinket, vagy magát, a koronavirus.gov.hu oldalt is.
Többen sztrájkoltak, mint amennyien előzetesen bejelentették: egyértelműen nem működik a megfélemlítés
Februárban derült ki, hogy nem működik a megfélemlítés: nem hogy nem húzzuk be fülünk-farkunk, hanem egyenesen többen leszünk, ha erőből próbálnak bennünket elhallgattatni.
Emellett Gulyás Gergely újabb ajánlata is elsült – egy olyan ajánlat, ami nem kicsit nincs összhangban a bíróságon alig egy hónapja leadott miniszterelnöki ígéretekkel:
„A korábban már beígért 2023-as béremelésről is beszélt. Csak a következő három év magyar uniós költségvetésébe 30 százalékos tanári bérfejlesztést tervezünk, és ehhez jönnek még a nemzeti források.”
Újabb bíróság utasítja el, másodfokon is a kormányzati érveket
A másodfokú bíróság is kimondta: a pandémia nem lehet akadálya a sztrájk megtartásának, illetve a sztrájkjog korlátozásának. Emellett valamennyi pontban elutasította a kormány érvelését: nem fogadta el, hogy okafogyott lenne a követelésünk a miniszterelnöki „ígéret” miatt, ahogy azt a kérését sem fogadta el a kormánynak, hogy eltiltsa a szakszervezeteket a sztrájk megtartásától.
Ugyanakkor megállapította, hogy a kormánynak nem állt rendelkezésére a fellebbezésre rendelkezésre álló idő, ezért jogtalannak minősítette a sztrájkot magát – ez ellen a szakszervezetek fellebbeztek. Annak ellenére, hogy ezt a döntést a kormánymédia a kormány hatalmas győzelmeként tálalta, a későbbi sztrájkok szempontjából az ítélet mégis megnyugtató volt, hiszen kimondta, nem korlátozhatja a kormány a sztrájkhoz fűződő jogainkat. A kormánymédia temrészetesen egy emberként harsogta: „törvénytelen volt a januári sztrájk!”
A figyelmeztető sztrájk jogszerűségével kapcsolatban a Kúrián folytatódott az eljárás. (Spoiler: végül – nyáron – a Kúria is nekünk adott igazat, törvényes volt a sztrájk!)
A vészhelyzetre hivatkozva rendeletben nyirbálja meg a sztrájkhoz fűződő jogainkat a kormány
A másodfokú döntés természetesen nem csak nekünk tűnt fel. A kormány először is azonnal elállt egy már sokkal korábban leegyeztetett február 11. délelőtti sztrájktárgyalási időponttól, nem is titkolva, hogy a bírósági döntéssel kapcsolatos „következtetések” levonásához van szükségük időre.
Estére azonban kiderült, miért kellett a szakszervezeti tárgyalóbizottságot a kapunk kívül tartani február 11-én – mindegy, hogy a bíróság elfogadta a szakszervezetek ajánlatát:
a kormány a vészhelyzeti felhatalmazásával, tehát a járványra hivatkozva egy rendeletben egyoldalúan leszabályozta azon tevékenységek körét, amit sztrájk alatt biztosítanunk kell, azaz egyoldalúan megnyirbálta jogainkat.
„A kormány most már rendeletileg kormányoz olyan ügyekben is, amelyeknek semmi közük a pandémiához” – írtuk a felháborító és ordítóan diktetórikus lépésről, hozzátéve: „Úgy látszik, a kormány arra játszik, hogy kilépjen az elégedetlenség az eddigi mederből. Ki fog.”
„A sztrájk alapjog!” – polgári engedetlenség a kőbányai Szent László Gimnáziumban
A kormány döntése országszerte felkorbácsolta az indulatokat. Megszületett „A sztrájk alapjog!” szlogen, amit intézmények ezrei függesztettek ki, krétáztak fel, jelenítettek meg a következő napokban.
Február 14-én hajnalban pedig a budapesti Szent László GImnázium előtt találkoztunk Nagy Viktorral, az intézmény pedagógusával (és nem mellesleg a PDSZ tagjával), akinek betelt a pohár: kollégáival felmolinózták az intézmény épületét, majd
az intézmény 11 munkatársának részvételével megtörtént a 2022-es év első polgári engedetlensége.
A Szent László Gimnázium kezdeményezéséhez rövid időn belül csatlakozott több intézmény is, elsőként a budapesti Kölcsey Gimnázium és a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium közössége is.
Folytatódik a március 16-i sztrájk szervezése – miközben egyre több intézményben állnak bele a tiltakozásba
A sztrájk szervezését folytattuk: emellett sorra látogattuk azokat az intézményeket, ahol tiltakozások folytak a sztrájkjog egyoldalú megnyirbálása miatt. Hihetetlen, hány intézmény állt bele a tiltakozásba! Igyekeztünk a lehető legteljesebben beszámolni ezekről – mind a honlapunkon, mind a Facebook-oldalainkon:
Az idő múlásával a tiltakozások nem hogy nem lankadtak, egyre kiterjedtebbek lettek – a végén annyi helyről érkeztek hírek, hogy alig győztük feldolgozni őket.
Míg a szakszervezet hivatalosan polgári engedetlenséget nem szervezhet, arra nem buzdíthat, igyekeztünk minden segítséget megadni azoknak, akik bele kívántak állni a tiltakozásnak ebbe a formájába.
/a cikk a következő oldalon folytatódik/
________