Rengetegen keresik a jogsegélyszolgálatunkat, különösen a státusztörvény elfogadása óta. Annak érdekében, hogy ne tegyen senki megfontolatlan lépéseket, nagyon fontos, hogy átolvasd, milyen jogviszony-megszüntetési módok vannak, hogy el tudd dönteni a számodra legkevésbé hátrányos megoldást, ha nem akarsz a státusztörvény hatálya alatt dolgozni. De azt is megírjuk, mit tegyenek a pályánmaradók.
Alig két napja fogadták el a bátorak a Parlamentben a pedagógusok új életpályájaként elnevezett törvényt, amely a közvéleményben méltán bosszútörvényként terjedt el, Novák Katalin köztársasági elnök, korábban a családok védelmezője, utcai megnyilvánulásai alapján a társadalmi párbeszéd „harcos” képviselője, seperc alatt aláírta a törvényt, amelyet azonmód ki is hirdettek a Magyar Közlönyben. Közzétesszük Novák Katalinnak írt nyílt levelünket, de e cikkben megtalálod a kihirdetett törvényt a beterjesztett változattal összehasonított formájában is. Láthatjuk, milyen átalakuláson esett át a törvény az utolsó kanyarban.
A minden szempontból káros és fölösleges státusztörvény, amely méltán kapta a bosszútörvény elnevezést, még az utolsó kanyarban is módosult. Belekerült a tervezetbe egy olyan bekezdés, ami leplezetlenül mutatja a szándékot: a PDSZ kizárását az érdekegyeztetésből, ezzel együtt a szakszervezetek egymás ellen fordítását. Nem mellesleg, egy másik módosítással a PDSZ-t és a PSZ-t egyaránt kirekesztenék a szakmai egyeztetésekből. A kormány saját magával kíván erről a témáról tárgyalni.
A szakszervezeti sztrájkkövetelések között régóta szerepel a munkaterhek csökkentése, konkrétan úgy, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő helyett állítsák vissza a kötelező óraszámot legalább a közoktatási törvény szerinti mértékre, és a túlmunkát – így az elrendelt többletórákat is – fizessék ki. A Fidesz három képviselője által benyújtott módosítás véletlenül sem erről szól, viszont egy pontját szakszervezetünk üdvözli, mivel végre olyan díjazást tesz lehetővé, ami már-már Mészáros Lőrinc-i magasságokba emeli a pedagógusbéreket. 😀
Rekordmennyiségű hazugsággal jelentette be ötrészes MTI-közleményben Pintér Sándor miniszter a státusztörvénynek nevezett új jogállási törvény Országgyűlés elé terjesztését. Hogy mit is terjesztett be a miniszter, azt az MTI-közlemény megjelenésekor nem ismerhettük, mert arról a PDSZ-szel előzetesen nem egyeztetett. Az államtitkár ígérete ellenére a végrehajtási rendeletről se volt semmiféle egyeztetés, holott a részletszabályok abba kerülnek. A méltán bosszútörvénynek aposztrofált tervezet benyújtásáról a miniszter a Krétán keresztül a pedagógusoknak is üzent, de biztos, ami biztos alapon 2023. június 6-án késő este az Oktatási Hivatal is megküldte e-mailben minden pedagógusnak Pintér hazugságokkal teletűzdelt levelét. Ezekre reagálunk, de a cikk végén röviden írunk arról is, mi a teendő.
Tovább folyik a kormányzati hazudozás az elmaradt fizetésemelés okáról. Ebből megtudhatjuk, hogy a késlekedés oka véletlenül sem a kormány és az általa erőltetett státusztörvény, hanem Brüsszel, a baloldali ellenzék és persze a szakszervezetek. A kormány még mindig nem tett le a törvény bevezetéséről, ezért itt az ideje, hogy közzétegyük a legfontosabb információkat és iratmintát, amivel – még időben – a lehető legtöbb pénzzel tudod megszüntetni a jogviszonyodat, ha köszönöd, de nem kérsz a bosszútörvényből. A CIKK VÉGÉN ARRÓL IS ÍRUNK, HOGY MI A KÜLÖNBSÉG RENDKÍVÜLI LEMONDÁS ÉS LEMONDÁS KÖZÖTT, ÉS HOGY MIT NE TEGYÉL. Cikkünket a státusztörvény beterjesztett tervezete alapján frissítettük.
A PDSZ évenkénti költségvetési kongresszusán a kongresszus küldöttei határozatokat is elfogadtak. Ezek megerősítik a PSZ-szel történő együttműködés keretében azokat a közös törekvések iránti elköteleződést, amit a PSZ Kongresszusa deklarált, de a Kongresszus küldöttei kiegészítették ezeket azzal a felvetéssel, hogy a státusztörvény helyett mi történjen. A PDSZ követeli, hogy vonják vissza a munka világából egyébként már eltűnt reprezentativitást, amivel a kormány a szakszervezeteket ki akarja zárni az érdekegyeztetésből. Elvégre kényelmesebb saját magával, azaz az általa létrehozott testületekkel egyeztetni. Cikkünkben erre is kitérünk, meg a Pintér Sándor fejében máig élő üzemi négyszögről is szó lesz.
A kormány továbbra sem tett le a közoktatásban dolgozók, szülők és diákok körében méltán bosszútörvénynek nevezett törvényjavaslat bevezetéséről. Nem vonták vissza a törvényjavaslatot annak ellenére sem, hogy már az Unió részéről is komoly figyelmeztetéseket kaptak. A törvénnyel veszélybe kerül ugyanis a legnagyobb mértékű uniós támogatás. A PDSZ levelet írt az Európai Parlament összes magyar képviselőjének. Cikkünkben ezt a levelet olvashatjátok, de mindenekelőtt Maruzsa Zoltánhoz intézett levelünket ismertetjük, amelyben sürgősséggel kértünk információt arról, hogy igaz-e, hogy még a 2023. május 16-ai egyeztetés napján az Országgyűlés elé terjesztik a gyalázatos törvényjavaslatot. Közöljük Maruzsa Zoltán válaszát is.
Rétvári Bence nyilatkozatára reagálunk, amelyben arról tájékoztatta félre a közvéleményt, hogy a kormány minden uniós vállalásának eleget tett, és arra szólított fel bennünket, hogy határolódjunk el az erőszaktól. Mi nemcsak, hogy elhatárolódunk, de el is ítéljük az erőszakot, főképpen az emberek, köztük gyerekek elleni erőszakot, amit a Karmelita kolostornál a tüntető diákokkal szemben elkövettek.
A PDSZ a népszavazás felmerülésétől kezdve támogatta az Egységes Diákfront kezdeményezését. Végül hat diák és egy fiatal óvodapedagógus kolléga – aki büszkeségünkre a PDSZ tagja is – adta be a Nemzeti Választási Irodába a hét kérdést. Cikkünkben ezeket ismertetjük.
2023. május 2-án volt az újabb felvonása a minisztériummal történt egyeztetésnek a „státusztörvény” nevű képződményről, amely nem véletlenül kapta a bosszútörvény-elnevezést. Megalakult az EFOP PLUSZ uniós támogatási programban vállalt kormányzati kötelezettségek teljesítését ellenőrző Monitoring Bizottság. Az alakuló ülésen a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának egységvezetője figyelmeztette a kormányt, hogy a pedagóguspályát vonzóvá tevő jogszabályt kell alkotni, és ha ez nem sikeres, azaz nem lesz 140 ezer pedagógus Magyarországon, nem csak az a veszély fenyeget, hogy a támogatáshoz nem jut hozzá a kormány, de az esetlegesen folyósított pénzt vissza kell fizetni. A sztrájknap, a tüntetés és feltehetően az Unió felől érkező nyomás együttesen hatott a kormányoldalra, mert a státusztörvény tervezete lényeges elemeiben változott – egyelőre csak Maruzsa Zoltán szóbeli közlése szerint. Bekerült a cikkbe az összefoglaló táblázat frissítése!
Sajnos nem vált okafogyottá az április 24-ei sztrájk és az aznap délutánra szervezett tüntetés, de várhatóan a május 3-ai folytatás sem. A kormány továbbra is kitart a státusztörvény mellett, annak ellenére, hogy új jogállási törvény megalkotása nem része az Uniónak tett vállalásainak. A tartalma alapján egyértelmű, hogy nem másról, mint kicsinyes bosszúról van szó, amivel a tiltakozókat akarják elhallgattatni, és az ellenállást letörni. A törvénytervezet időközben kismértékben módosult. Erről írunk részletesen.
Miskolcon összefogott a PDSZ, a PSZ és a Tanítanék Mozgalom, és országos aláírásgyűjtő akciót hirdettek, emellett egy olyan lépésre ösztönöznek mindenkit, amely – ha mégis bevezetnék státusztörvénynek nevezett bosszútörvényt -, a pálya elhagyását a lehető legtöbb pénzzel biztosítaná. Ez nemcsak azért fontos, mert nem mindegy, hogy az ember az állásából üres vagy kitömött zsebbel távozik, hanem azért is, mert így móresre lehet tanítani egy olyan kormányt, amelyiknek kizárólag a pénz számít, a közoktatás egyre tragikusabb helyzete nem.
A méltán bosszútörvénynek nevezett státusztörvény ellen tüntetünk az EGYSÉGES ORSZÁGOS SZTRÁJK NAPJÁN, ÁRPILIS 24-ÉN! Az eseményről mindent megtaláltok írásunkban.
Röviden összefoglaljuk, hogyan szervezzünk sztrájkot április 24-én a közoktatásban és a szakképző intézményekben, de arról is beszámolunk, hogy mi várható még a közeljövőben és mit tudsz tenni annak érdekében, hogy ne lépjen hatályba a minden idők legrombolóbb törvénye, ami nemcsak a pedagógusokat, hanem a diákokat, szülőket, a családokat is hátrányosan érintené. A sztrájk napjának délutánjára több szervezettel együtt egy tüntetést is tervezünk, amelynek részleteivel később jövünk.
Az aHang felületén közzétett nyilatkozatot eddig már 3000-nél is több pedagógus írta alá, kijelentve, hogy az új jogállási törvény hatályba lépése esetén megszüntetnék jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyukat, illetve munkaviszonyukat. A Civil Közoktatási Platform térképen is megjelenítette, hogy mely településen hány fő nyilatkozott arról, hogy a státusztörvény bevezetése esetén elhagyná a pedagóguspályát.
Mióta megjelent a státusztörvény tervezete a Belügyminisztérium honlapján, nagyon sokan teszik fel nekünk ezt a kérdést: mikor és hogyan távozzanak a pályáról, ha a státusztörvénynek nevezett rémálom megvalósulni látszik. Mindenekelőtt tudni kell, hogy amit a kormány közzétett, még nem az elfogadott törvény. Addig is – a jelenleg ismert törvénytervezetet alapul véve – összefoglaljuk, hogy mit lehet tenni, ha valaki nem vállalja a státusztörvény alapján történő továbbfoglalkoztatást, azon túl, hogy aláírja a nyilatkozatott ITT!
Ha nem akarod vállalni, hogy a státusztörvény hatálya alatt foglalkoztassanak tovább, nyilatkozz itt: https://ahang.hu/statusztorveny/!
Kérjük, hogy a petíciót terjeszd is!